Összesen 115 emberi maradványt találtak autópályaépítés során a délkelet-lengyelországi Jeżowe település közelében. A feltehetőleg 16-17. századból származó holttestek többsége gyermek, néhányuknak egy-egy érmét helyeztek a szájukba. Az ásatás megerősítette az évszázados legendát a helyi gyermektemetőről.
Az S19-es autósztráda munkálatai során építőmunkások emberi csontokra bukkantak a délkelet-lengyelországi Jeżowe település közelében, Nisko városa mellett, a Kárpátaljai vajdaságban. A megkezdődő régészeti feltárás során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az eltemetett maradványok 70-80 százaléka gyermekeké.
Amikor régészek közelebbről is megvizsgáltak néhány sírt, csodálkozva figyelték meg, hogy több elhunyt szájában is érméket helyeztek el. Katarzyna Oleszek helyszínen dolgozó kutató szerint ez egy régi, kereszténység előttről származó hagyomány, amely egyáltalán nem számított pogánynak, például tudjuk, hogy a 19. század végén még maga IX. Piusz pápa is hasonlóan cselekedett néhány temetésnél, írta a The First News.
Az obolosznak nevezett érme a görög mitológia szerint az Alvilág révésze, Kharón bére, aki a holt lelkeket szállította át ladikjában az élők és a holtak világát elválasztó Sztüx folyón. Az ókori görögökig visszanyúló hagyomány szerint a temetés előtt az elhunyt szájába helyezett érme Kharón megvesztegetése (más megközelítésben: bére) volt.
Természetesen a Jeżowéban megtalált maradványok nem ilyen régről származnak. A szájukban megtalált érméket III. Zsigmond lengyel király idejében verték, aki 1587 és 1632 között uralkodott. (Egyébként 1592 és 1599 között Svédország királya is volt, ugyanis III. János svéd király és Jagelló Katalin másodszülött gyermeke.) Ugyanakkor a helyszínen olyan pénzérmékre is bukkantak, amelyeket II. János Kázmér király idején (1648-1668) vertek.
Fotó: Gminne Centrum Kultury w Jeżowem Facebook-oldala
A feltárt emberi maradványok megerősítették a helyiek körében évszázadok óta fennmaradt legendát, amely szerint valahol a környéken egy ősi gyermektemető fekszik.
Az érméken kívül semmilyen más sírmellékletet nem találtak a csontvázak mellett: se egy gombot, se egy szöget vagy egy koporsófogantyút, ami a szakemberek szerint azt jelzi, hogy a gyermekek eltemetői rendkívüli szegénységben élhettek. A ma már erdő borította területen semmilyen sírjelzőre sem bukkantak, csupán egy közeli kis kápolna utal az egykori egyházi jelenlétre.
Fotó: Gminne Centrum Kultury w Jeżowem Facebook-oldala
„A fennmaradt forrásokból azt tudjuk, hogy a krakkói püspök 1604-es látogatásakor már állt itt egy méretes plébániatemplom, amelyhez kert, egy iskola, egy plébániaépület, valamint egy temető is tartozott. Feltehetőleg 1590 körül építették őket” – magyarázta Oleszek. Hozzátette: a homokos talajban nyugvó maradványok keleti-nyugati tájolásban lettek eltemetve, valamennyiük feje nyugati irányba nézett, a hátukon feküdtek, kezük szorosan a testük mellett volt elhelyezve. A sírok feltehetőleg az egykori temető azon részén álltak, ahová gyermekeket temettek.
Az egyik sírban négy gyermek feküdt szorosan egymás mellett. Mindegyikük feje oldalra volt döntve, és egy felé néztek. Közülük az egyik – aki a csoportosulás szélén kapott helyet – jóval fiatalabb lehetett, mint társai.
Fotó: Gminne Centrum Kultury w Jeżowem Facebook-oldala
„A csontvázak elrendezése, a temetkezés jellegzetessége, valamint a maradványok állapota arra enged következtetni, hogy egy katolikus temetőt tártunk fel, amelynek minden bizonnyal gondját viselték. Egyik sír sem sérült meg azáltal, hogy egy újabbat kiástak mellette. A korabeli lakosok is pontosan tudhatták, hogy melyik sírban fekszik szerettük, és karban is tartották a nyughelyeket” – mondta Oleszek.
A maradványokat a tervek szerint exhumálják, majd az antropológiai vizsgálatokat követően a helyi plébániatemplom temetőjében lesznek újra eltemetve. Mivel a legtöbb csontváz külön sírban feküdt, ugyanígy fogják őket a kutatómunka után elföldelni. A négyes csoport tagjait is újra egymás mellé helyezik.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
