Puskaporos hangulatú falugyűlés Illyefalván – FRISSÍTVE

Puskaporos hangulatú falugyűlés Illyefalván – FRISSÍTVE

Kezdetétől a végéig indulatoktól, személyeskedéstől, helyenként alpári megnyilvánulásoktól terhelten zajlott az a falugyűlés az illyefalvi művelődési otthonban, melyet a majdani, A13-as számú Brassó és Bákó közötti autópálya kifogásolt nyomvonala miatt hívtak össze szombaton. A többször egymásnak feszülő résztvevők végül csak egyezségre jutottak: közösen próbálják meg elérni a nyomvonal módosítását.

A közel négyórás vitára nagy számban érkeztek a jelenlegi nyomvonalat, annak meghatározását, elfogadását, valamint a helyi döntéshozók szerepét, viszonyulását kifogásolók, a helyszín szűknek is bizonyult. A helyenként elfajuló, gyakori közbeszólások, sértő bekiabálások tarkította vita során a helyiek – a szomszédos vámoshídi küldöttséggel karöltve – komoly panaszáradatot és vádakat zúdítottak a meghívott helyi elöljárókra, felróva nekik, hogy nem a helyiek érdekeit képviselték ebben az ügyben. Az eseményen jelen volt Sándor Gábor, a szállítási minisztérium államtitkára, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Ráduly István prefektus, Kovács Ödön megyemenedzser, valamint Fodor Imre polgármester. A Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) regionális igazgatója nem tett eleget a meghívásnak, így a társaságot senki sem képviselte. Az esemény célja ugyanakkor az volt – amint azt a szervező, házigazda Benkő Árpád Jenő, egyben az autópálya kapcsán indított, 1022 aláíró által támogatott petíció egyik kezdeményezője is mondotta –, hogy megoldást találjanak a községbeliek számára elfogadhatatlan helyzetre.

Míg a fehér füst fel nem száll

A feszültség már a meghívottak megérkezésekor érezhető volt, Tamás Sándort és Ráduly Istvánt hurrogással fogadták. Felvezetőként Benkő Árpád Jenő házigazda, az Erdélyi Magyar Szövetség önkormányzati képviselője jelezte, tartoznak annyival az elődöknek, akik megvédték a közösséget, hogy nem engedhetik, hogy amit ők megőriztek, azt most egy tollvonással elvegyék. Az eseménynek mottót is választottak: Mondd mindig az igazat, mert azt soha nem felejtik el. Köszönetet mondott a község lakóinak, akik bátorságról és kitartásról tettek bizonyságot. Továbbá jelezte: feltett szándékuk, hogy amíg a gyűlésen nem születik megoldás, addig senki sem távozhat, vagy ahogyan a Vatikánban szokás: míg a fehér füst nem száll fel, az ajtók zárva maradnak.

A felvezetőt követően két kisfilmet is levetítettek, melyek a nyomvonal körül kialakult helyzet előzményeit ismertették. A vetítés után Ilie Muscalu állatorvos, aldobolyi lakos, az egyik kezdeményező vetített előadással több kérdést is intézett Ráduly Istvánhoz, valamint Tamás Sándorhoz, egyebek mellett azt firtatva, hogy a tisztségükbe iktatásukkor elhangzott esküjüket mennyiben tartották be. Muscalu kitért arra is, hogy a vitatott nyomvonalat politikusok rajzolták, illetve felhozta, hogy a közösség megkérdezése nélkül történt annak elfogadása, amint azt is, hogy a polgármestereket politikai paranccsal hallgatásra, titoktartásra kötelezték. Felrótta még, hogy Tamás Sándor több nyilatkozatában hangoztatott elvei ellen cselekedett e kérdésben, például amikor a nyomvonalat átrajzolták. A bírálatsorozat Ráduly Istvánt is illette, mert tavaly egy Facebook-bejegyzésben azt írta, Uzon esetében megoldották, hogy az autópálya nyomvonala ne a község közelében húzódjon. Muscalu kitért arra is, hogy a nyomvonal elfogadása során nem tartottak be több jogszabályi rendelkezést, így a helyi közösségek véleményének kikérésére és az állandó tájékoztatásra vonatkozókat sem.

Benkő Árpád Jenő némi kiegészítéssel szolgált, elmondva: Fodor Imre polgármester múlt év június 9-én hívta fel telefonon, közölte, milyen változást szándékszik a társaság véghezvinni, és az új terv szerint a pálya érinti Illyefalva és Aldoboly településeket. Ő már akkor a sajtó elé akart állni, petíciót megfogalmazni, aláírást gyűjteni, illetve falugyűlést összehívni, de Fodor Imre azt javasolta, hogy várják meg, amíg valamilyen írásos dokumentum is megjelenik az ügyben. Később meg is jelentek okiratok és térképek, de erről neki és a közösségnek már nem volt tudomása, egészen az urbanisztikai bizonylat kiállításáig. Mindketten jelezték: a közösség, melyet képviselnek, azon az állásponton van, hogy a pálya nyomvonala az legyen, amit a szakértők 2019-ben javasoltak (ez nem érintette Illyefalvát).

Az időközben megérkezett vámoshídi küldöttség nevében Alin Olărescu elmondta, szeretnék elérni, hogy a törvények betartásával történjen a beruházás. Az elmúlt két hétben mindkét közösség arra törekedett, hogy meghallgassák őket, és elérjék, hogy a döntéshozók betartsák a törvényeket. Olărescu szerint azt követően kellett a petíció eszközéhez nyúlniuk, hogy a politikum félreállt, nem vette figyelembe a közösségi akaratot. Több kérdést is feltett a meghívottaknak, melyek egyebek mellett az urbanisztikai bizonylat visszavonására vonatkoztak, mert állítása szerint, amint azt az országos társaság vezetőségétől hallották, a labda a helyi döntéshozóknál van. Ezt Benkő Árpád is megerősítette, aki a vámoshídiakkal közösen szerdán Bukarestben járt, ahol a társaság országos vezetőjével is egyeztettek.

Az előzmények kusza hálója

A gyűlés oroszlánrészét az a helyenként durva személyeskedésbe, sértésekbe átcsapó vita tette ki, mely a kialakult helyzet előzményeiről szólt. Indulásként a kezdeményező bizottság részéről Benkő Árpád Jenő kronológiai sorrendben ismertette az eseményeket az urbanisztikai bizonylat idén január 26-ig történt jóváhagyásáig, beszámolva arról is, amit a CNAIR vezetősége a múlt szerdai találkozón a küldöttségükkel közölt. Utóbbiból a legfontosabb az volt, hogy a társaság szerint mind az illyefalvi önkormányzat által kibocsátott előzetes véleményezést, mind az urbanisztikai bizonylatot vissza lehet vonni, ennél sokkal előrehaladottabb fázisban lévő munkálatnál is lehetséges volt a módosítás, változtatás.

Hírdetés

Benkő Árpád ugyanakkor Fodor Imre polgármester szerinte nem megfelelő viszonyulását is felrótta, kijelentve: tudomásuk szerint már a június 8-i egyeztető ülésen (a CNAIR, az érintett önkormányzatok és az államigazgatási intézmények között) már beleegyezett a nyomvonalba, alávetette magát a titoktartási elvárásnak, illetve december végén észrevételek nélkül állította ki az előzetes véleményezést. Tamás Sándort is bírálta, mivel a bizonylat kiállítását követően azt nyilatkozta, hogy széles körű tájékoztatást követően a lehető legjobb nyomvonalat sikerült kialakítani, ami nem felelt meg a valóságnak.

Az előzményeket illetően Fodor Imre, Ráduly István és Tamás Sándor is megszólalt. Előbbi emlékeztetett: az ügy 2019-ig nyúlik vissza, közel két évig egy másik nyomvonalról szólt az egyeztetés, majd a június 8-i ülésen a társaság jött az új javaslattal, ami ellen ő fel is szólalt akkor, felsorolva azokat a kifogásokat, amelyek a petícióban is helyet kaptak, és amit később a társaságnak írt átiratba is belefoglalt. Azt is hozzátette, hogy a titoktartásra vonatkozó kérés a társaság utólagos átiratában szerepelt, amelyet minden érintett polgármester megkapott.

Tamás Sándor megerősítette, hogy az illető ülésen valóban elhangzott minden érintett polgármester álláspontja, kifogásai. Az elnök arra is rámutatott, hogy a CNAIR érkezett a javaslattal, és az általuk felhozott változatokra – azazhogy maradjon a korábbi, 2019 óta ismert nyomvonal, vagy pedig menjen Előpatak irányába – elutasító választ kaptak különböző érvek mentén. Az elnök azt mondta, a megyei önkormányzat nem kért titoktartást a polgármesterektől, a CNAIR viszont igen.

Ráduly István elmondta, a társaság még 2020 augusztusában kérte az önkormányzatoktól, hogy küldjenek el minden dokumentumot, mely a területükön jóváhagyott övezeti rendezési tervekről, európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokról szól, illetve kérdezték, hogy melyek a védett területek. A prefektus felszólalása komoly feszültséget okozott, mivel azt állította, hogy a résztvevők nem veszik észre, egy választási kampányhelyzetbe vonták be őket. A felháborodás kis híján tettlegességig fajult, végül Orbán Miklós illyefalvi agrármérnöknek, a petíció egyik kezdeményezőjének kellett megnyugtatnia a kedélyeket. Felszólította ugyanakkor a prefektust, hogy ne hergelje az embereket.

A résztvevők körében az a magyarázat is elégedetlenséget váltott ki, amit Ráduly István az említett Facebook-bejegyzése kapcsán felhozott. Többen sérelmezték, hogy Ráduly István csak az uzoniak ügyében lépett, hogy megóvja a község lakóit a zaj- és légszennyezéstől, földjeiket pedig a kisajátítástól.

A vita során számtalanszor és hangsúlyosan elhangzott, hogy a helyi közösségek teljes kihagyásával történt a döntéshozatal a nyomvonal kapcsán, továbbá, hogy az egész közösség összefogásáról van szó, etnikumtól és politikai hovatartozástól függetlenül, szó sincs semmilyen politikai kampánycélokról. Felháborodást váltott ki az is, amikor Ráduly István sérelmezte, hogy miközben ők megoldási szándékkal érkeztek, támadásoknak vannak kitéve.

A közönség soraiból ugyanakkor békítő, megoldáskereső javaslatok is elhangzottak, illetve szakmai érveket is felsorakoztattak a nyomvonal alkalmatlanságáról, illetve felvetődött az urbanisztikai bizonylat visszavonásának a kérdése is.

Ahol van út, ott van visszaút is

A hosszas vita után végül Tamás Sándor és Ráduly István egyaránt jelezte, hogy van megoldás, de ez nem az urbanisztikai bizonylat visszavonása, sem annak megtámadása a prefektúra által (olyan jogcímen, hogy a közmeghallgatás elmaradása miatt törvénytelen), erre ugyanis nincs jogi lehetőség. Amint azt a tanácselnök elmondta: a nyomvonal módosításának lehetősége megvan, de az nem a helyi vagy a megyei önkormányzattól függ, mivel nem az ő beruházásuk, és a vonatkozó adminisztratív döntéseik visszavonása sem jelent megoldást. Rámutatott: a beruházás három megye területét érinti, és akkor is megvalósul, ha a helyiek nem akarják, de ha összefognak, hatni tudnak a CNAIR-ra, és esetleg módosulhat a nyomvonal. Tamás Sándor hangsúlyozta, minden lépést a társaság vezényel le, így a nyomvonal tervezését is, amit szakemberek végeznek, és nem a politikum rajzolja meg. Az elnök közölte azt is, az általuk kibocsátott urbanisztikai bizonylatba belefoglalták: az érintett telektulajdonosok hitelesített nyilatkozatát is fel kell mutatnia a társaságnak, hogy megtehessék a következő lépést az építés irányában.

Végül Benkő Árpád Jenő javaslatára a résztvevők megegyeztek abban, hogy munkacsoportot hoznak létre, melyben a helyi kezdeményező bizottság több tagja, Fodor Imre polgármester, valamint a megyei önkormányzat képviselői vesznek részt. A munkacsoport felkeresi a társaság vezetőségét, ismerteti a közösségi elvárásokat, és tárgyalnak a nyomvonal módosításáról.

Sándor Gábor államtitkár arról biztosította a jelenlévőket, hogy a szaktárcát tájékoztatja a jelen helyzetről, valamint a helyiek elvárásait is pontosan felvázolja. Azt is hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ebből megoldás születik, ilyet nem ígérhet. Segítséget nyújthat a társasággal való kapcsolatban, a tisztánlátás érdekében. Szakemberként ugyanakkor elmondta, hogy a nyomvonalak kialakításában több tényező is közrejátszik, több szempont is érvényesül, törvényes előírásoknak kell eleget tenni, és általában a leg­egyszerűbb megoldás bizonyul a jónak, erre törekszenek a szakemberek. A kifogásolt nyomvonalat is szakemberek rajzolták. Az államtitkár ugyanakkor jelezte: a közösségnek azért tudatosítania kell, hogy az autópálya valahol a környéken fog elhaladni.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »