Az olvasás és a szövegértés nemcsak azért fontos, hogy regényeket tudjunk olvasni, hanem azért is, hogy a mindennapi életben boldogulni tudjunk – hangsúlyozta Pompor Zoltán, a Magyar Olvasástársaság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, kiemelve, hogy a mesterséges intelligencia használatához is elengedhetetlenek ezek a készségek.
„A nagy nyelvi modellek elterjedése is fontossá teszi a szövegértést és a szövegalkotást. Amikor ennek a technológiának promptot írunk, amikor kérdést fogalmazunk meg a mesterséges intelligencia számára, akkor hosszú szöveges választ kapunk, amit el kell olvasnunk és meg kell értenünk. Nem csak magyar jelenség a funkcionális analfabetizmus (itthon a PISA-felmérés tanúsága szerint a 15 éves fiatalok 27 százaléka nem tudja értelmezni, amit olvas), az Európai Unióban ugyanúgy megtalálható: minden ötödik európai valamiféle szövegértési problémával küzd, és ennek vannak gazdasági, illetve megélhetési következményei is” – mondta Pompor Zoltán.
Felmerült kérdésként az is, hogy ha egy gyerek azt a feladatot kapja, hogy foglalja össze egy regény tartalmát, és azt a mesterséges intelligenciával csináltatja meg, az miként hat majd az olvasási szokásokra. A Magyar Olvasástársaság elnöke szerint az a kérdés, hogy mi a fontos: hogy a gyerek ismerje egy regény tartalmát, vagy hogy tudjon és szeressen olvasni?
Az alaptantervben is szerepel már az első osztálytól kezdve az, hogy az olvasás szeretetére kell nevelni.
Nem az a cél, hogy minél több regény három bekezdéses tartalmát tudjuk. Ahogy az is valószínűtlen, ritkán előforduló eset lehet, ha valaki azzal szeretne egy társaságban felvágni, hogy a legújabb könyvek tartalmát tudja, mert összefoglaltatta a mesterséges intelligenciával. A regények esetében tehát az AI nem veszély. De kiemelte: aki sokat olvas és jól érti a szöveget, az jobban érti a világot is, és a mesterséges intelligenciát is jobban tudja használni. Aki nem olvas, aki számára a szövegértés problémát okoz, az a mesterséges intelligenciának ezt a nagy nyelvi modellekre épülő fajtáját sem fogja tudni használni – hangsúlyozta a szakember.
Felhívta még a figyelmet az irodalomolvasás egy fontos – és szerinte a legizgalmasabb – hatására, ez pedig az empátia növelése.
„Azt mondják, hogy aki olvas, és aki szépirodalmat olvas, az empatikusabb. És egy olyan világban élünk, amelyiknek az empátia, a másik emberrel való együttérzés, a másik emberre való odafigyelés nem feltétlenül sajátja. Elég, hogyha csak végigmegyünk Budapesten és halljuk, hogy hány autós dudál a másikra, milyen kiabálások és mekkora feszültség van bennünk.
Segíthet az olvasás abban, hogy beleéljük magunkat a történetek szereplőinek sorsába, és ezáltal mi magunk is egy kicsit empatikusabbá váljunk
” – emelte ki az InfoRádió Aréna című műsorában.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
