„Megrázó az egész, mikor az ember ott áll, és viszik el a szirénázó mentőautók az idős embereket.” – mondta amolyan Nagypéntekhez illő fájdalmas felütéssel az ATV stúdió „mindent elbír” mennyezete alatt Gy. Németh Erzsébet, miután maga is „ellátogatott” a Pesti úti idősek otthonába.
Álságos „megindultságán” nem a torkom szorult el, hanem a kezem rándult ökölbe, mert régen rossz annak az intézménynek a sorsa, amelynek társadalmi tulajdonosa, első számú vezetője, anyagi és erkölcsi felelőse, csak akkor érkezik a kapujába, amikor már szirénáznak a mentők. Ráadásul akkor sem hanyatt-homlok rohan, hanem csak ellátogat, mint arról a hírportálok a szerepét tompítandó beszámoltak.
Hol volt addig? Volt-e ott egyáltalán a választások óta, vagy a bajt megelőzően bármikor? Állítólag nem, mert az otthon egyik illetékese, noha hívogatta, de csak egyszer sikerült beszélni vele, akkor is telefonon. Elképzelni is lehetetlen, – legalábbis idáig az volt, – hogy például egy 300 vagy 500 fős óvodai hasmenés esetén a fenntartó, a polgármester tudná meg utoljára mi történt. Milyen lehet az otthon és a fővárosi önkormányzat között általában is a kapcsolat, hiszen az intézményvezető közvetlen a polgármesterhez, esetünkben a helyettes Gy. Németh Erzsébethez tartozik, neki felel mindenért, mert ő a munkáltatója, azaz: minden napi a kapcsolat. Az kellene, hogy legyen!
Sőt, a főpolgármester-helyettes asszony annyira elstartolt a Start című műsorban Nagypéntek reggelén, hogy azt sem átallotta kijelenteni: „Nekünk nincs felelősségünk járvány ügyben, csak az államnak, a kormánynak és a járványügyiseknek.” Hát idáig nem azért tetszettek sírni a gépkocsi adó elvonása, meg a parkolási díj kiesése miatt, mert nem marad pénzük a járvány elleni védekezésre és kiadásokra? Nem azért jajveszékeltek, hogy átérezve a fővárosiak helyzetét, ahol csak lehet könnyítenek, segítenek akár Timur és csapata?
De a Pesti úti anzikszra, a szomorú helyzetről készült képeslapra odakívánkozik az is, amikor Karácsony Gergely a Facebook oldalán, mint Budapest felesküdött első számú vezetője közli a nyilvánossággal: „Az operatív törzs aznapi sajtótájékoztatójából tudtam meg én is a Pesti úti idősek otthonával kapcsolatos információkat.”
Főpolgármester Úr!
Az Ön közismerten választékos szóhasználatával élve, ez már mindennek a teteje! Hát nincs meg az okos telefonjában Gy. Németh telefonszáma, mert hogy neki meg Ön a munkáltatója, esetleg az otthon vezetőjének az elérhetősége, netán mindkettőjüké? Ilyen amatőr trükkel állít ki magáról szegénységi bizonyítványt? Nem tudta sem Ön, sem Gy. Németh, se senki abban az istenverte nagy vízfejben, hogy félezer idős emberre rá sem néz az orvos, mert nem hajlandó bemenni „közéjük”, miközben az intézmény belgyógyásza is felmondott és távozott. Tessék mondani! Akkor ki “csinál” ebből politikai kérdést, meg főváros elleni merényletet?
Ugyan már!
Ha Müller Cecília tisztifőorvos-asszony – értesülve és átérezve a Pesti úti tragédiát – nem indul azonnal a helyszínre, akkor sem Gy. Németh, sem Ön nem jutott volna el a fenntartásukba tartozó, ráadásul legnagyobb szépkorúak otthonába?! Vagy ennyire betartják a „maradj otthon” mozgalom jelmondatát? Ezek után bírósággal fenyegetnek és gyermeki csodálkozással néznek a kormányhivatali vizsgálat elé.
Szomorú, sőt elkeserítő emberi, erkölcsi és vezetői magatartásuk, még akkor is, ha óránként tesznek közzé magyarázkodó nyilatkozatokat, meg a hatóságok, az operatív törzs, végül pedig az egész kormány elleni vádakat: ezekkel fallabdáznak. Ilyen helyzetben a látszatmegoldásokkal semmire sem tetszenek menni.
Herakleitosz írta az ilyen viselkedésről: „A látszatmegoldásúak csak a valóság felszínét ismerik. Ők a hazugság ácsolói és tanúi. ”
Franka Tibor – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
