A Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság elismerése mellett döntött tegnap este Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Európai Unió kész reagálni, akár szankciókat is bevezethet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök függetlennek ismeri el Kelet-Ukrajna szakadár területeit – jelentette ki korábban Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben.
A délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be tegnap esti videoüzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint ma fog szavazni.
Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, egyebek között arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.
Kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében – jelentette ki Putyin az országhoz intézett videoüzenetében. Putyin azt hangoztatta, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Nem üres hencegés Kijev fenyegetése, hogy Ukrajna saját atomfegyvert hoz létre – jelentette ki Vlagyimir Putyin videoüzenetében. Rámutatott, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok. Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.
Putyin Lenint is bírálta – írja a HVG.hu –, akit Ukrajna építészének nevezett, amivel szerinte „hátrányos helyzetbe hozta” Oroszországot. „Oroszországot meglopták, amikor összeomlott a Szovjetunió” – jelentette ki Putyin. Az orosz elnök még korábban „geopolitikai katasztrófának” nevezte a blokk összeomlását, hozzátéve, hogy Ukrajna „ősi orosz föld”. Putyin szerint Ukrajnában sosem volt igazi hagyománya a valódi államiságnak. Mint mondta, Ukrajna sosem volt elég stabil ahhoz, hogy önálló államiság alakuljon ki, ezért mindig külföldi nagyhatalmakra, például az Egyesült Államokra támaszkodott. Az orosz elnök beszédében arra panaszkodott, hogy miközben Oroszország mindig nyitottan és együttműködően állt Ukrajnához, a posztszovjet Ukrajna ellenségesen viselkedett Oroszországgal. Az orosz elnök azt mondta, büntetés vár azokra, akik oroszokra lőttek Odesszában 2014-ben. Egyúttal kijelentette azt is, hogy Ukrajnát külföldiek irányítják, akik mára a hatalom minden szintjén jelen vannak. Putyin szerint az ukránok elnyomják az oroszokat, erre pedig példát is hozott: mint mondta, az orosz nyelv Ukrajnában marginálissá vált, meglátása szerint pedig az ukránok célja az orosz ortodox egyház felszámolása – olvasható a HVG.hu összeállításában.
Az EU szankciókkal fenyegetőzik
„Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a minszki megállapodásokat, továbbá elvárjuk, hogy ne ismerje el Luganszk és Donyeck megye függetlenségét” – fogalmazott Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően. A főképviselő aláhúzta: az Európai Unió határozottan és egységesen fog fellépni, továbbá kész szankciók bevezetésére is abban az esetben, ha Moszkva ilyen lépésre szánná el magát. Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát, miután Moszkva – mint mondta – a becslések szerint mintegy 150 ezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára.
Olaf Scholz német kancellár tegnap telefonon tiltakozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, amiért Oroszország a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségének elismerését tervezi, és felszólította, hogy vonja vissza az orosz csapatokat az ukrán határ térségéből. Scholz „elítélte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok független államként történő elismerésére irányuló oroszországi terveket”. Ez a lépés „szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené” – mondta a német kancellár az orosz elnöknek.
Emmanuel Macron francia államfő összehívta hétfő estére a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését az Ukrajna és Oroszország közötti helyzet megvitatására – jelentette be a francia elnöki hivatal. A testület általában a kormányülés előtt szokott összeülni a védelmi és biztonsági kérdések megtárgyalására az érintett tárcavezetők és a kérdésben illetékes állami tisztviselők részvételével. Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Vlagyimir Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket.
Hatástalanított harci járművek?
Az orosz hadsereg és határőrség tegnap „megsemmisített” öt, Ukrajnából orosz területre behatoló „szabotőrt”, valamint két ukrán katonai jármű is átlépte a határt – jelentették orosz hírügynökségek. Az Interfax szerint az orosz hadsereg ukrán harci járműveket is hatástalanított. Ukrajna hivatalosan cáfolta és álhírnek nevezte a jelentést, és közölte, hogy nem tartózkodtak ukrán katonák a Rosztovi területen, amikor az incidens állítólag megtörtént.
„Egyetlen katonánk sem lépte át az Oroszországi Föderációval közös határt, és egyetlen katonát sem öltek meg ma” – közölte a kijevi belügyminisztérium egyik illetékese, Anton Herascsenko tegnap. A „diverzáns-hírszerző” csoportot az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrei észlelték. Az összecsapásban öt embert tettek ártalmatlanná – közölte az orosz hadsereg, amely szerint az incidens közép-európai idő szerint hajnali 4 órakor történt Dél-Oroszországban. „Az ukrán haderők gyalogságának két harci járműve orosz területre lépett Ukrajna felől, hogy a határon át ukrán területre evakuálja a szabotőrök csoportját” – közölte az orosz hadsereg, amely szerint egyetlen orosz katona vagy határőr sem sebesült meg. A reggeli órákban Oroszország azt állította, hogy egy ukrán tüzérségi lövedék a rosztovi területen rombolt le kis épületet, amely a határőrség tulajdonában volt. Ukrajna ezt tagadta.
Kuleba cáfol
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hivatalos megkeresést küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagállamaihoz azzal a kéréssel, hogy folytassanak azonnali konzultációkat az Ukrajna körül kialakult feszültség csökkentése érdekében. Ezt a kijevi diplomácia vezetője tegnap közölte a Twitteren. Az Ukrinform hírügynökség szerint az elmúlt öt napon 119 polgári létesítményt ért találat Donyeck és Luhanszk régiók ukrán ellenőrzés alatti településein. A tüzérségi támadások következtében 44 lakóházban, négy oktatási intézményben, továbbá 11 létfontosságú infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk. Öt civil sérült meg, hárman agyrázkódást szenvedtek. Tegnap délután az ágyúzások következtében több helyütt megrongálódtak a villanyvezetékek, emiatt 7300 polgári lakos maradt áram nélkül.
Kuleba egy másik Twitter-bejegyzésében cáfolta azokat a – szavai szerint – álhíreket, amelyeket Oroszország terjeszt, igazolandó saját agresszív fellépését Ukrajna ellen. „Ukrajna nem támadta meg Donyecket, sem Luhanszkot, nem „dobott át” sem diverzánsokat, sem páncélosokat az orosz határon, nem lőtte Oroszország területét, sem ellenőrző pontot a határon, nem követett el szabotázst, és a fent felsoroltak közül egyet sem tervez végrehajtani” – szögezte le a miniszter. „Követelem, hogy az Oroszországi Föderáció azonnal állítsa le a hamis hírek gyártását” – hangsúlyozta.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolt arról, hogy az „orosz propagandamédia” olyan információkat terjesztett, miszerint hétfőn, alig néhány órával az orosz biztonsági tanács ülése előtt, egy csoport „ukrán diverzáns” lépett be Oroszország területére, majd két ukrán gyalogsági harcjármű, amelynek fel kellett volna vennie a „diverzánsokat”. Az ukrán állami határőrszolgálat ezt újabb álhírnek minősítette.
Álhírek a Donyec-medencéből
A Dezinformáció Elleni és Stratégiai Kommunikációs Ukrán Központ csak az elmúlt hétvége alatt tíz hamis jelentést rögzített a Donyec-medencei helyzetről, emellett az ukrán hatóságok megszerezték az orosz propagandisták egyik, a helyi médiának adott zárt utasításának dokumentumát is – közölte Olekszandr Tkacsenko kulturális és információs politikai miniszter tegnap sajtótájékoztatóján. Tkacsenko szerint „nem teljesen igaz” az, hogy több tízezer Donyec-medencei lakos menekült Oroszországba. Az orosz sajtóban tegnap megjelent hírek szerint a Donyec-medence szakadár területeiről eddig már több mint 61 ezren lépték át az orosz határt.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter tegnap a menekültekkel kapcsolatosan kijelentette, hogy valójában néhány ezren utaztak félig üres buszokon. „Ezek a buszok oda-vissza jártak a felvételek kedvéért, de valójában az emberek nem mentek sehova” – állította. Megjegyezte, hogy Donyeckben bekapcsolták a szirénákat, de eközben az éjszakai szórakozóhelyek továbbra is működtek. A védelmi minisztérium szerint Ukrajna határainak közelében jelenleg a szárazföldi csapatokból mintegy 127 ezer orosz katona tartózkodik, a tengeri és légi erőkkel együtt pedig 147 ezer. „Nem becsüljük alá a fenyegetést, hanem értékeljük. Amikor viszont közölték velünk, hogy február 16-án támadás lesz, azt mondtuk: ez lehetetlen, mert nem készültek fel erre. Nem volt támadás sem 17-én, illetve 20-án és 21-én sem. Ez nem azt jelenti, hogy ha a Kremlben megszületik a döntés, azt nem tudják megcsinálni, mert megtehetik, lehet, hogy van is ilyen tervük. Ahhoz azonban, hogy megfelelő ütőerőt hozzanak létre, bizonyos időre van szükségük” – fejtegette a tárcavezető. Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor abban, hogy még van esély diplomáciai és politikai tárgyalásokon keresztül elkerülni egy nagyszabású háborút.
Ne legyen háború
Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a szlovéniai Lendván az ukrán helyzetről azt mondta: a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke.
„Ugyanakkor a békéhez a jószándék kevés”, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, „a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke” – jelentette ki. Úgy vélte, „ebben nem állunk jól”, mert nincs Európának olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és amíg így van, „Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról” – magyarázta. Közölte: Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajna szomszédos Magyarországgal, ezért ha romlik az ottani helyzet, „Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni”. Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya – mondta.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
