Totyik Tamás érdek-képviseleti alelnök szerint az atomizálódott társadalom a szombaton befejeződött Tudásmeneten is megmutatta, mekkora az összefogás a pedagógusokért, de azt is, hogy mekkora a félelem a vidéki kistelepüléseken, ahol van, aki azért nem tiltakozik, mert a férje beszállítója a helyi önkormányzatnak, de olyan is, aki közeli hozzátartozójához „várja” a NAV-ot. Szombaton ért véget a január 2-án indult Tudásmenet az oktatásért elnevezésű akció, a Miskolcról indult menet a budapesti Kölcsey-gimnáziumban ért véget, ahol pedagógusok és diákok mondtak beszédeket. A hétvégén bejelentették, hogy január 23-án folytatódik a sztrájk. Az InfoRádióban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta, „minden körülmények között elérte a célját” a Tudásmenet.
„Két okból is. Mi is szembesültünk a vidéken létező problémákkal, eddig is tudtuk, hogy komoly gondok vannak, de nem gondoltuk, hogy ilyen nagy arányú a félelem, és azt sem tudtuk, hogy a munkáltatók mennyire távol vannak a munkavállalói rétegtől.” Totyik Tamás azt is elmondta, az „atomizált magyar társadalom” egyes tagjaitól nagy segítséget kaptak az út során; „ha semmi mást nem érünk el, csak hogy ezek az összefogások és kapcsolatok megmaradnak, ez egy komoly előrelépés”. Megítélése szerint a kistelepülési, kisvárosi pedagógusok rendkívül kiszolgáltatott helyzetben vannak. „Hihetetlenül félnek akkor is, amikor nem állami fenntartású az intézmény; a polgármestertől. Van, akinek önkormányzati beszállító a férje, és ezért nem mer tiltakozni, van, aki attól is fél, hogy a NAV megjelenik a közvetlen hozzátartozójánál, ha mellénk áll. Másrészről pedig nagyon felkészületlenek a kollégáink a munkavállalói érdekekből, és olyan szerződéseket is aláírnak, amelyek teljesen kiszolgáltatják őket.”
Szerinte most az a fázis jön, mint az „ókeresztényeknél”, akik „házról házra terjesztették a hitet”, igaz, most nekik nem hitet, csak információkat kell eljuttatniuk arról, hogy mit nem szabad aláírni, milyen jogok és milyen kötelezettségek vannak. A PSZ úgy ítéli meg, hogy a sztrájk viszont most már nem elég, „a nyomásgyakorlást a kormányra folytatni kell”, és mindenkinek tudnia kell, hogy nem csak bérkérdésről van szó, „egy 11. évfolyamos gyereknek egy héten 37 tanítási órája van, egy első osztályosnak pedig 26, ezeket drasztikusan csökkenteni kell”.
Szintén fontosnak nevezte, hogy létrejöjjön egy sokkal élhetőbb és korszerűbb Nemzeti Alaptanterv, „nem arra van szükség, hogy még többet magoljanak a gyerekek, hanem a készségeiket kell jobban fejleszteni”. Úgy érzékeli, hogy a kormányzat most „fárasztásra játszik”, hogy aztán megszorító intézkedéseket vezethessen be az oktatásban is, amelyeket „régóta tervez”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
