Százharminc éve, 1890. augusztus 6-án hajtották végre az első kivégzést villamosszékkel az Egyesült Államokban. Az új kivégzőeszköz bevezetésének hátterében egy olyan társadalom állt, amely szerette volna összeegyeztetni az igazságszolgáltatást az emberiességgel, de a háttérben ott rejlett egy jóval prózaibb ok is, két nagy feltaláló rivalizálása.
Néhány évvel korábban az amerikai képviselőház tagjai kíváncsiságból részt vettek egy nyilvános akasztáson, amely akkor az egyetlen kivégzési mód volt. Az elítélt sokáig szenvedett a kötélen, s agóniája annyira megrázta a politikusokat, hogy úgy döntöttek: „humánusabb” kivégzőeszközt keresnek, mivel össze szerették volna egyeztetni az igazságszolgáltatást az emberiességgel, a büntetést a részvéttel.
Az újságok akkoriban rendre közölték a híreket arról, hogy a rohamosan terjedő villanyvilágításnál használt nagyfeszültségű áram leszakadt vagy rosszul szigetelt vezetékei egy pillanat alatt, látható nyom nélkül végeztek az óvatlan, részeg emberekkel. A David B. Hill New York-i kormányzó által 1886-ban felállított bizottság ezért azt javasolta: próbálkozzanak mesterséges áramütést előállító készülékkel. A kutyákon és lovakon végrehajtott „eredményes” kísérletek után Hill 1888. június 4-én jogszabályt hozatott, ami kimondta: a következő évtől New York államban a kivégzés villamosszékkel történik.
Az új kivégzőeszköz kifejlesztésében Thomas Alva Edison is részt vett, aki korábban a halálbüntetés ellen volt, de nagyobb hajtóerőt jelentett számára vetélkedése George Westinghouse-szal. Ellentétük nem csak üzleti, elvi is volt: Edison az egyenáramot favorizálta, amellyel kivilágította Manhattant, Westinghouse pedig a váltóáramra esküdött.
Edison érdekes módon a váltóáramot használta, feltehetően azért is, hogy a közvélemény Westinghouse nevéhez kösse a gyilkos eszközt. Aki persze tiltakozott és nem is adott el generátort a villamosszékhez, de ezt megtette helyette Edison. A nagy feltaláló utóbb azt mondta: „én csak hozzájárultam egy technika javításához, humánusabbá akartam tenni a halálos ítéletek végrehajtását.”
Mint kiderült, az emberiességet illetően a készülék még szorult némi finomításra. A világ első villamosszékébe 1890. augusztus 6-án szíjazták be Auburn városka börtönében a gyilkosságért halálra ítélt William Kemmler zöldségárust. Kopaszra borotvált és megnedvesített testrészeire – fejére, kezére és lábára – elektródákat rögzítettek, fejére maszkot húztak. Ezután egy kar meghúzásával 17 másodpercig ezer voltos áramot vezettek testébe, és az illetékes tisztviselő halottnak nyilvánította.
A tanúk azonban úgy vélték, még mindig lélegzik és az újabb vizsgálat megállapította, hogy még él. A generátort azonnal újratöltötték, és a szerencsétlen férfi immár kétezer voltos áramütést kapott, aminek hatására a bőr alatti véredények szétrobbantak, teste füstölt és a helyiségben égett szag terjengett. Nyolcperces agóniáját Westinghouse így kommentálta: bárddal könnyebben ment volna. A New York Times 1890. augusztus 7-i száma felháborodottan így írt: „William Kemmler az auburni börtönben a legfelháborítóbb módon halt meg, kivégzése szégyen a civilizációra nézve”.
Villamosszék a Floridai Állami Börtönben
Hiába indult mozgalom az új kivégzési mód ellen, az gyorsan elterjedt: a következő évben húsz amerikai államban vezették be. Az idők során villamosszékben végezte többek között a rablógyilkosság vádjával 1927-ben perbe fogott olasz anarchista Sacco és Vanzetti, az atomtitok elárulásáért halálra ítélt Rosenberg házaspár és a leghírhedtebb amerikai tömeggyilkos, Ted Bundy is. A villamosszékben elszenvedett halál nem fájdalommentes, időnként szörnyűséges jelenetek játszódtak le a kivégzőkamrában, ezért a legtöbb amerikai szövetségi állam emberségesebbnek tartott módszerekre tért át.
A villamosszék jelenleg kilenc szövetségi államban használatos, de csak akkor, ha a halálraítélt az elsődleges kivégzési mód, a halálos injekció helyett ezt választja (amire ritkán, de van még példa). New York állam Ossining kisvárosa, ahol a híres-hírhedt Sing Sing börtön található, hosszabb ideje tervezi egy múzeum létrehozását, amelyben az Edison által konstruált villamosszék is látható lenne.
New Jersey állam rendőrségi múzeumában ma is megtekinthető az a villamosszék, amelyben a Lindbergh-bébi elrablásával vádolt férfit kivégezték. Villamosszékkel először 1899-ben végeztek ki nőt, a legfiatalabb villamosszékkel kivégzett elítélt 14 éves volt. Az Egyesült Államokban a halálbüntetések 1972-es felfüggesztéséig mintegy ezer embert végeztek ki villamosszékben, ez a szám a moratórium 1976-os eltörlése óta 163-mal gyarapodott.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
