A Politico elemzését az ihlette, hogy láthatóan meglepte a mainstream elemzőket az EP-választások eredménye, nevezetesen az úgynevezett jobboldal előretörése. A cikk felhívja a figyelmet, hogy a trendváltásban nagy szerepet játszik a szavazói generációváltás: az elmúlt öt évben nagykorúvá váló és ezzel szavazati jogot szerző európai fiatalok jelentős része a radikális jobboldalra voksol, ugyanis elégedetlen az európai állapotokkal, és azonosul a bevándorlásellenes nézetekkel.
Németországban az Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatottsága a 24 és 30 év közötti szavazók körében 11 százalékkal nőtt öt év alatt, vagyis a 2019-es és a mostani európai parlamenti választás között. Franciaországban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja a választáson részt vevő fiatalok voksainak mintegy 30 százalékát szerezte meg, ami szintén 10 százalékos növekedés 2019-hez képest.
Az uniós lap felveti a kérdést: mi történt a Z generációval, hogy miközben nagyszüleik az 1960-as évek szexuális forradalmát élték huszonéves korukban, addig ők visszafordulnak a "bezárkózás, az idegengyűlölet világához"? Több megfejtést is írnak a cikk szerzői: egyre növekednek a megélhetés költségei, sok fiatal elszigetelődött covid-járvány idején, a 2015-ös migrációs válság idején kétmillió más kultúrából érkező migráns jelent meg Európában, a fiatalok többsége a közösségi oldalakon fogyaszt politikát, ahol a "szélsőjobboldali" tartalmak ellenőrizetlenül futnak.
A francia jobboldal sikere részben annak köszönhető, hogy a fiatalok egy része érzékeli a bevándorlási válság kezelhetetlenségét, az uniós politikai elit elidegenedését a valóságtól, másrészt annak, hogy a Nemzeti Tömörülés fiatalos üzeneteket küldött ennek a választói szegmensnek: elnöke, a 28 éves Jordan Bardella farmerban kampányolt, és magától értetődően üzengetett közösségi oldalain, elsősorban a TikTokon, harmadrészt pedig annak, hogy Macron elnök nem jól kormányoz, népszerűtlen.
Elemzők felhívják még a figyelmet egy fontos lélektani helyzetre: a francia fiatalok önálló életkezdése, lakáshoz jutása nagyon nehéz, amikor azt tapasztalják, hogy az állam bevándorlóknak hamarabb utal ki lakásokat, mint a "bennszülött franciáknak", az társadalmi feszültséget okoz.
Fontos szempont közbiztonság: sok bűncselekményt a befogadó társadalmakban integrálódni képtelen migránsok követnek el, a palesztinpárti tüntetéseken megmutatkozó szélsőséges indulatok is rátettek erre egy lapáttal, és a befogadó társadalmak türelme nem végtelen.
A Politico cikke megjegyzi: bár a radikális jobboldal szeret azzal érvelni, hogy a kormányzó elit elszakadt a valóságtól, a számok azt jelzik, hogy a romló tendenciákra építő jobboldali narratíva teszi ezt, ugyanis az adatok szerint az infláció és a foglalkoztatási trend visszaállt a háború előtti normális kerékvágásba, a járványveszélynek vége, a migrációt már szabályozzák.
A lap szerint Európa számára most éppen a jobbra tolódás jelent kihívást. Nagy kérdés, hogy azok a francia fiatalok, akik protest-szavazatukkal támogatták Le Pent az EP-választáson, tömegesen nelmennek-e újra voksolni a francia előrehozott választáson is, és 2027-ben hogyan szavaznak majd az elnökválasztáson.
A jelenlegi felmérések szerint az előrehozott választáson nem kerül miniszterelnöki pozícióba Bardella, de a 2027-es voksolás még nyitott kérdés.
Németországban a szintén nagyon gyengén szerepelt kormányfő, Olaf Scholz politikai sorsa is rezeg: előrehozott választás itt nem lesz, de könnyen meglehet, hogy a Bundestagban bizalmatlansági indítvánnyal eltávolítják, és ebben az esetben a kancellári posztra a CDU-s Friedrich Merznek lehet a legtöbb esélye.
A Politico elemzése azzal fejeződik be, hogy a szerzők megjegyzik: akárhogy is lesz, a fiatal "szélsőjobboldali" szavazók évekig, ha nem évtizedekig alakítják majd az európai politikát – Európa "ki az idegenekkel!" nemzedéke megérkezett, és várhatóan itt is marad velünk – záródik a cikk.
(Mandiner nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
