Történelmi küldetésnek nevezte a Krímet az orosz szárazfölddel – Ukrajna elkerülésével – összekötő híd megépítését Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.
Putyin a Kercsi-szorosban lévő Tuzla-szigeten beszélt erről, ahol megtekintette Oroszország leendő leghosszabb, 19 kilométeresre tervezett hídjának építési munkálatait. Az orosz elnök a Krím orosz annektálásáról – a hivatalos orosz szóhasználat szerint az „újraegyesítésről”, vagy a félszigetnek „az anyaországhoz történő visszatéréséről” – szóló szerződés Kreml-beli aláírásának második évfordulóján járt az objektumnál.
Putyin szerint a Tamanyi-félszigetet a krími Kerccsel összekötő hidat 2018. december 18-án kell átadni a közúti és a vasúti forgalomnak. Az orosz elnök a szövetségi és a krími kormányzati szervek vezetőivel folytatott tanácskozásán hangsúlyozta, hogy a híd „integrálja a félszigetet a nemzeti közlekedési áramlatokba, erősíti az oroszországi területek összekapcsolódását és pótlólagos lehetőségeket hoz létre a gazdasági növekedés számára”.
Az elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy modernizálják az egész krími közlekedési infrastruktúrát és növeljék annak áteresztő képességét, egyebek között azt, hogy építsék ki a négysávos autópályát Kercs és a Szimferopol között, különben az egész hídépítés „többé-kevésbé értelmetlené” válik. Felszólította kormányának tagjait, hogy nevezzék ki a sztrádaépítés egyszemélyi felelősét.
Az orosz vezető szerint a szimferopoli repülőtér új termináljának megépítése hozzájárul majd a félsziget turistaforgalmának fellendítéséhez. Szergej Akszjonov, a krími kormányzat vezetője Putyin arra vonatkozó kérdésére, hogy hol tart ma az objektum megvalósítása, kijelentette, hogy tervezési és felmérési munkákat április 1-re tervezik befejezni.
Az elnök kitért a Krími energiaellátásának kérdésre is, amely szerinte 2018-ra el fogja érni az 1920 megawattos szintet, ami jóval meghaladja majd a jelenlegi 1300 megawattos fogyasztást. Ehhez hozzájárulnak majd a Kercsi-szoroson áthaladó nagyteljesítményű elektromos kábelek (a múlt év végén fektettek már le ilyeneket és májusban újabb tenger alatti vezetékeket fognak átadni), valamint a szevasztopoli és szimferopoli hőerőművek első blokkjainak beindítása.
A tanácskozáson elhangzott: a Krímben eddig 72 milliárd rubel (mintegy 1 milliárd dollár) értékben 63 beruházási megállapodás született és 120 milliárd rubel (csaknem 1,8 milliárd dollár) értékben további 83 projekt áll előkészületben.
Putyin egyebek között azért nevezte történelmi küldetésnek a híd megépítését, mert – mint mondta – annak létrehozását már 1910-ben II. Miklós cár idején, és 1930-ban a szovjet korszakban is eltervezték, de az elképzeléseket a két világháború meghiúsította. A Krím náci megszállói megkezdték egy állandó átkelő megépítését, amit a szovjet hadvezetés szándékosan nem bombáztatott. A háború után ideiglenes hidat vertek itt, amit jégzajlás pusztított el.
Az épülő kercsi híd a 227 méteres pillértávolsága és 35 méteres magassága miatt nem akadályozza majd a hajóforgalmat.
Krími tatár vezető Putyin látogatásáról: „a tettes visszatér a bűntett helyszínére”
A tettes mindig visszakívánkozik az általa elkövetett bűntett helyszínére – így kommentálta Refat Csubarov, a krími tatárok törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek száműzetésben élő elnöke Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki látogatását az Oroszország által Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten.
A krími tatár vezető megjegyezte, hogy „megismert már a világ a huszadik században egy paranoiást, mindannyian tudjuk, hogy az mivel végződött”.
Az ukránok a közösségi portálokon pénteken aktívan kommentálták Putyin krími látogatását. Csubarov szavait megismételve karikatúra is megjelent az orosz elnökről, akit náci egyenruhában vörös színű, szovjet „sarló-kalapácsos” karszalaggal ábrázoltak.
Több kommentelő azon élcelődött, hogy Putyin megtekintette a még nem létező hidat, amely a Krímet az orosz szárazfölddel köti majd össze. „Putyin megtekintette a Kercsi-szorosban folyó építkezést. A helikopter addig forgott vele egy helyben, míg Vlagyimir Vlagyimirovics (Putyin) el nem szédült” – tréfálkozott egy hozzászóló.
Az ukrán külügyminisztérium közleményben fejezte ki „határozott tiltakozását” az orosz elnök újabb, Kijevvel nem egyeztetett látogatása miatt a helyi hivatalos szóhasználat szerint „Ukrajna átmenetileg megszállt területén, a Krími Autonóm Köztársaságban”.
A külügyi tárca cinikusnak nevezte az „Ukrajnával szembeni orosz agresszió és a Krími Autonóm Köztársaság alattomos megszállásának” ünneplését, miközben a félsziget súlyos gazdasági, szociális és humanitárius helyzetben van. „Két év alatt az orosz megszállóknak sikerült visszahozniuk a Krímben a sztálini időkben megtapasztalt tekintélyelvűséget, igazságtalanságot és elnyomást” – áll a közleményben. A minisztérium hangsúlyozta: „Ukrajna és a világ minden demokratikus állama megkettőzi erőfeszítéseit avégett, hogy az ukrán félsziget lakói megszabaduljanak az autoriter megszálló rezsimtől, és a Krím újra szabad legyen”.
Leonyid Kuzmin krími jogvédő aktivista a 112.ua hírtelevízió műsorában elmondta, hogy azok, akik a félsziget Oroszországhoz tartozására szavaztak, továbbra is emellett vannak. Szavai szerint megfigyelhető viszont, hogy még azok is, akik támogatták két éve a Krím elcsatolását, elégedetlenek a félsziget mostani helyi vezetésének tevékenységével gazdasági, szociális és politikai téren egyaránt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Krímben eluralkodott a félelem, az emberek már nemcsak nyilvános helyen, de még szűkebb társaságban sem merik kimondani a véleményüket, tartva a feljelentőktől.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
