Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj-konferencián tartott beszédében azt állította, hogy a Szovjetunió, majd később Oroszország is kétszer jelezte csatlakozási szándékát a NATO-hoz, de mindkét alkalommal azonnali elutasításra talált. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint Putyin kifejtette, hogy az első próbálkozás még 1954-ben történt, a második pedig 2000-ben, Bill Clinton akkori amerikai elnök moszkvai látogatása során került szóba.
Az orosz államfő szerint 35 évvel ezelőtt, a hidegháború végén még remény volt a valódi együttműködés korszakára, ideológiai akadályok nélkül. Úgy véli azonban, hogy a Nyugat hidegháború utáni politikája a „fő oka” az ukrán és más válságoknak. Kijelentette, hogy egyes országok továbbra is Oroszország „stratégiai vereségére” törekednek, és az ukrán konfliktus eszkalálódásáért Európát tette felelőssé.
Putyin különbséget tett a szerinte igazságos békére törekvő „többségi országok” – köztük a BRICS-partnerek, Törökország, Szerbia, Magyarország és Szlovákia – és a Nyugat magatartása között. Cáfolta, hogy Oroszországnak szándékában állna megtámadni a NATO-tagállamokat, és az európai militarizációt az Oroszországgal szembeni erőltetett fenyegetésekre alapozottnak nevezte. Hozzátette, a globális egyensúlyt Oroszország nélkül nem lehet felépíteni.
Beszédét azzal zárta, hogy az orosz történelem bebizonyította, a gyengeség elfogadhatatlan, és Oroszország soha nem fogja azt mutatni. „Emlékezzenek erre azok, akik a stratégiai vereségünkről álmodoznak” – üzente.
Körkép.sk, TASS, SITA, CTK
Nyitókép forrása: SITA/Grigory Sysoyev, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
