Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka meghatottan kommentálta az Izrael és a Hamász között aláírt tűzszünetet a vatikáni médiának január 16-án adott interjújában. Kiemelte, most a leginkább sürgős helyzetekkel kell foglalkozniuk: az élelmiszerrel, az egészségüggyel és az iskolákkal. Ugyanakkor tisztában vele, hogy a békéhez vezető út hosszabb lesz.
– Bíboros úr, hogyan értékelhetjük a megállapodást a bejelentést követő órákban? És milyen remény van a békére a fegyverszünet után?
– Mindenekelőtt meg kell mondani, hogy mindannyian nagyon örülünk, az emberek boldogok, mert a háború valóban megsebezte mindenki életét. Tudjuk, hogy a helyzet még nagyon törékeny, maradnak némi feszültségek, de ez mindenképpen egy szükséges fordulat volt, ami nagyon kellett. Reméljük, hogy ez az első lépés, és most megnyílik egy olyan kontextus, amely új perspektívákat teremt, és tárgyalások útján oldja meg a konfliktust. Az igazi békéhez sajnos hosszabb időre lesz szükség; a háború vége nem jelenti a konfliktus végét.
– Ön szerint miért most jött létre a fegyverszünet? A kérdés, amit most mindenki félve tesz fel, az, hogy vajon kitart-e.
– A fegyverszünetnek ki kell tartania, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megmaradjon. Vannak olyanok is, akik ellene vannak, ezt tudjuk, de meg kell próbálnunk nem teret adni nekik. A megállapodás ugyanaz, mint hónapokkal ezelőtt; úgy gondolom, hogy talán azért most született meg, mert az emberi és nemzetközi politikai feltételek megérlelődtek. Jelenleg azonban az a fontos, hogy továbblépjünk, haladéktalanul, és mindenekelőtt a nagyon súlyos gázai humanitárius helyzetet kezeljük.
– Jelenleg melyek a fő prioritások a Gázai övezetben élők és az ottani keresztény közösségünk számára?
– Most humanitárius szempontból annak a biztosítása lenne a legkönnyebb, amely szükséges a lakosság életéhez és amely teljes mértékben a külső segítségtől függ. Azonban az élelmiszeren kívül foglalkozni kell a lakosság két másik nagy sürgősségi helyzetével is: az iskolával és az egészségüggyel. Ez természetesen a mi kis keresztény közösségünkre is vonatkozik. Biztos vagyok benne, hogy a sok nemzetközi szervezet segítségével létrehozható az a koordináció, amely szükséges a humanitárius probléma megoldásának megkezdéséhez, amely hosszú időt fog igénybe venni.
– Jött már hír a Szent Család-plébánia híveiről? Hogyan élik meg ezeket az órákat, és mi lesz a szerepük ebben a szakaszban?
– Igen, folyamatosan beszélünk. A gázai közösségünkben élő emberek természetesen nagyon örülnek, még mindig nem tudják elhinni a történteket! De a gondolat, hogy tűzszünet van, és hogy új lapot nyithatnak, most a felszabadultság érzését adja. A Szent Család-plébánia nagyon elfoglalt lesz ebben a időszakban, és a többi szervezettel együtt megpróbálja a lehető legjobban összehangolni tevékenységét, hogy minél több emberhez eljusson: elengedhetetlen, hogy mindenkit segítsünk és támogassunk, különösen a gyermekeket és a csecsemőket.
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Magyar Kurír
(hj)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
