A diákok felkészültségét javító egyéni fejlesztés nagy vívmánya a magyarországi szakképzésnek – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára Kaposváron.
Pölöskei Gáborné a Siófoki és a Kaposvári Szakképzési Centrum Karrierutak a szakképzésben című pályaorientációs szakmai konferenciáján beszámolt arról, hogy a szakképzésben tanuló kilencedik osztályosok már négy éve egy úgynevezett bemeneti mérésen vesznek részt, és azoknak, akiknek az eredmények alapján szükségük van rá, megkezdik az egyéni fejlesztésüket.
Erre azért van szükség, mert
a szakképzés csak úgy tud működni, ha a gyerekek felkészültek, értik, miről van szó, gyorsan bepótolják a hiányosságokat, amelyekkel esetleg érkeztek
– indokolta.
A helyettes államtitkár rámutatott, hogy kezdetben a gyerekek harmada szorult fejlesztésre, a helyzet azonban sokat javult azóta: a bukások aránya a kezdeti 19-ről egy év alatt 9 százalékra csökkent. Emellett jobb eredményű diákok érkeznek az iskolákba és az úgynevezett kimeneti méréséknél az látható, hogy magyar nyelvből és matematikából is egyre jobban teljesítenek.
Pölöskei Gáborné a szakképző centrumok és az iskolák munkáját dicsérve szólt arról, hogy népszerű a szakképzés, a jelentkezők száma három százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, sok intézménybe túljelentkezés van, a legvonzóbbak a technikumok.
Azt tanulhatják, amit szeretnének, a duális képzésnek köszönhetően felnőttként kezelik őket és ösztöndíjat kapnak, ezekkel indokolják a bekerült diákok, miért jó a szakképzésben tanulni – közölte a helyettes államtitkár.
Pölöskei Gáborné a technikum előnyeiről azt mondta,
az ott tanulók nemcsak érettségit, hanem a magas gyakorlati óraszám révén olyan tudást is szerezhetnek, amellyel előnyben vannak a felsőoktatásban,
ahova a plusz pontok révén e szempontból könnyebben is juthatnak be, mint a gimnazisták. Az a jövő, hogy a technikum a mérnökképzés előszobája legyen – jegyezte meg.
A helyettes államtitkár kitért rá, jó lenne, ha a diákok hármas, négyes eredménnyel nem gimnáziumban, hanem szakképző iskolákban tanulnának tovább, mert ha érettségi után nem a felsőoktatásba mennek, elvesztegethetnek három, öt, vagy akár tíz évet is, ami alatt szakképesítést szerezhetnének, pénzt kereshetnének.
Pölöskei Gáborné szólt arról is, hogy a szakképzés szélsőséges keretek között mozog, hiszen a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására és a nagyon tehetséges gyerekek gondozására, oktatására is megoldást kell találnia.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
