Pintér Sándor orvosokkal és tanárokkal bíbelődik, miközben zsinórban a második olyan év volt 2023, amikor nőtt a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma
Zsinórban a második olyan év volt 2023, amikor nőtt a Magyarországon elkövetett bűncselekmények száma. Előtte majdnem 10 évig csökkenő tendencia volt a jellemző – állapítja meg a G7 portál napokban megjelent felmérése. Ahogy a 2010-es évek elején a szabálysértési értékhatár emelése javított a statisztikákon, most az árak emelkedése miatt egyre több vagyon elleni cselekmény csúszik át a bűncselekmény kategóriába.
A bűnelkövetések számának emelkedését a korábbinál gyakoribb csalások és lopások magyarázzák, ebből a két bűncselekményből nyolcezerrel többet követtek el tavaly, mint két évvel korábban. A fordulat valószínűleg nem független az elmúlt években tapasztalt inflációtól, mivel egyre több vagyontárgy értéke haladja meg a több mint 10 éve meghúzott határt. A vagyon elleni cselekmények 50 ezer forintos értékhatár alatt szabálysértésnek minősülnek, de az elmúlt évek inflációja miatt az ellopott holmik értékesebbek lettek, így már bűncselekménynek számít, ami korábban csak szabálysértésnek minősült volna.
Áprilisban hozták nyilvánosságra Magyarország legfrissebb bűnözési térképét, amiből kiderül, hogy van olyan vármegye, ahol 43 százalékkal nőtt az elkövetett bűncselekmények száma, de máshol hasonló csökkenés is előfordul – írta meg akkoriban az Infostart. Ha például az összes bűnelkövetés számait nézzük, akkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében valósággal „kilőttek” a bűnesetek, a számuk egy év alatt 40 százalékkal emelkedett. Ugyancsak magas, közel 30 százalékos emelkedést tapasztaltak Hajdú-Bihar vármegyében, de dobogós az emelkedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Érdemi változás Budapesten nem volt.
A testi sértéseket tekintve Baranya vármegyében összességében 18 százalékkal jelentettek több esetet 2023-ban, mint egy évvel korábban. E„kategóriában” a második helyen holtversenyben Veszprém és Bács-Kiskun végzett egyaránt 13-13 százalékos esetszám-emelkedéssel, miközben a dobogó harmadik fokán Pest vármegye állt a maga 8 százalékos többletével.
A lopások számában országos átlagban 5 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, de az átlagnál jóval nagyobb mértékben, 37 százalékkal nőtt a számuk Hajdú-Bihar vármegyében, a második helyen Pest vármegye futott be, 20 százalékos esetszám-növekedéssel, amit a harmadik helyen 17 százalékos megugrással Tolna vármegye követett.
„Ha a statisztikai adatok elemzésekor megpróbáljuk kiküszöbölni a jogszabályok változásából adódó különbségeket, akkor is azt kell mondanom, hogy a bűnözés az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag folyamatosan növekszik” – mondta a Hírklikknek Kende Péter, büntetőügyekre szakosodott ügyvéd. Hozzátette: ez egy látványos változás abban az értelemben is, hogy korábban minden kormányzat igyekezett úgy kozmetikázni a bűnügyi statisztikákat, hogy abból bárki számára látványosan kiderüljön, javult a közbiztonság, a bűnüldöző szervek egyre jobban ellátják a feladatukat. Erre az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz kormány mindig előszeretettel hivatkozott is.
A bűnügyi statisztikák kozmetikázásának évtizedes, bevált módszerei vannak. Ezt úgy szokták megoldani, hogy a szabálysértési értékhatárokat felemelik, és emiatt sokan alatta maradnak. Ha korábban a lopás 25 ezer forintig számított szabálysértésnek, az új „árjegyzéket” 50 ezerre emelik, és máris kedvezőbb a szabálysértések-bűncselekmények aránya. A mostani statisztikát azonban elsősorban az ország romló gazdasági környezete „piszkította” be. Amíg korábban egy „hétköznapi” bolti lopás nyomán fizetés nélkül elvinni szándékozott, de lebukással végződött márkás cipő elemelése még akár bele is férhetett a szabálysértési kategória viszonylag enyhébb, „ejnye-ejnye” megítélésébe, ma már szinte minden esetben – pusztán az árak emelkedése miatt – belecsúszik a bűncselekmény kategóriájába.
Kende Péter sem vitatja ezt az inflációs „motívumot”, de megjegyzi: „a hazai bűnügyi helyzet romlásában fontos szerepe van annak is, hogy egyre több a szegény ember – méghozzá a teljesen reménytelenül szegény, nincstelen ember -, akik egy idő után nem látnak más lehetőséget, mint hogy bűnözéssel teremtsenek pénzt maguknak.” A bírósági adatokból úgy látja, hogy a mai Magyarországon megjelent az„éhezési bűnözés” is, a hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel sújtott vidékeken sokan kétségbeesésükben törik fel a helyi kisboltot, hogy a családnak a legszükségesebb élelmiszereket „előteremtsék”.
„Hozzá kell tennem, hogy én nem tudom megítélni, kinek, milyen mértékben van, vagy nincs igaza abban, hogy aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, de a személyes tapasztalataim ennek gyakran ellentmondanak. Vannak olyan területei az országnak, ahol olyan munkát biztosan nem találnak az emberek, ami a család megélhetését biztosítani tudná. Miközben otthon sírnak a gyerekek, mert éhesek” – mondta.
Ami a saját ügyvédi praxisát illeti, maga is a bűnözés egyértelműen növekedését érzékeli, azon belül is radikálisan emelkedett a bűnszervezetben elkövetett megélhetési bűnözés aránya. A kereskedelem perifériáján az áfacsalásokkal, a „számlagyáros” visszaélésekkel az elkövetők gyakran kiterjedt láncolatokat működtetnek. Ebben a „műfajban” akkor sikeresek, ha sok embert tudnak bekapcsolni a hálózatba. Nem ritka a 20-30 tagú banda, de találkozott már olyannal is, amelyben 150-200 tagú láncot mozgattak. Ilyenkor milliárdokat tüntetnek el a saját köreikben a bűnözők. „Ez a mai, korszerű, fehérgalléros bűnözés” – magyarázta az ügyvéd. „Profik irányítják, a végrehajtók a piti csalók.”
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
