A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: nem kezdeményez jogalkotást a nemzeti régiók támogatásáért. Az ügyben várhatóan pereskedés következik.
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek védelmére indított polgári kezdeményezésre adott elutasító válaszát, és az ügy folytatását ígéri. „Számunkra ez a döntés elfogadhatatlan” – reagált a bizottság szerdán délután ismertetett döntésére Izsák Balázs, a polgári kezdeményezést elindító SZNT elnöke a Facebook-oldalán. Mint írta, az uniós intézmény szerdán 16 órakor arról tájékoztatta őket, hogy nem kezdeményez jogalkotást a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés alapján. Izsák Balázs: nem ért véget a küzdelem „Ez egyenértékű az elutasítással” – írta Izsák Balázs. Hozzátette: az SZNT számára ezzel a küzdelem nem ért véget. Azt ígérte, hogy miután elemzik a 25 oldalas indoklást, ismertetik a további cselekvési tervet. Izsák Balázs korábban előrebocsátotta, az SZNT felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését.
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, amely az EU működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, és amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Mint arról beszámoltunk, a nemzeti tanács által a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés esetében szerdai döntésével az Európai Bizottság elutasította a jogalkotást, mert értékelése szerint az Európai Unió már megfelelő és elegendő lépést tett az őshonos kisebbségek támogatásáért. A döntésről elsőként Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője számolt be, elkeserítőnek és felháborítónak nevezve, hogy az Európai Bizottság immár másodszor utasította vissza a jogalkotást az Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt szerint az EB döntése nem tekinthető váratlannak, a brüsszeli végrehajtó testület ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében.
„Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. Az Európai Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleményét másodszor is semmibe vette” – állapította meg az erdélyi eurohonatya. Hozzátette, azt is fel kell róni az Európai Bizottságnak, hogy igyekszik megtartani kizárólagos törvénykezdeményezési hatáskörét, ami Vincze szerint demokráciadeficit, jogállamisági probléma. Kitért arra, miközben a lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. „Ez elfogadhatatlan” – állapította meg az EP-képviselő, hozzátéve, folytatódik a küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért.
A Minority SafePack sorsára jut az SZNT kezdeményezése? Egyébként négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is, mint most az SZNT előterjesztése kapcsán. A 2011-ben a FUEN, az RMDSZ és partnerszervezetei által útjára indított Minority SafePack célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és védelmet, támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Bár az MSPI az európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió hiteles aláírást gyűjtött össze 11 uniós tagállamban – jócskán túlteljesítve a vonatkozó minimumkövetelményeket –, az EB 2021-ben úgy döntött, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgár és az egymillió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Az uniós végrehajtó testület arra hivatkozott, hogy a kisebbségi jogok védelme elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik, nem pedig uniós kompetencia, továbbá azt állította, hogy a kisebbségi jogok helyzete „kielégítően rendezett”. Ezt a döntést 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyta, majd miután az MSPI 2023-ban fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, utóbbi igazságszolgáltatási fórum idén júniusban – érdemi indoklás nélkül – véglegesen elutasította azt.
Forrás: Krónika
Fotó: Izsák Balázs Facebook-oldala
The post Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
