Egyebek mellett az szja-mentességről, a készpénzjogról, a „Magyar Péterre szabott törvényről”, az állampolgárságról és a munka melletti 70 százalékos csedről is parlamenti vita zajlik ezen a héten a parlamentben, egyes témákhoz az ellenzék egyáltalán nem szólt hozzá.
Nagyüzem van a héten a parlamentben hétfő 13 óra óta.
Számos vitán már túl is vannak a képviselők szerda délig.
Szja-mentesség
Az anyák szja-mentességével kapcsolatban Koncz Zsófia családügyi államtitkár előterjesztői expozéjában elmondta, egymillió anya kap adómentességet lépcsőzetesen – 2029-ig -, 2025 nyarától, és adómentes lesz a csed, a gyed és az örökbefogadói díj is, 2026 elejétől pedig megduplázzák a családi adókedvezményt. A javaslatot a DK sem ellenezte, de kevésnek tartja, élethosszig tartó adómentességet adna az egygyermekes édesanyáknak is. Az MSZP szerint pedig „megint” azok a jobb módú családok járnak jól, a Mi Hazánk, a Párbeszéd és a Jobbik pedig arra mutatott rá, hogy hiába minden, a demográfiai mutatók zuhannak.
Bankautomaták
Vitatéma volt a Tisztelt Házban az általános ATM-telepítés is. A kormány előterjesztését Gyopáros Alpár képviselő, a Magyar Falu Program biztosa ismertette. Elmondta, a készpénz a lakosság pénzügyi biztonságának alapja. Fónagy János (Fidesz) hozzászólásában felhívta rá a figyelmet, hogy a bankok közösen is működtethetnek automatákat. A készpénzhasználat alapjoga az Alaptörvénybe is bekerül. A DK szerint az csak az egyik baj, hogy kevés az ATM, a minimálbér és az átlagnyugdíj sem vehető ki ingyen egy automatából. Az MSZP-nek is ugyanez a problémája, de támogatja, hogy több automata legyen. A Jobbik javaslata szerint az online árfigyelőt ki kell terjeszteni a pénzügyi szolgáltatások körére is. A Mi Hazánk arra emlékeztetett, hogy a javaslat nem új, ráadásul az övé.
„Lex Magyar”
Az EP-képviselők vagyonnyilatkozata is napirendre került már a héten. A kormány szerint az Európai Parlament korrupciós ügyei teszik szükségessé a szabályok módosítását, erre hívta fel a figyelmet Hidvégi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Szerinte a képviselők elszámoltathatósága csak a magyar vagyonnyilatkozati mintára biztosítható. A DK szerint az indítvány „politikai furkósbot”, és „jogi képtelenség”, hogy a magyar törvényhozás megvonhatná megválasztott EP-képviselők mandátumát. Az MSZP szerint a változtatás valódi célja – név említése nélkül – Magyar Péter megfosztása az EP-mandátumától, ha pedig ez megtörténik, „el fog szabadulni az országban a pokol”. A Jobbik és a Párbeszéd szónoka is úgy látja, ez „lex Magyar”, a Mi Hazánk viszont a családra kiterjesztett formában támogatja a törvényjavaslatot, bár a mandátumtól való megfosztás lehetősége „túlzás”.
Állampolgárság felfüggesztése
A Mi Hazánk a fent említett kiterjesztett javaslata a magyartól eltérő állampolgárságot is nyilvánosságra hozná az EP-képviselők esetében. Ugyanakkor az állampolgárság kérdése egy másik kormánypárti törvényjavaslatnál is előkerült; a fideszes Halász János előterjesztőként jegyzi azt a törvényjavaslatot, amely arról szól, kinek és milyen esetben lehet felfüggeszteni az állampolgárságát. Leszögezte, olyannak, akinek nem az Európai Gazdasági Térség államához tartozó egyéb állampolgársága van, illetve ez a második állampolgárság nem EU-tagjelölt országé, és magyar állampolgársága a magyar közrendre, nemzetbiztonságára veszélyt jelent. A kormányoldal arra hívja fel a figyelmet, hogy más országokban is van ilyen szabályozás. A DK szerint viszont „életveszélyes” ilyet meghozni, kisodorja az országot az EU-ból, és a ’30-as, ’40-es, ’50-es évekre emlékeztet. Ez utóbbira figyelmeztetett az MSZP szónoka. A Jobbik sem fogadja el a „szükségtelen” javaslatot. A Mi Hazánk szerint a javaslat a kárpátaljai magyar katonákat is veszélybe sodorja, akik pedig a háború után esetleg az anyaországba költöznének.
Munka csed mellett
Jelenleg a csed folyósítási ideje alatt tilos keresőtevékenységet folytatni, de ezzel végezne egy szintén kormánypárti törvényjavaslat, amelyet szintén Koncz Zsófia jegyez; rugalmassá válhat a jelenlegi szabályozás. Expozéjában felsorolt néhány szakmát, amelyeket érinthet a könnyítés: fodrász, kozmetikus, könyvelő, egyéni ügyvéd, előadóművész – mindazon, amely már ügyfélkört épített ki. Az érintetteknek nem kell az ellátásról lemondani, csak annak 30 százalékáról. A csed extra július 1-jén lépne hatályba, aki tehát csedre jogosult, ezt követően visszatérhet a munkába úgy, hogy a gyermek életkora már meghaladta a 3 hónapot. Az ellenzéki pártok képviselői nem szóltak hozzá a témához.
Mesterséges intelligencia és betegadatok
Zsigó Róbert államtitkár révén olyan törvénymódosítás elfogadására készül az Országgyűlés, amelynek köszönhetően a nemzetstratégiai jelentőségű orvostudományi kutatásokban részt vevő tudósok a mesterséges intelligencia bevonásával felhasználhatják az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt, álnevesített adatokat. A kormányoldali érvek szerint ezzel könnyebbé válik súlyos betegségek korai felismerése. A Mi Hazánknak adatkezelési kifogásai vannak, de a céllal egyetért. A többi ellenzéki párt nem szólt hozzá a vitához.
Drogtörvény
A fideszes Horváth László jegyzi a drogtörvény javaslatát; nem a kémiai összetevők számítanak majd, hanem az, hogy milyen szándékkal dobnak piacra bódító szereket. A bűcselekmények súlyosabb minősítést kapnak, a fogyasztónak pedig meg kell majd neveznie dealerét, akik így kitilthatóvá válnak az adott településről, megszűnik az a helyzet, hogy a drogbűnözők „mindig egy lépéssel előrébb járnak”. Az előterjesztő szerint ki kell mondani, hogy a füves cigi sem veszélytelen, fogyasztója is veszélyt jelenthet a társadalomra.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
