Noella McMaher (Instagram-nevén Noella Bella) nem éppen a hagyományos gyermekkoráról híres, és higgyék el, hogy ezt a lehető legrosszabb értelemben gondolom. A fiúnak született, de azóta már „transznemű” 10 éves „modell” portálunkon is szerepelt pár kép erejéig, most pedig bemutatjuk McMaher idáig vezető útját és szülei felelősségét a gyermek sorsát illetően. A végén – ugyanebben a témában – egy olvasói küldemény is helyet kap majd.
Noella McMaher a világ legfiatalabb „transznemű” modellje, azonban senki ne gondolja komolyan, hogy a gyermekbántalmazás akár egy percig is felmerült volna, pedig ekkora dicsfény és népszerűség még egy egészséges 10 éves esetében is komoly problémákat vethet fel.
Az egész a gyerek két és fél éves korában kezdődött, amikor valaki azt merészelte neki mondani, hogy „de aranyos kisfiú”, erre ő visszavágott, hogy „nem vagyok fiú, lány vagyok!”. Innentől kezdve nem volt megállás, amihez elsősorban szükség volt egy dilis anyára is.
Szülei ugyanis genderklinikára cipelték, ahol gyermekük továbbra is kitartott álláspontja mellett. Az anyja, Dee McMaher szerint fiúk négyévesen „társadalmilag átalakult”, hatévesen pedig születési anyakönyvi kivonatában is „lány”-ra cserélték a „fiú”-t. A „társadalmi átalakulás” azt takarja, hogy Noella már az oviban is lányként viselkedett, ami – gondolom nem meglepő – nehéz éveket hozott a gyerek számára. Az oviban kevesebbért is bőven kicsúfolnak valakit, így Noella célkeresztbe került, amit persze mocsok módon a nevelő számlájára írnak, aki „nem tudta elmagyarázni, mit jelent transzgendernek lenni” – ez alatt persze nem biológiai magyarázatot várnak, hanem a szokásos, hányingerkeltő szólamokat a „toleranciáról” meg az „elfogadó, biztonságos közegről”. McMaher ki lett közösítve, ami szükségszerű negatív velejárója ennek az egész őrületnek.
Természetesen ahelyett, hogy anyja magába szállt volna, tovább hajtotta a hülyeségrollert. A „transz emberek” magas számban előforduló depresszióját és öngyilkossági rátáját még véletlenül sem a kártékony LMBTQ-lobbi számlájára írja, hanem a „gyűlöletbeszéd” hatására. Dee-t „megijeszti, hogy ebben a demográfiai helyzetben gyermeke van” (feltételezhetően a „nem eléggé toleráns” globális atmoszférára gondol), de kiemeli, hogy Noella „megerősítő környezetben él otthon”, és olyanokkal veszi körbe magát, akik elfogadják őt (lesarkítva, burokban nevelkedik). Nyilvánvalóan ez a fajta neveltetés mágnesként vonzza a többi – rossz értelemben vett különcséget. A gyermekmodellek élete amúgy sem egyszerű, Noellát viszont természetesen ez érdekelte, amit szülei persze támogattak, s amihez „biztosan nincs köze” a busás pénzösszegeknek, amit ilyen magas szinten az ember modellkedéssel összeszedhet. Azonban mielőtt erre rátérnénk, még egy szót az otthoni közegről.
Amikor Noella két és fél éves korában elindult az őrület, majd genderklinikára hurcolták őt, egyetlen ember volt, aki az egészet ellenezte, történetesen Noella biológiai apja, Timothy McCord. Tőle rövid úton meg is szabadultak, így a genderklinikás incidenst követően eltiltották gyermekétől, nyilván az ott praktizálók javaslatára. Ő egyébként egy chicagói természettudós, aki évek óta nem látta gyermekét, valamint azon a véleményen van, hogy ilyen életkorban egy ember nem lehet „transznemű”, csak szülői nyomásra.
Amikor pedig azt mondjuk, hogy „szülei” támogatják Noellát, valójában azóta már „transz férfi” anyját értjük, Dee McMahert és „feleségét”, a 32 éves Ray McMahert, aki biológiailag nő, de „nem binárisként” azonosítja magát. Bonyolult és szürreális a nyájas olvasó számára? Mert az is. Egyszersmind pedig megmutatja, mekkora felelőssége is van egy szülőnek abban, milyen lesz a gyereke, akit nevel. Dee egyébként „lányát” egyfajta pajzsként is használja, hiszen kiemeli, hogy Noella „magabiztos identitástudata” kvázi úttörő volt a számukra, eztán vállalták fel ők is a „másságukat”. Így joggal feltételezhetjük, hogy a nyilvánvaló anyagiakon túl az identitásvesztett család egyfajta tetűként csüng a tönkretett gyereken, ráadásul a „befogadó közeg” oltárán úgy viselkednek, ahogy Noella álomvilága megköveteli. De vissza a modellkedéshez.
Habár anyja azt állítja, ez nem az ő hatásuk, Noella a divat iránt kezdett érdeklődni, melyet később „álommunkává” változtatott. A néhai kisfiú szereti a „csillámokat, a sminket és a ruhákat”, az LMBTQ-lobbi pedig keresve sem találhatott volna jobb alanyt ördögi terveihez. Annak rendje és módja szerint hamar be is futott a szakmában, természetesen állatorvosi lóként mutogatják mindenhol. 7 éves korában a Chicago Fashion Weeken debütált, anyja nagy támogatásával. 2022 elején pedig a szakma egyik csúcsának számító New York-i divathéten parolázott a kifutón a Trans Clothing márka égisze alatt (utóbbi is egy Heti progresszión kívüli bemutatóért kiált).
A divatcégek és a fejvadászok tehát kapkodnak a 10 éves gyerek után, akiben megtestesül szürreális agyszüleményük szent tehene. Degenerált világuk példaképe ő, aki a sok bevétel mellett egyfajta önigazolás is a „haladó világ” irányába. A lobbi körbeér, teljessé válik.
Az eddigi leírás alapján úgy tűnhet, hogy Noella McMaher áldozat, s míg bizonyos értelemben ez megállja a helyét, a szülői rombolás és a lobbi pusztító ereje már megrontotta a lelkét is. Noella „nemcsak” a divatszakmában nyomul, de öntudatos aktivista is. Úgy véli, hogy „jó érzés, hogy a transzgyerekeket arra inspirálja, hogy legyenek önmaguk”, a Chicago Parentnek pedig így nyilatkozott:
Kivéve, ha „nácikról” van szó (ezt persze már csak én tettem hozzá).
Az öntudatos „olyan vagyok, mint minden gyerek” aktivista tehát önjáró termék lett, egy idő után már magát is eladja a lobbi ráhatása nélkül. Anyja és „nembináris” nevelője egyelőre nem tervezik, hogy orvosilag is átalakíttatják gyereküket, de ami késik, nem múlik.
Ez tehát Noella McMaher első tíz évének története, mindenki vonja le a megfelelő tanulságokat a toxikus szülőktől (anyja + a „nembináris” nevelő) a lobbin át egészen a végtermékig, egy tízéveshez egyáltalán nem illő és méltó magabiztossággal és önhittséggel feltuningolt „transz” aktivistáig, aki még rengeteget fog szenvedni az életében, ugyanakkor rengeteg kártékony kampány is kötődni fog a nevéhez.
Végül pedig jöjjön a csattanó, olvasónk akciójáról szeretnék említést tenni. Noha az Instagramra hivatalosan csak 13 éven felüli személy regisztrálhat, ahogyan az a mellékelt képen látható, Noellára nem vonatkozik ez a szabály, olvasónk hiába jelentette a 10 éves „kislány” profilját. Természetesen mindez „biztosan tévedés”, a Zuckerberg-galaxis sosem vetemedne ilyesmi elhajlásra, és az LMBTQ-lobbit sem tolná szándékosan előtérbe még a saját szabályait is áthágva.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
