Már szinte a szemünk sem rebben attól, ha egy utasszállító gép hangtalanul közlekedik, vagy ha szuperszonikus repülőgépet tervez egy nemzetközi cég. Nem árt azonban tisztán látni: az ágazatot nemcsak a szenzációk, de a problémák sem kerülik el. Szárnyakat kapott a munkaerőhiány.
Tavaly év végén a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) készített egy kimutatást, amely szerint a légitársaságok idén összesen 38 milliárd dollár nyereséget érthetnek el, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. Szükséges egyrészt, hogy költségeiket visszafogják, az olaj ára ugyanis folyamatosan emelkedik.
A dokumentum másrészről egy fontos problémára is rávilágított, a légitársaságok körében egyre általánosabbá váló pilótahiányra, amelyről az elmúlt időszakban nemegyszer lehetett hallani.
Ezek közül talán a legismertebb történet a Ryanairhez fűződik, amely légitársaság tavaly ősszel a pilótahiány miatt rengeteg járatát törölte. És bár a társaság vezetése folyamatosan azt kommunikálja, hogy nincs létszámhiány náluk, elég árulkodó, hogy csaknem 18 ezer járatot töröltek. De hasonló problémákkal küzd – a szakértők által is befektetési szempontból veszélyesnek tartott – Norwegian is.
A 2017-es nyári főszezonban a Ryanairhez hasonlóan a társaságnál szintén járatokat kellett törölni, mert alig volt pilóta, aki elvezette volna a Boeing gépeket. Björn Kjos, a vállalat vezérigazgatója akkor azt mondta: a létszámhiány a 2018-as üzemelést is befolyásolja majd, igaz, a helyzet egyes légitársaságok bedőlésével javulhat.
Olykor nemcsak a munkaerő akut hiánya, de a sok utas is komoly gondot okozhat. Alexandre de Juniac, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség vezetője szerint azonnali megoldást kell találni az ázsia–óceániai repülőtereken tapasztalható kapacitáshiányra, különben a légitársaságok újonnan rendelt repülőgépeinek nem lesz hol le- és felszállniuk. A montreali székhelyű, 280 légitársaságot számláló kereskedelmi szervezet első embere szerint az elmúlt időszakban a régió légitársaságai több ezer új repülőgépre adtak le rendelést, amely örvendetes ugyan, de a repülőtereknek is hasonló mértékben kellene bővülniük.
Elmondása szerint bár történt előrelépés, a folyamat mégis lassú és bonyolult, a repterek kapacitásának fejlesztése elmarad az utas- és gépforgalom fejlődési ütemétől. Az IATA adatai szerint Ázsia–Óceániában van a legtöbb utas a világon, a teljes utasforgalom 33 százaléka bonyolódik ebben a régióban.
Számítások szerint idén 4,3 milliárdan utaznak majd a térségben, ami 2036-ra akár 7,8 milliárdra ugorhat.
Egyes jóslatok szerint pedig Kína 2022-re átveheti az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb légi közlekedési piaca címet.
Érdemes megvizsgálni a légi közlekedést felhasználói oldalról is, amely színtér ugyan néha bosszúságokat rejt magában, mégis megannyi újdonsággal is találkozni. Ahogyan arról a Travel Service egyik pilótája beszámolt, Európában ugyanolyan folyamatok várhatók a közeljövőben, mint ami már 15 éve az amerikai piacon megtörtént. Vagyis a gyengébb légitársaságok csődöt mondanak, így inkább összeolvadnak nagyobb társaikkal. Ennek következtében, ahogyan a pilóta elmondta, néhány éven belül csupán öt-hat meghatározó vállalat marad az európai piacon.
A fapados járatok térhódításával ugyanakkor nemcsak a cégek száma, de a szolgáltatási portfólió is megváltozik: vagyis minden egyes szolgáltatási elemért (például a poggyászkezelés, fedélzeti étel-ital) külön kell fizetni, amivel párhuzamosan viszont az utaztatásért kért összeget a társaságok alacsonyabbra lövik be.
A közlekedés komfortosabbá tételén számos szolgáltató gondolkodik. Aki utazott már repülőgéppel, bizonyára tisztában van vele, hogy egy reptéri ellenőrzés milyen hosszúra tud nyúlni, s hogy a procedúra előtt mennyit kell sorban állni. Ennek elkerülésére – és a biztonság szavatolása érdekében – nyújt segítséget a biometrikus arcfelismerő technológia, amelyet az elmúlt időszakban több reptér is elkezdett bevezetni. A technológia lényege, hogy nem kell mindenféle hivatalos iratokkal babrálni, a rendszer egyszerűen csak bemásolja az utasok arcát, ezután pedig összehasonlítja a képeket az útlevelek fotóival.
A környezettudatosság szemmel láthatóan a légi közlekedés világába is kezd begyűrűzni. Nem véletlenül jelentett hatalmas szenzációt, amikor az Airbus, a Siemens és a Rolls-Royce bejelentette, hogy hibrid-elektromos repülőgépet terveznek. A vállalatok célja, hogy a négy repülőgépmotor közül az egyik helyére be tudják illeszteni E-Fan X nevű hibridelektromos erőforrásukat. A tervek szerint ezeket 2020-ig tesztelik majd, siker esetén pedig a gépek meghajtásának 50 százalékáért felelhetnek az E-Fan X motorok. A fejlesztés jelenlegi állapotában a német Siemens 2 megawattos motor gyártásával próbálkozik, az Airbus becslése szerint egy 100 fős repülő működtetéséhez viszont minimum 20 megawattos erőkifejtésre lenne szükség.
De a gyorsaság terén is számos újdonság érhető tetten: a világ nem áll messze – a legendás Condorde után – a szuperszonikus repülés újragondolásától és megvalósításától, az utasszállításban történő megteremtésétől.
Ennek válhat úttörőjévé a denveri Boom Technologies, amely cég ígéretesen hangzó ötlete iránt már befektetők is érdeklődnek. A Japan Airlines (JAL) az elsők között jelezte, hogy szeretnének rendelni flottájukba párat a következő évtized leggyorsabb utasszállító repülőiből. Ráadásul az a pár nem is olyan kevés, a JAL ugyanis a gyártás beindítása után húsz darab gépet vár majd a Boom Technologiestől. A hírrel kapcsolatban Blake Scholl, a gyártó cég alapítója és vezérigazgatója elmondta: kiváló jelzés ez az egész, repülőgépgyártással foglalkozó iparágnak, mert rávilágít, hogy a szuperszonikus repülés iránt nemcsak egy szűk réteg, hanem mindenki érdeklődik. A JAL befektetésével a Boom eddig összesen 51 millió dollárra tett szert támogatóitól, amely összeg elég lesz arra, hogy a vállalat egy kétüléses tesztjárművet építsen. Ezek az előzetes tervek szerint már a jövő évben megkezdhetik a tesztrepüléseket.
A cikk a Manager Magazin áprilisi számában jelent meg
(Pilóták kerestetnek!)
Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »
