Éppen kinyitottak az éttermek, amikor Bandika és Ervin kiment a piacra paradicsomért. Étterembe azóta nem járnak, mióta egyszer egy szomorú szakács főztjét kellett enniük, és két napig ők is szomorúak voltak tőle.
Ez viszont most cseppet sem aggasztotta őket, ahogy az sem, hogy Oroszország és Fehéroroszország hamarosan közös hadgyakorlatot tart. Hadd gyakorlatozzanak csak ebben a hidegben, köhögte a szürke, halszálkás kabátja ujjába Ervin. Miközben a zöld lámpára vártak, arról beszélgettek, miért nem kívánja az ember ilyenkor januárban a paradicsomot. Bandika szerint azért, mert nincs szezonja, Ervin viszont úgy vélekedett, hogy azért nem, mert ilyenkor drága. A piacon aztán feltették a kérdést kedvenc kofájuknak is. Tessék mondani, Péter, a paradicsomot ilyenkor miért nem kívánjuk? – tudakozódtak a burgonyák irányából. A didergő termelő fel sem tekintett a gőzölgő sárga bögréből, amelyre az volt írva, hogy Oroszlán (Július 23. – Augusztus 22.). Annyit mondott csak, hogy ez a kérdés messzire vezet. Nem az a fő kérdés továbbá, hogy létezik-e rá a válasz, hanem hogy meddig vagyunk hajlandóak azt keresni. Mert ha feltesszük azt a kérdést, hogy miért létezik januárban paradicsom, illetve hogy miért kapható, vagy hogy miért vesz valaki ilyenkor ilyet, akkor arra is meg kell keresni a választ, miért vesz valaki nyáron déli gyümölcsöt, ha kaphat mást is. Gasztronómiai szempontból nem tartjuk sokra például a földigilisztákat, mondván, hogy nem válogatnak, mert azt eszik, ami az útjukba kerül. Legfeljebb kikerülik, ha nagyon nem oké a kínálat. Az ember viszont igazából ugyanezt csinálja. Megeszi, amit elé tesznek, ha meg nagyon nem tetszik neki, kikerüli. Most pedig, ha megbocsátanak – zárta a dialógust Péter, és lemérte a kiló céklát a másik vevőnek.
Már a Sisakos Sáska utca és a Kucorgó tér találkozásánál bandukoltak, amikor Bandika visszatért a témához. Véleménye szerint télen azért nem ízlik a paradicsom, mert a téli paradicsom nem jó ízű. Nem is lehet az napfény híján, hiszen nem tud rendesen megérni. Na de tudna-e ízleni télen egy nyáron érett paradicsom? Erre mondja meg nekem a választ. Ervin ismét beleköhögött szürke halszálkás kabátja ujjába, és Aquinói Szent Tamás híres mondatát idézte, mely szerint „a dolgok vagy léteznek, vagy nem”. Ehhez tartsuk magunkat a továbbiakban, barátom. A gyakorlatban ez mit jelent? – kapaszkodott görcsösen a témába a másik. Ervin lassan válaszolt, mert tényleg nem volt hová sietnie. Ilyenkor télen választhatjuk például a zöld paradicsomot. Sós vízben szokták eltenni ősszel, épp azokat a példányokat, amelyeket a beérés veszélye már nem fenyeget. Hagymás rostélyoshoz tudom ajánlani, mert kiválóan bírja a marhahús társaságát. Bandika nem köszönte meg a tanácsot, de megfogadta.
A szerző a Vasárnap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
