PISA-felmérés: még sosem értek el ilyen rossz eredményt a magyar diákok matematikából

PISA-felmérés: még sosem értek el ilyen rossz eredményt a magyar diákok matematikából

Közzétették a 2022-es PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment) friss eredményeit kedden, és ebből kiviláglik, hogy tavaly az eddigi legrosszabb eredményt érték el matematikából a magyar diákok, és olvasás-szövegértés terén is romlott a teljesítményük a 2018-as adatokhoz képest. Csak 2015-ben volt ennyire alacsony a hazai oktatásban tanulók teljesítménye. Természettudományokból azonban javulást produkáltak: nyolc éve 477 pontot értek el a diákok, 2022-ben viszont az átlagpontszám 486-ra kúszott.

Nem csupán Magyarországon romlott a tanulók teljesítménye matematikából és szövegértésből, ezekben erős visszaesés jellemzi az OECD-tagországok eredményeit is.

Így a magyar diákok matematikából, természettudományokból és szövegértésből az OECD-átlaghoz közeli eredményt értek el.

Matematikából és természettudományokból 473 és 486 ponttal nem sokkal az országok átlaga felett, szövegértésből pedig az átlag alatti 473 ponttal teljesítettek.

Az OECD országaiban sorrendben ugyanez: 472, 485 és 476 átlagpont lett.

Összehasonlításul: 2015-ben még a hazai PISA-eredmények 477, 477 és 470 pontos mélypontról tanúskodtak, de másfél évtizede még az 500 közeli és feletti átlagpontszámra is volt példa.

Hírdetés

A mostani mérésben 81 ország (37 OECD-tagország és 44 partner) vett részt, Magyarországon pedig összesen 270 oktatási intézmény 6198 tanulója töltötte ki a teszteket.

A PISA-felmérés a tanárhiányra is kitér, és az iskolaigazgatók beszámolói szerint hazánkban a diákok 41 százaléka járt olyan intézménybe, ahol az oktatást nehezíti, hogy nincsen elég pedagógus, míg 16 százalékuk olyan intézménybe, ahol nem megfelelően vagy rosszul képzett tanárok jelentenek problémát.

A legutóbbi PISA-teszt idején, 2018-ban még 34 százalék, valamint 10 százalék volt ez az arány.

A PISA-vizsgálat lényege, hogy az a 15 éves diákok szövegértését, matematikai és természettudományos képességeit méri fel, háromévente. A tesztek nemzetközileg hasonlítják össze a tanulói teljesítményt az önálló megoldást igénylő, életközeli feladatok abszolválása révén. Végső soron alkalmas az egyes oktatási rendszerek összevetésére is.

(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter kezet fog a Karmelita kolostorban 2023. február 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »