Az orosz elnök részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
Putyin – tass/Orosz Elnöki Sajtóiroda
Részletesen elmagyarázta Olaf Scholz német kancellárnak az ukrajnai orosz „különleges művelet” céljait Vlagyimir Putyin elnök, amelyeket Moszkva feltétlenül teljesíteni kíván – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A két vezető pénteken telefonon beszélt egymással. Berlini tájékoztatás szerint Scholz az orosz invázió haladéktalan leállítását követelte és aggodalmát fejezte ki a katonai műveletek és az áldozatok miatt.
Putyin azt hangoztatta, hogy Oroszország kész a párbeszédre minden féllel, aki békét akar Ukrajnában, az orosz feltételek maradéktalan teljesítése esetén. Ezeket Ukrajna demilitarizálásában és „nácitlanításában”, valamint a Krím Oroszország részeként és a Donyec-medencei szakadár köztársaságok függetlenként történő elismerésében nevezte meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a legfőbb veszély a neonáci alakulatoktól ered, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el, civileket élő pajzsnak használnak, és fegyverrel akadályozzák meg, hogy az emberek biztonságos helyre vonuljanak. Azt állította, hogy Ukrajnában több mint hatezer külföldi állampolgár, zömmel diák tartózkodik, „akiket gyakorlatilag túszul ejtettek”.
Hibáztatta a nyugati országokat amiatt, hogy nyolc évig szemet hunytak a minszki megállapodások Kijev általi nem teljesítése miatt. Valamint „szemet hunytak a népirtás felett, amelyet a kijevi rezsim a Donyec-medence lakosai ellen követett el”, és szemet hunytak mintegy 14 ezer ember, köztük gyerekek halála felett is.
Elmondta még, hogy Ukrajnában albán, horvát, koszovói zsoldosok, sőt, dzsihadisták jelentek meg, akik Szíriában szereztek harci tapasztalatokat. Putyin szerint az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a polgári lakosság életének megkíméléséért, és „durva propagandista hírhamisításnak” nevezte az arra vonatkozó állításokat, hogy az orosz erők Kijevet és más ukrán városokat tűz alá vettek.
A Kreml tájékoztatása szerint a felek kifejezték abbéli reményüket, hogy az orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján Kijev „észszerű és konstruktív” álláspontot képvisel majd.
Az ukrajnai konfliktusról pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott eszmecserét. A moszkvai katonai tárca szerint Sojgu a „különleges művelet” okai között nevezte meg, hogy a kijevi vezetés nyolc éven át megtagadta a minszki megállapodások végrehajtását, „ösztönözte a nácik és neonácik belépését a hatalmi struktúrákba”, a közelmúltban pedig sokkal intenzívebbé vált a Donyec-medencei polgári lakosság ágyúzása. A tárcavezető az állította, hogy az orosz haderő kizárólag katonai célpontokat támad.
Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) pénteki közleményében azzal vádolta meg a NATO-t, hogy információval látja el az ukrán hadsereget az orosz fegyveres erők mozgásáról és terveiről. A tájékoztatás szerint a Lengyelországban működő logisztikai központot az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és a szövetség több más tagja üzemelteti. Az SZVR azt állította, hogy „a jelenlegi kijevi rendszer szétzúzása után a nyugati titkosszolgálatok maguk akarják átvenni az ukrán szakszolgálatok maradéka Oroszország elleni tevékenységének irányítását”.
A brit közszolgálati műsorszolgáltató a BBC pénteken közölte, hogy biztonsági okokból felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Döntést a BBC az Oroszországban pénteken elfogadott törvénnyel indokolta, amely alapján szabadságvesztéssel sújtható az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése, valamint azzal, hogy az Ukrajna ellen folytatott háborúval összefüggésben blokkolták az orosz nyelvű hírportálját.
Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) pénteken korlátozta az oroszországi hozzáférést a Lettországból üzemeltetett Meduza hírportál és az amerikai költségvetésből finanszírozott Szabadság Rádió orosz nyelvű híroldalához. Este a hatóság bejelentette, hogy Facebook eddig lassítása után teljesen hozzáférhetetlenné tette Oroszországban a közösségi médiumot.
A Facebookon Oroszországban az elmúlt napokban tömegével jelentek meg pánikkeltést célzó, egyebek között bankcsődök tömegét kilátásba helyező, valamint az orosz politikai rendszert becsmérlő, ukránbarát fizetett hirdetések.
„Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai…”
Oroszországnak nincsenek barátságtalan szándékai a környező országokkal szemben, minden cselekedete kizárólag az ellene irányuló barátságtalan intézkedésekre adott válasz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egy online rendezvényen.
„Szeretném még egyszer hangsúlyozni: nincsenek rossz szándékaink a szomszédjainkkal szemben, és azt tanácsolnám nekik, hogy ne élezzék ki a helyzetet, és ne vezessenek be korlátozásokat. Mi minden kötelezettségünknek eleget teszünk, és ezután is így fogunk tenni” – mondta Putyin.
„Nem látjuk szükségét a helyzet kiélezésének, vagy annak, hogy rontsuk a kapcsolatainkat. Minden lépésünk mindig válasz valamilyen, Oroszországgal szembeni barátságtalan cselekedetre” – tette hozzá.
Arra biztatta a szomszédos országokat, hogy „gondolkodjanak a kapcsolatok normalizálásán és a normális együttműködés kialakításán”. Leszögezte, hogy Oroszország a külföldi partnerek kivonulása után, amely „okoz némi kárt”, ha megkésve is, de végre fogja hajtani a közösnek indult projekteket, teljesíti a kitűzött feladatokat, és megszerzi az ehhez szükséges kompetenciákat, ahogy egyebek között a légi közlekedésben tette.
Az elnök, aki a kalinyingrádi exklávé és az orosz anyaország között közlekedő Marsall Rokosszovszkij tengerjáró komp zászlófelvonásán beszélt, azt mondta, hogy Oroszország tovább fog dolgozni a logisztikai függetlenség elérésén.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a Telegram-csatornáján azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elhagyta országát, és Lengyelországban tartózkodik. Vologyin szerint ezért van az, hogy az ukrán parlament képviselői eredménytelenül próbálnak találkozni vele.
Valentina Matvijenko, az orosz felsőház elnöke szerint a nyugati országok „a méretét, agresszivitásának fokát és a gyűlölet koncentráltságát tekintve példátlan információs háborút” indítottak Oroszország ellen. Matvijenko szerint ebben a háborúban „minden egyes támadást előre kidolgoztak, előkészítettek és technikailag biztosítottak”.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője délután arra figyelmeztetett, hogy „ukrán nacionalisták” Harkivban provokációra készülnek a nyugati média bevonásával. Mint mondta, több rakéta-sorozatvetőt helyeztek el a város Kijevi kerületében, a Zsiljardi utcai házak között, és a helyi lakosoknak, köztük a gyerekeknek is megtiltották otthonuk elhagyását.
A tábornok szerint az „ukrán nacionalisták” arra készülnek, hogy tüzet nyissanak a városon kívül állomásozó orosz egységekre, választ kiprovokálva tőlük. Mint mondta, a válaszcsapásról videofelvételeket készülnek nyugati újságíróknak továbbítani.
Beszámolója szerint az orosz hadsereg segíti az elfoglalt – az ő szóhasználatában „felszabadított” – ukrajnai települések lakosait. Mint mondta, Herszonba több mint 140 tonna élelmiszert és gyógyszert juttattak el.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken az Ukrajnával szemben képviselt orosz tárgyalópozícióval kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a híresztelésekkel ellentétben Moszkva nem fog lemondani Ukrajna „nácítlanításáról”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
