Pimaszul sokat keresnek

A topmenedzserek fizetése a legtöbb országban tabutéma, az átlagbér több százszorosát vagy több ezerszeresét (!) kitevő összegek ugyanis erősen csípik az emberek szemét. Amerikában elnézőbbek e téren, ott a valós teljesítmény anyagi megbecsülésén nem ütköznek meg.

Nem könnyű eligazodni a legjobban fizetett vállalatvezetők körében, a jövedelmi listák hozzáférése ugyanis enyhén szólva hézagos. Az átláthatóságra ügyelő tőzsdecégeknél, közülük is elsősorban Amerikában, azonban érvényesül az erős befektetői kontroll, s ha a nyilvánosság elől csalárd módon eltitkolt jövedelmekre fény derül, azzal a topmenedzser akár le is húzhatja magát a fejvadászok listájáról.

A kiemelkedő keresetet nem irigylik az amerikai álom hazájában, amennyiben ahhoz méltó teljesítmény párosul.

Még akkor is, ha a statisztikai felmérések ellenére erősen tartja magát az a tévhit, mely szerint az elvárt teljesítmény és az ehhez csatlakozó javadalmazás egyenes arányban áll egymással.

A jövedelmi versenyben a legfrissebb, 2017-es nyilvános adatok alapján sem lehet egyértelmű győztest hirdetni, az Equilar tanácsadó cég mégis megpróbálkozott vele. Az alapfizetésből, bónuszokból, részvényjuttatásokból, nyugdíjbefizetésekből, valamint dollárra lebontható költségtérítésekből álló „csomag” ugyanis a megelőző év győztesénél, Sundar Pichainál volt a legmagasabb. A 200 millió dollártól alig elmaradó összeget a részvényopciók tornászták ilyen magasra a Google-t vezető indiai születésű szakember esetében. Csakhogy a 2017-es évről keresve sem találni kimutatást Pichai javadalmazásáról, azt kenyéradója jobbnak tartotta ezúttal nem közölni, jóllehet az amerikai szemmel is gigantikusnak számító összeg csak növekedhetett, ha a tavalyi hatalmas tőzsderalit és benne a Google anyacége, az Alphabet papírjainak 33 százalékos szárnyalását vesszük alapul.

A valós győztes Thomas Rutledge, a Charter Communications vezére volt, aki 98 millió dollárt, az előző évinek az ötszörösét kereste meg.

Az Egyesült Államok második legnagyobb kábelszolgáltatójának első embere nemcsak cége, hanem saját anyagi helyzetét is megszilárdította azzal, hogy 2016-ban 71,4 milliárd dollárért megvette a rivális Time Warner Cable-t és a Bright House Networksöt, ezáltal a harmadik legnagyobb fizetős tévészolgáltatóvá lépett elő. A médiából érkezett a második helyezett is, a CBS-t vezető Leslie Moonves 68,6 millióval gyarapodott az év során. Jövedelme 22 százalékkal nőtt.

Hírdetés

A dobogó harmadik fokára az Estée Lauder Companiest kilencedik éve vezető Fabrizio Freda állhatott fel. Személyében a cégalapító Lauder család először bízta „külsősre” az elnök-vezérigazgatói pozíciót. Nem is nyeretlen kétévest szerződtettek, hiszen Freda azt megelőzően tíz éven át vezette a Procter & Gamble szépségápolási és kozmetikai üzletágát.

A topmenedzser jó munkát végez, ezt tükrözi a 47,7 millió dolláros tavalyi fizetése is. Mindössze százezer dollárral maradt le a dobogóról a Nike-t vezető Mark Parker, aki a sportszergyártó cipőfejlesztő részlegén kezdte céges pályafutását, majd bejárva a ranglétrát, 2016-ban ért a csúcsra, amikor a legendás társalapító, Phil Knight visszavonult, s átadta az elnöki posztot a világ legnagyobb sportszervállalatát akkor már negyedik éve vezető Parkernek.

Topmenedzserek szintjén nincs párja a szoftveripari óriásnak, az Oracle-nak, amely két társ-vezérigazgatót is fel tud vonultatni azóta, hogy a cégalapító Larry Ellison 2014-ben úgy döntött, hátralévő éveit hobbijainak, főképp a vitorlázásnak szenteli. A HP-től igazolt Mike Hurd és a belsős, izraeli Safra Katz kitűnő párost alkot, melynek férfi tagja az „egyenlőbb”, ha a 41,1–40,9 millió dolláros tavalyi fizetésüket nézzük, ami az 5. illetve a 7. helyre jogosította őket a listán. Kettejük közé ékelődik 41 milliójával a Walt Disney ikonikus vezére, Bob Iger, akinek 6 százaléknyival volt vékonyabb a fizetési borítékja az előző évinél. Igaz, ehhez jön még az az összeg, amellyel az Apple-nél betöltött igazgatótanácsi tagságáért jutalmazzák. Iger 13 éve áll a médiaóriás élén, s a hullámvölgyekből is sikeresen kinavigálta a vállalatot.

A tévés szakmát képviseli a Discovery Communications nyolcadik helyen álló vezére, David Zaslav is, akinek 37,2 millió dolláros „gázsija” kiemelkedően magas, félszázalékos tételt hasít ki a népszerű ismeretterjesztő csatornákat üzemeltető összbevételéből. Hasonló aránnyal büszkélkedhet a mögötte következő Robert Kotick, aki az internetes játékokat készítő Activision Blizzard egyik szülőatyja. Az Activisiont 27 éve irányítja, s ezzel a legrégebb óta szolgáló vezérigazgatónak számít a technológiai vállalatok körében.

A top 10-et Margaret Whitman, a Hewlett-Packard Enterprise vezére zárja, aki jelen állás szerint jövőre vagy nem, vagy legfeljebb más cég képviseletében férhet fel a listára. A 2,8 milliárd dollárjával Kalifornia egyik leggazdagabb üzletasszonyaként ismert Whitman ugyanis februárban kilépett cégétől, s lehet, hogy ismét megpróbálkozik a politikusi pályával. A republikánusokat támogató Whitman eddig sok sikerélményt nem gyűjtött be, akit támogatott, az alulmaradt a választásokon, ahogy ő maga sem tudta 2010-ben elnyerni a kaliforniai kormányzói posztot.

Az eBay aukciós portált nagyvállalattá fejlesztő Whitman egyébként illusztris tagja volt az „egydolláros vállalatvezetők klubjának”. A HP-hez 2011-ben csatlakozva évi fizetését egy dollárban kötötte ki, igaz, nem sokáig rekedt meg ezen a szinten. Ahogy jöttek az eredmények, úgy emelkedett a jövedelme is. Érdekesség, hogy az egydollárosok táborában több ismert névvel is találkozhatunk. Olyanokéval, akik kalandvágyból, vagy a megbízás elnyerése érdekében érték be ennyivel, vagy már akkora vagyont halmoztak fel, hogy a dollármilliós kereset vonzereje nem hat rájuk, inkább hobbiból vállalják el a cég – többnyire saját vállalkozásuk – vezetését.

A Szilícium-völgyben dolgozó technológiai cégeknél, startupokból kinőtt óriásoknál különösen divatos az egydolláros bér. Ami persze jelkép is egyben, hiszen ezek a társaságok más módon kompenzálják vezérük áldozatvállalását. A divatot a tech szektorban az Applehez 1997-ben visszatért alapító, Steve Jobs teremtette meg, s ma olyanok tartoznak a klubhoz, mint az Alphabet/ Google-társalapító Larry Page, a Facebookot életre hívó Mark Zuckerberg vagy a Tesla szülőatyja, Elon Musk. Utóbbi most még a jelképes egy dollárt sem veszi fel, de ha cége értéke megtízszereződik s eléri a 650 milliárd dollárt, akkor ösztönzésképpen 55 milliárdért adhat el a Tesla részvényeiből. Ez kellő motivációt ad az ilyen téren amúgy sem szűkölködő innovátornak. Végül ne feledkezzünk meg az üzletemberből elnökké előlépett Donald Trumpról sem, aki évi 400 ezer dolláros fizetését jótékony célokra fordítja, s szintén egy dollárt tart meg magának.

A cikk a Manager Magazin júniusi számában jelent meg
(Pimaszul sokat keresnek)
(A címlapkép forrása: Shutterstock)


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »