Az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) és egyben az európai demokrácia megújulásáról beszélt tegnap Belgium Vallónia tartományának miniszterelnöke, Paul Magnette. A nyugati sajtóban már Super Magnette néven emlegetett politikus annak köszönheti a diadalmenetet, hogy a mindössze 3,5 millió fős vallon kisebbség vezetőjeként sikerült tekintélyes engedményeket kicsikarnia az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást illetően. A politikus ugyanis, szemben a fenntartások nélkül aláíró magyar kormánnyal, szerdán bojkottált. Meghiúsította, hogy a belga kormány csatlakozzon az egyezményhez, s csak egynapos tárgyalás után állt kötélnek. A döntés nem csak a vallon nép, az egész Európai Unió érdekében áll – nyilatkozta tegnap Magnette, aki a bojkott segítségével kivívott alkupozícióval különös precedenst teremthetett.
Meglátjuk, hány ellenzéki vagy tartományi politikus fogja a jövőben követni Magnette példáját – mondta lapunk megkeresésére Csehi Róbert közgazdász, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára. A szakértő szerint ugyanis a CETA-tárgyalásoknak még nincs vége. Bár az európai országok rábólintottak az egyezményre, a nemzeti parlamenteknek még ratifikálniuk kell azt. Vagyis Magnette tündöklését most bizonyára irigyen figyelő európai ellenzéki és tartományi politikusoknak lesz még rá lehetőségük, hogy a folyamat blokkolásával kijátsszák a vallonkártyát. Csehi ugyanakkor megkeresésünkre hozzátette: Magnette-nek az általa korábban megfogalmazott ötpontos javaslatot nem sikerült maradéktalanul kiharcolnia, a szerződésmódosítás csak részben hozott áttörést.
Szerették volna elérni, hogy ratifikálás előtt a CETA semmilyen rendelkezése ne léphessen életbe, ez azonban nem valósul meg – mondta Csehi. A közgazdász szerint a szerződés úgynevezett ideiglenes, vagyis a parlamentek hozzájárulását megelőző életbe lépését így nem sikerült megakadályozni.
Az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó területeken ezért a CETA hamarosan életbe lép – folytatta Csehi. Kérdésünkre elmondta: ilyen, a bizottság elsőbbségét élvező terület például a vámpolitika, vagyis a kontinensek közötti szabadkereskedelem gyakorlatilag zöld utat kapott a vallon igennel. Kétségkívül nagy áttörés azonban, hogy a vallonok biztonságosabb, egyben a kis- és közepes vállalatok számára kedvezőbb jogszabályi környezetet harcoltak ki. A korábban nagy vitát kiváltó úgynevezett befektetési bírósági rendszer (ICS) a multik számára lehetővé tette, hogy normál bírósági rendszeren kívül eső eljárásokban is perelhessenek az érdekeiket sértő nemzetállami döntéseket. De a vallonok biztosították, hogy a peres ügyekben eljáró bírákat külön ellenőrzéseknek vessék alá, s hogy a szerződésben rögzített alacsonyabb perköltségekkel – a joggyakorlás új eszközével – a kis- és középvállalkozások is élhessenek.
Berlin tegnap sietett üdvözölni a megegyezést; a német kormány azon az állásponton van, hogy a CETA kedvező helyzetbe hozza a tagállamokat Kanadában, és sok új munkalehetőség megtemetéséhez is hozzájárulhat. Az LMP részéről Szél Bernadett tegnap közölte, az egyezmény vitarendezési mechanizmusa az Európai Bíróságtól is jogköröket von el, így ez az európai alapszerződéssel is ellentétes.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 29.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
