Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztása utáni első útja ezúttal Bécsbe vezetett. Az osztrák fővárosban több mint 800 osztrák katona vigyáz a biztonságára. Putyin nyolcórás maratoni találkozót fog lebonyolítani az osztrák elnökkel és Sebastian Kurz osztrák kancellárral.
Az egyébkén nem NATO-tag Ausztria nem látott kivetni valót abban, hogy fogadja az orosz elnököt. A Politico.eu brüsszeli hírportál által idézett bolgár politológus, Ivan Krastev szerint Ausztria a hidegháború után úgy érezte, elveszti jelentőségét Kelet és Nyugat határán. És ezt most orvosolni kell.
A látogatás időpontjának kiválasztása sem volt véletlenszerű: ötven évvel ezelőtt Ausztria volt az első nyugat-európai ország, amely gazdasági szerződést írt alá a Szovjetunióval – nem meglepő módon földgáz-kereskedelemről volt szó. Ez a megállapodás a mai napig érvényes.
Híd Kelet és Nyugat között
Ráadásul Ausztria fogja átvenni július elején az EU soros elnökségét, épp abban az időszakban, mikor Párizs és Berlin igyekszik enyhíteni kapcsolatát Moszkvával. Mindazonáltal érdekes látni, hogy a nyugat-európai média most Sebastian Kurzot nem ítélte el a találkozóért – gondoljunk bele, milyen cikkek születtek volna, ha Putyin első útja Magyarországra vezetett volna.
Sebastian Kurz Oroszországgal kapcsolatos kijelentése egy kicsit a szlovák kormánypolitikusok mondataira hasonlít. Kedden úgy nyilatkozott:
fogalmazott.
Moszkva számára Európa kapujának újbóli megnyitása jórészt a német és az osztrák vezetésen áll, vagy bukik. Ez a két döntései helyzetben lévő kormány gazdasági érdekei miatt kellően mérsékelten viselkedik Oroszországgal – még az ukrán válság ellenére is, amely európai ügyből egyre inkább NATO-üggyé válik.
A politikán túl mindig pénz van – nem elvek
Az osztrák „nyitottság” hátterében azonban éppannyira vannak gazdasági, mint politikai megfontolások is. Az Ausztria és Oroszország közti kereskedelmi volumen bár nem tűnik jelentősnek (a teljes osztrák kereskedelem 3,5 százaléka), de olyan kulcsfontosságú ágazatokat érint, mint a gépgyártás és az élelmiszeripar.
Ráadásul az osztrák export Oroszország irányába nemrég normalizálódott a szankciók ellenére. Ausztriában mindig is voltak erőteljes hangok, amelyek ellenezték az oroszellenes intézkedéseket, nem véletlenül: 2017-ben 16 százalékkal emelkedett kivitele az Orosz Föderációba. Mi lett volna, ha nincsenek szankciók?
Természetesen számos osztrák multicégben vetették meg magukat valamilyen mértékben az oroszok, így az érdekek még szorosabbá teszik a két ország viszonyát. És persze a személyi kötődésekről se feledkezzünk meg:
Az Osztrák Néppárt (Kurz pártjának) egyik tagja, Wolfgang Schüssel egykori kancellár az orosz kommunikációs óriásvállalat, az MTS igazgatótanácsában ül, a múlt évig osztrák pénzügyminiszterként tevékenykedő Hans Jörg Schelling pedig a Gazprom igazgatótanácsában kapott helyet.
Körkép.sk
Nyitókép: Politico.eu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
