„Leváltottuk” – szavalja a kevély atléta, így, többes szám második személyben.
Hogy az őt illető mínuszos hír (vagy még az sem) helyett most Tollhegyen-jegyzetet fabrikálok Fekete-Győr András kétségbeejtő benyögéseiről, annak egyszerű az oka: hadd derüljön végre a puskaporos tudósításokba belefáradt olvasó. Kell a jókedv!
„2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal!” – javasolja a kiérdemesült tápos ember. Nyomatékul hozzáteszi: „a NER-t a kormányból már leváltottuk, most az ellenzékből is le kell váltani!”
„Leváltottuk” – szavalja a kevély atléta, így, többes szám második személyben. Orra a magasban. Már a nolimpikonos indulásnál látszottak a pszichiátriai rendellenességek, amelyek aztán csak fokozódtak.
Mára már csak a nyelvezet és a testtartás a régi: „Minél gyorsabban el kell takarítani ennek a bukott, valóságát vesztett, megújulásra képtelen rezsimnek a maradékát!” Azért ne irigyeljük Fegyőrt, neki sem könnyű. Gondoljunk csak bele, mit kap szegény nap mint nap odakint, a terepen. Elvégre nem mindennapos pályaív az övé. Volt ugye Momentum-vezér, aztán miniszterelnök-jelölt, elítélt petárdahajigáló, elzavart országgyűlési képviselő, notórius kordonbontó, körberöhögött rollerzuhanyozó… Sokak szerint most szívlapát-várományos.
Legújabban a Politikai Üldözöttekért Alapítvány alapítójaként aposztrofálja magát. Persze ez is vicc, „politikai üldözöttünk” szimpla köztörvényes bűnöző. Nem üldözött – űzött.
Pilhál György – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
