Portik Noémi, M. Klarissza mallersdorfi ferences nővér a Vasárnap erdélyi katolikus hetilap 2025/42. számában közölt írásában Peter Paul Rubens A Szentlélek megjelenik Avilai Szent Teréz előtt című alkotását mutatja be.
Rubens a németországi Siegen városában, Vesztfáliában látta meg a napvilágot. Édesapja, Jan Rubens antwerpeni ügyvédként és városi tanácsosként is dolgozott. Fia, Peter Paul művészi képzése 1591-ben vette kezdetét, amikor egy szerény tehetségű tájképfestő tanítványává vált. Egy évvel később Adam van Noort műtermébe került, ahol négy évig maradt, majd Antwerpen vezető művészének, Otto van Veennek, a Szent Lukács festőcéh dékánjának tanítványaként fejleszthette tovább tehetségét. Ez az időszak jelentősen befolyásolta a fiatal Rubens látásmódját és lassan kialakuló festői stílusát.
Olyan flamand festővé vált a későbbiekben, akit a barokk kor festészeti dinamizmusa, vitalitása és érzéki túlcsordulása legnagyobb képviselőjének tekintünk mindmáig. Bár mesterművei között portrék és tájképek is szerepelnek, vallási témák feldolgozása is szerepet kapott művészetében.
Peter Paul Rubens több művének is témáját képezte Avila Szent Teréz személyisége. Közülük a legismertebbek A Szentlélek megjelenik Avilai Szent Teréz előtt című festménysorozat. Emellett az Avilai Szent Teréz közbenjár a tisztítótűzben szenvedő lelkekért című festmény több változatát is ismerhetjük.
A Szentlélek megjelenik Avilai Szent Teréz előtt című alkotás témája egy misztikus tapasztalat, amelynek hatására a szerzetesnő megírta lelki műveit. Az élmény ezen ábrázolásán Szent Teréz áhítattal térdel a Szentlélek szimbóluma, a galamb előtt. A térdelő testtartás összeszedettséget és áhítatot sugároz, ahogyan ez a szent arcán is tükröződik. Teréz előtt egy kör alakú asztalon a kereszt, a Szentírás és egy koponya jelenik meg. A kereszt és a Szentírás egészen egyértelműen az elmélkedés segédeszközei, ahogyan a koponya is, amely már a korai szentábrázolásokon is mint a mulandóság jelképe jelenik meg. A koponya mint örök érvényű jel látható ezen az alkotáson is, amely felhívja az emberek figyelmét arra, hogy nincs ezen a földön örök maradásuk, hogy a halál tulajdonképpen az élet része.
Az írás megjelenik a Vasárnap 2025/42. számában.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
