Polgári társulás vinné tovább a Komáromi Nagygyűlés örökségét Tokár Géza2025. 10. 15., sze – 14:48
A napokban sikeresen bejegyezték a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulást, ezzel elvben intézményi szintre léphet a déli régiók magyarlakta önkormányzatainak érdekképviselete.
A társulás létrejöttét másfél évig készítették elő, miután tavaly januárban, a Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulóján tartott emlékkonferencián kiderült, lenne igény egy hasonló intézményre. Az alapítók egyben politikai szereplők is: Őry Péter a Pro Civis elnöke, egyben a Magyar Szövetség alelnöke, Domin István Izsát vezeti polgármesterként, Somogyi Alfréd pedig a Szövetség a Közös Célokért vezetőjeként ténykedik, amely pozícióban egyébként Gubík László jelenlegi pártelnök helyét vette át. A társulás elvileg etnikai alapon tömörítené a magyarok lakta községeket, de nem párthoz köthetően működne.
Az önszerveződés nyomában
Az 1994 januárjában tartott komáromi nagygyűlést hagyományosan az egyik legfontosabb eseménynek tartják, ami befolyásolta a szlovákiai magyar közgondolkodás irányát. A gyűlésen mintegy három és félezer polgármester és politikai szereplő gyűlt össze, hogy közösen állást foglaljanak az önkormányzatok szerepéről, az önrendelkezés fontosságáról és a szlovákiai magyarság alkotmányos helyzetéről.
Annak ellenére, hogy általános egyetértés alakult ki a közös képviselet fontosságáról, önkormányzati szinten nem került sor az önszerveződés elmélyítésére, így okafogyottá vált a célkitűzés. A következő években csak helyi szintű érdekvédelmi társulások alakultak, az egységes Magyar Koalíció Pártja pedig névleg a magyar polgármesterek nevében (is) politizált, míg a parlamentben ténykedett.
A nagygyűlés harmincadik évfordulóján tartott komáromi emlékkonferencián, amelyen a volt tisztviselők mellett jelenlegi polgármesterek is részt vettek, ismét felmerült egy önálló társulás létrehozásának ötlete. Bár egy újabb nagygyűlés a jelenlegi társadalmi viszonyok között aligha lenne megszervezhető hasonló sikerrel, mint az 1994-es rendezvény, egy társulás megalakításához és működtetéséhez már kedvezőbbek a feltételek. A Magyar Szövetség már másfél évtizede a parlamenten kívül politizál, az etnikai politikai érdekképviselet pedig gyenge.
Miért jó ez?
A bejegyzett Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás több célt is megfogalmaz az alapító dokumentumaiban. Szeretné elérni többek között a szlovákiai magyar önkormányzatiság fejlesztését, képviselni az önkormányzatok közös érdekeit a nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra, vagy a finanszírozás területén.
Őry Péter lapunknak elmondta: a magyarok lakta települések érdekei jelenleg is nagyban egybevágnak, és az önkormányzatok finanszírozásától a nyelvhasználatig rengeteg területen működhetnek együtt. A Csallóközcsütörtök polgármestereként is ténykedő tisztviselő szerint a testületi fellépés haszna olyan konkrét ügyekben is megmutatkozhat, mint például a szőlőültetvényeken terjedő aranyszínűsárgaság-járvány. Mivel a kormány ismételten napirendre veszi az önkormányzatok finanszírozását, ezen ügy kapcsán is közösen léphetnének fel a magyar települések.
A nagygyűlés évfordulójára szervezett emlékkonferenciát követően Őry és – akkor még a SzaKC elnökeként ténykedő – Gubík László is több településsel egyeztetett a teendőkről, terepen próbálták felmérni, mekkora az igény a kezdeményezésre, és pontosan milyen módon is működhetne egy hasonló társulás.
Most, hogy már bejegyezték, első körben a magyarok lakta települések polgármestereit célozzák meg: az érintettek az alapszabályt, a belépési nyilatkozatot, az önkormányzatok a határozati mintát is készhez kapják. Mivel több helyen nem feltétlenül van szándék az érintett települések beléptetésére, a magánszemélyek részére is lehetővé válik a belépés. A megyei képviselőket a következő körben szólítják meg, a dokumentumok az onkormanyzas.sk weboldalon is hozzáférhetőek.
Őry szerint a társulás a tervek szerint januárban-februárban tarthatja meg az alakuló ülését. Ezen a rendezvényen derül ki az is, hogy konkrétan kik vezetik majd a jövőben a társulást, és milyen lesz annak a belső struktúrája.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
„Magunkért, újra“ címmel emlékkonferenciát és önkormányzati találkozót tartottak a Tiszti Pavilonban a Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulója alkalmából. A több mint 250 résztvevő elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben többek között az áll, hogy létrehozzák a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulást.
Az eseményt a Csallóközi Falvak és Városok Társulása (CSFVT), a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) és a Pro Civis Polgári Társulás (PCPT) szervezte a meghívott közéleti, önkormányzati és civil szereplők részvételével.
Közvetlenül a Komáromban 1994. január 8-án tartott 3500 fős nagygyűlésre vonatkoztatták a Tiszti Pavilon dísztermében megtartott találkozót. „Meggyőződésünk, hogy tisztelettel kell adóznunk elődjeink akkori, 30 évvel ezelőtti bátor lépése előtt. Feladatunk a visszatekintés, az elmúlt harminc év tanulságainak levonása, és az olyan értékek megfogalmazása, amelyekkel önkormányzataink, intézményeink a 21. században azonosulni tudnak közösségi jogaink hosszútávú biztosítása érdekében. Ezért szükségesnek látjuk a pártpolitika felett álló, magyar közösségünket a közpolitikában megjelenítő összejövetel megszervezését” – állt az eseményt beharangozó sajtóhírben.
Három szekció
Az emlékkonferenciát Kiss Róbert esperesplébános, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke, valamint Somogyi Alfréd református lelkész és egyetemi dékán nyitották meg. Őket Keszegh Béla (független) komáromi polgármester beszéde, majd az esemény három fő része követte. Az elsőben az 1994-es nagygyűlés tagjai emlékeztek vissza a 30 évvel ezelőtti időkre: Mészáros András, a PCPT elemzőjének vezetésével az akkori polgármesterek, Pásztor István (Komárom), Harsányi Imre (Gúta) és Szabó Olga (Pat) fejtették ki a gondolataikat. A második szekcióban Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmánya elnökének felvezetését követően a komáromi nagygyűlés jelenéről Öllös László politológus és Somogyi Alfréd beszélgettek. A harmadik részben végül, Balódi László, a CSFVT, Gubík László, a SZAKC és Őry Péter, a PCPT elnökei adtak elő az 1994-es esemény különféle tanulságairól és jelentőségeiről.
Javaslatok, célok
Az esemény egy közös nyilatkozat elfogadásával ért véget, melynek tartalmát Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója ismertette. A szövegben többek között az áll, hogy a szlovákiai magyarok az ország függetlenedése, ill. az EU-csatlakozás óta várnak az őshonos nemzeti közösségek gondjainak megoldását, jogállásuk rendezését. Az alkotmányban is szereplő, a kisebbségek jogállásról szóló törvény elkészülése például több mint 30 éve várat magára. Ugyanígy csalódás volt, hogy pár éve uniós szinten nem sikerült elfogadtatni sem a fontos kisebbségpolitikai jogbővítést is jelentő Minority SafePack-et, sem a nemzeti régiós európai polgári kezdeményezést.
Miközben a szöveg többek között leszögezi, hogy a nyelvi és kulturális hagyományok, ill. a természetes regionális berendezkedés előnyt jelent az ország és polgárai számára, emlékeztet arra is, hogy a szlovákiai magyarok száma 145 ezer fővel csökkent az elmúlt három évtizedben.
A nyilatkozatban több olyan cél és javaslat is szerepel, amelyek a szlovákiai magyarok identitásbeli és közjogi helyzetének kérdéseire vonatkoznak. Ezek közül az első a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásának szorgalmazása – ám annak megalkotásába az érintettek bevonását is szorgalmazzák. A második pont a nemzeti közösségek anyanyelvhasználatában érvényesített egyenjogúság és egyenrangúság érvényesítésére vonatkozik – amit a közigazgatási területek esetében már akkor is érvényesíteni kéne, ha a közösségek részaránya eléri a 10%-ot. A közigazgatási rendszert illetően azt kérik, hogy az nyújtson lehetőséget a nemzeti közösségek számára az önkormányzati intézmények megteremtésére. Emellett a közigazgatási, egyházi, oktatási vagy váalsztási rendszerek csak akkor változhassanak, ha eközben figyelembe veszik az őshonos közösségek sajátosságait is. Végül elengedhetetlennek tartják, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer a hivatali eljáráson belüli anynyelvhasználat pénzügyi alapját is biztosítsa.
Nyárra új szervezet alakulhat
A nyilatkozat – amelyet a résztvevők mindegyike ellátott a saját kézjegyével – zárópasszusában szerepel, hogy létre fog jönni a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás. Az eseményt követően az erre vonatkozó részletekről Őry Pétert kérdeztük meg. Elmondta, a három szervező arra kapott mandátumot, hogy a következő időszakban leüljenek, s végiggondolják, hogyan valósítható meg konkrétan a megbízatás. Úgy látja, az intézményi keret 2024 nyarára jöhet létre, majd ezután csatlakozhatnak hozzá az érdeklődők: elsősorban a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a civil szféra képviselői.
„Ez egy olyan szakmai kérdés, amely a közösségen belüli magyar-magyar párbeszédet hivatott segíteni. Ezt azért hangsúlyozom, mert akár a tévedés is felmerülhetne, hogy valamiféle új, regionális alapon szerveződő önkormányzati intézmény jönne létre“
– hangsúlyozta Őry. Tehát „szó sincs arról”, hogy olyan szervezetet hoznának létre, mint amilyen a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) keretében már működik.
A saját kezdeményezés esetében a fő hangsúly „egy közösség közös céljain van“. „Ha valahol több száz vagy ezer szereplő mond véleményt egy adott kérdésben, az nyilván sokkal nagyobb súllyal bír, mintha csak három-négy település fog össze és teszi ezt“ – fejtegette Őry Péter, ami szerinte például a nyilatkozat javaslatai és kérései esetében különösen így van.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
