Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezekben a napokban teszi utolsó, talán nosztalgiázónak is mondható hivatalos látogatását Izraelben, illetve a zsidó állam által megszállt palesztin és szíriai területeken, így Ciszjordániában és a Golán-fennsíkon. Pompeo, a magyarországi Hit Gyülekezetéhez hasonló zsidóimádó, cionista evangéliumi „keresztény” szekta híve az első olyan külügyminiszter, aki ellátogatott a megszállt Ciszjordánia egyik zsidó településére. Igaz, hogy „nem hivatalos látogatást” tett, de ez a lényegen nem sokat változtat.
Donald Trump választási vereségének leginkább talán a palesztinok és az amerikai elnök által – Izrael érdekeit képviselve – kemény szankciókkal sújtott Iránban örülnek. Irán népe, illetve az ENSZ-határozat alapján országalapításra vágyakozó palesztin nép ugyanis nem felejti el, hogy a zsidó pereputtyal, üzletemberekkel és általa kinevezett szélsőséges cionista politikusokkal körülvett Trump egyre keményebb és embertelenebb szankciókkal sújtotta, szegényítette el a perzsa államot, világhódítói gesztussal Izraelnek „ajándékozta” a megszállt szíriai Golán-fennsíkot. De ő dolgoztatta ki a Ciszjordánia jelentős részének bekebelezését magában foglaló, s általa cinikusan „az évszázad üzletének” elkeresztelt izraeli-palesztin béketervet is.
Mike Pompeo november 19-én tehát ellátogatott a megszállt Ciszjordánia Sá’ár Binjámin nevű zsidó településére, pontosabban az ottani Pszágot Pincészetbe. A 2020 óta Sá’ár Binjámin zsidó településen működő pincészet már régebben, még a szomszédos Pszágot zsidó településen előállította és palackozta az amerikai külügyminiszter nevét viselő bort. A pincészet tulajdonosai ezt köszönetnek szánták a zsidóimádó Pompeónak, amiért nyilatkozatban jelentette ki, hogy a zsidó települések létesítése nem ütközik a nemzetközi törvényekbe.
Tegnap a pincészetből távozó külügyminiszter kijelentette: Amerikában engedélyezik, hogy a megszállt területekről (ő persze nem ezt a kifejezést használta – H. J.) származó, ott előállított árucikkeken, terményeken származási országként Izraelt tüntessék föl. Megjegyezzük, hogy evangéliumi Pompeo ezen a téren bűnös módon egy kicsit megkésett, hiszen a budapesti kormány már régebben hasonló bejelentést tett.
Palesztin politikai körökben a Mike Pompeo ámokfutását, ciszjordániai látogatását a Kr. e. I. században végbement történelmi eseményt alapul véve viccesen így kommentálják: Mike Pompeius meghódította a Szentföldet, ám ezúttal a zsidók számára.
Pompeo-Pompeius szentföldi ámokfutásának másik fontos állomása az volt, hogy a Nobel-békedíj várományos Binjámin Netanjáhuval közösen tartott sajtótájékoztatón bejelentette: Amerika, mármint Donald Trump további (!) szankciókat rendel el Irán ellen, illetve a palesztin területeket zsidókkal benépesítő (már több mint 600 ezer zsidó telepes él a megszállt területeken – H. J.), a palesztin állam létrehozását megakadályozó Izraelt gazdasági, akadémiai és kulturális bojkottal, szankciókkal jobb belátásra kényszeríteni kívánó BDS-t Amerikában antiszemita szervezetnek nyilvánítják. A néhai Golda Meir izraeli miniszterelnök fogalmazta meg első ízben a mára valósággá váló megállapítást: aki Izrael politikáját bírálja, az antiszemita…
Az amerikai külügyminisztert Sá’ár Binjámin zsidótelepülésen izraeli zsidó tüntetők, pontosabban a megszállást ellenző Békét most! (Sálom áhsáv – שלום עכשו) mozgalom tagjai fogadták. A koronavírus-járványra való hivatkozással a hatóságok csak mintegy tucatnyi tüntetőt engedtek a helyszínre. Amint a mellékelt videón is látható és hallható, a helikopterrel érkező Pompeót a tüntetők kifeszített transzparensen az „USA ne ássátok alá a béke lehetőségét!” felirattal fogadták, miközben ezt skandálták: „Izrael és Palesztina – két államot a két népnek!”.
Pompeo-Pompeius ciszjordániai látogatásának színhelye tehát a Pszágot Pincészet volt. Csakhogy a látogatásról szóló, általunk is átvett MTI-hírben a nevezett pincészet neve helytelenül „Piszgot”-nak van írva. A pincészetet 2003 létesítették az El-Birá palesztin városhoz közeli Pszágot zsidótelepülésen. Magát a zsidótelepülést 1981-ben létesítették a palesztinoktól elrabolt Dzsebel et-Tavil (=جبل الطويل –Magas hegy) nevű hegytetőn, s arról kapta a héber nevét. Nos, a pszágot (hegycsúcsok – פסגות) egyes száma: piszgá (פסגה), míg a többes birtokos esete valóban: piszgot. Csakhogy a szóban forgó zsidó településnek nyelvészeti értelemben nincs birtokosa, s ezért Pszágot-nak és nem Piszgot-nak kell írni.
Megjegyezzük, hogy a Pszágot településnév helytelen használata a héber nyelvkultúrában járatos emberek szemében olyan műveletlenségnek számít, mint a magyar nyelvben a suksükölés. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor bizonyos körökben a MTI-t Magyar Talmudisták Irodájaként értelmezték?… Az igazi talmudista ugyanis tud héberül.
H. J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
