Úgy tűnik, a miniszterelnök a joguralom helyett inkább saját pártjának a tagjait védi – foglalta össze a Hollandiában zajló politikai botrányt Emile Roemer, a Szocialista Párt vezetője. Mark Rutte kormányfő nehéz heteken van túl, sokáig az sem volt biztos, hogy folytathatja a legnagyobb Benelux állam vezetését. A legújabb politikai krízist egy tizenöt évvel ezelőtti ügy robbantotta ki, amely során a holland államvezetés tévedésből 4,7 millió guldent (közel 650 millió forintot) fizetett ki Cees Helman hírhedt drogkereskedőnek.
A bűnözőt még 2000-ben fogták perbe, akkor kétmillió gulden értékű vagyonát pedig elkobozták. Az eljárás során azonban nem sikerült bizonyítani, hogy Helman törvénytelenül gazdagodott meg, így Hollandia kénytelen volt visszaszolgáltatni a pénzt. Csak tizenöt évvel később, idén márciusban derült ki, hogy Fred Teeven ügyész neve alatt a megtérítendő 1,25 millió gulden helyett 4,7 milliót fizettek ki a drogbárónak. A szőnyeg alá söpört, feltehetőleg illegális üzletet a Nieuwsuur hírműsor riportja leplezte le, támadások kereszttüzébe helyezve a Rutte-kormányt. Az amúgy sem túl erős kormánykoalíció egy darabig állta a sarat, Ivo Opstelten akkori igazságügy-miniszter kitartott amellett, hogy Helman 1,25 millió guldent kapott kézhez. Opstelten államtitkára épp Teeven volt, így a holland ellenzék nem hitt a politikusok ártatlanságában, vizsgálóbizottságot állítottak fel, az igazságügy-miniszter és munkatársa pedig még márciusban lemondott.
Mark Rutte kormányfő és a jobbközép-liberális VVD nem úszta meg ennyivel a Helman-botrányt. A fejek tovább hullottak, amikor a vizsgálóbizottság december elején elmarasztalta a kormányt, amiért az nem megfelelően kezelte az ügyet. Anouchka van Miltenburg, a képviselőház elnöke szintén lemondásra kényszerült a botrány miatt. A vizsgálóbizottság szerint számos kihallgatott politikus hangsúlyozta, hogy Helman a kedvező alkuért cserébe kulcsfontosságú információt adott más drogkereskedők kézre kerítéséhez. Az ügy ezzel sem oldódott meg, hiszen a drogbáró nyilatkozataiban egyértelműen kijelentette: sosem segítette a holland hatóságokat. Ennek fényében nem csoda, hogy Rutte és a VVD támogatottsága soha nem látott mértékben csökkent. – Tizenhárom éve vagyok a politikában, de ez a karrierem legkeményebb kihívása – hangoztatta a miniszterelnök, azt állítva: akkor hibázott, amikor a botrány kirobbanásakor nem vonta saját ellenőrzése alá az ügyet.
Az ellenzék persze nem hisz Rutte szavainak, szerintük a miniszterelnök hitelessége csorbát szenvedett. – A bocsánatkérés nem orvosolja a keletkezett kárt – nyilatkozta Alexander Pechtold, a D66 centrumpárt vezetője. Hasonló véleményen van a Keresztény Uniót irányító Gert-Jan Segers: „Hogyan várhatjuk el az utca emberétől, hogy betartsa a szabályokat, amikor úgy tűnhet, hogy a politikusoknak sem kell így tenniük?” Nemcsak a politikai elit, de a közvélemény is elfordulni látszik a Rutte vezette kormánytól. A Maurice de Hond közvélemény-kutató minapi adatai szerint a választópolgárok mintegy 70 százaléka úgy véli, maga Rutte is érintett a botrányban, és félrevezette a törvényhozást. A megkérdezettek 51 százaléka szerint a miniszterelnöknek le kellene mondania, ám Rutte szerint nincs ok a távozására.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
