A tojás azonosító száma alapjá igyekeztünk megtalálni azt a magyar termelőt, amelytőla tiltott szermaradványos tétel származott. Lapunk nem járt sikerrel, miután nem lehetett teljes bizonyosággal beazonosítani a vállalkozást.
Éppen tíz évvel ezelőtt vezették be az Európai Unióban a tojásokra vonatkozó jelölés jelenlegi formáját. Az elmúlt napok eseményei rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tojás azonosító számainak használata, hiszen ez alapján tudta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatni a hazai fogyasztókat, hogy melyek a szennyezett tojások. Nagy gond ugyanakkor, hogy hiába van egyedi azonosítója minden egyes termelőnek, a vevő így sem tudja kideríteni, honnan kerül az asztalára a boltban vásárolt termék.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Nébih laboratóriuma mérgező fipronilt mutatott ki a „3HU1503T03/4” azonosító számú tételben. Lapunk már két napja igyekszik megfejteni, hogy melyik magyarországi termelőtől származik a szennyezett tojás, azonban
csak a termelő megyéjéig tudtuk biztosan leszűkíteni a kört.
A számsor első számjegye azt jelenti, hogy milyen termelési módból származik a termék. Ez esetben a 3-as kódszám a ketreces tartást jelenti. (Az 1-es a szabadtartás, a 2-es alternatív termelési módot takar, míg a 0-s ökológiai tartást jelenti). A HU az országkódot takarja, ez esetben Magyarországról van szó. A harmadik számsor 1-20-ig a termelés tágabb helyét mutatja, vagyis hogy melyik megyéből (vagy a fővárosból) származik az adott termék.
A szennyezett tojás kódja, a 15-ös, ami Jász-Nagykun-Szolnok megyét jelenti. A következő két szám az állategészségügyi kerület kódja, vagyis ennek kellene megmutatni, a megyehatáron belül melyik szűkebb régióban termelték a tojást, az ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”, míg a hatodik szám az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben. A per jel után következő szám azt mutatja, melyik istállóból származik a termék.
http://mno.hu/
Az interneten többféle kulcsszót alkalmazva sem találtunk információt arról, melyik állategészségügyi kerületet takarja a szóban forgó 03-as kód, innentől kezdve pedig azt sem tudtuk kinyomozni, melyik telep az érintett az ügyben. Ez persze adódhatott a mi ügyetlenségünkből is, ezért megkerestük a Nébihet, a hivatal pedig megküldte lapunknak a kért információkat. Az adatok a hivatal honlapján a „Nyilvántartott tojótyúk-tartó telepek” címszó alatt találhatók meg, legalábbis elvileg. A tegnap – feltehetőleg kérdéseink nyomán – frissített listát böngészve azonban kiderült, hogy
http://mno.hu/
3HU1503T03/4 azonosító számú termék nem található az adattárban.
Ehhez csupán egy kissé hasonló számkódot találtunk (3HU153T03/5), amely egy közepes méretű céghez vezet. Felhívtuk a vállalkozást, amely nem akart nyilatkozni, mondván, nincs bent a cég vezetője, de azt ígérték, hogy szerdán beszélhetünk vele.
Az eset egyik fontos kérdése, hogy a csak tavaly több mint 600 millió forintot kommunikációra költő hivatal adatbázisa miért van elrejtve a Nébih honlapján? És ha meg is találják a fogyasztók, miért nincsenek pontos adatok a listán? Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, múlt héten derült fény arra, hogy Hollandiában két növényi alapú termékbe, a DEGA–16-ba, valamint a Copper Boost elnevezésű készítménybe kevertek illegálisan fipronilt. Ezt növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, rovarok és atkák ellen hatásos.
A baromfitartó telepeken ezeket a hamisított készítményeket használták, így szennyeződhettek az itt termelt tojások. A Nébih a héten azt közölte, hogy a fipronil szennyezettséggel kapcsolatban feltárt hamisítási ügy szinte egész Európára kihat, ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az „import” tételek mellett a hazai tojások ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít. Ezt követően derült ki, hogy hazai termelésből származó tojásokban is kimutatható a szer maradványa. Ez persze nem halálos,
a fipronilnak az emberi szervezetbe jutva átmenetileg hatása lehet a központi idegrendszerre, a májra és a pajzsmirigyre is, hosszú távú érintkezés esetén pedig károsíthatja is a szerveket.
A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok szerint a vegyszer nem okoz genetikai károsodást és fejlődési rendellenességet, de rákkeltő hatása lehet. Szakértők szerint ahhoz, hogy komoly egészségi panaszokat okozzon a hatóanyag, kifejezetten nagy mennyiséget kellene belőle megenni, ez azonban nem valószínű.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.23.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
