A Hágában megrendezett NATO-csúcstalálkozó egyik kulcsfontosságú témája a védelmi kiadások jelentős növelése volt. A tagállamok közös nyilatkozatban vállalták, hogy 2035-ig bruttó hazai termékük (GDP) legalább 3,5 százalékát fordítják védelmi célokra, további 1,5 százalékot pedig infrastruktúrára vagy kettős felhasználású fejlesztésekre. A Szlovákia képviseletében résztvevő Peter Pellegrini államfő azt állítja a britekkel és spanyolokkal közösen sikerült elérnie, hogy a célkitűzéshez vezető időszak tízévesre bővüljön, és az éves növekedések ne legyenek kötelező jellegűek. Ugyanakkor Pellegrini garanciákat emlegetett azzal kapcsolatban, hogy a fegyveripar ne élhessen vissza a védelmi kiadások növekedésének hatásaival. Illetve, cáfolta Orbán Viktor kijelentését Ukrajna kapcsán.
Rugalmasság
Peter Pellegrini szlovák államfő szerint ez a rugalmasság elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország saját gazdasági és költségvetési lehetőségeihez mérten tudja megtervezni a haderőfejlesztést. Hangsúlyozta, hogy nem a százalékok teljesítése a cél, hanem a Szlovákia számára leginkább hiányzó védelmi képességek fejlesztése.
Rugalmasság alatt azt érti, hogy a NATO-csúcs zárónyilatkozatában nem szerepel, hogy milyen tempóban (éves részcélok) kell elérni az 5 százalékos elvárás teljesítését.
Pellegrini elmondása szerint Szlovákia prioritása az, hogy a növekvő védelmi forrásokat elsősorban a hazai hadiiparban hasznosítsák, illetve közös európai beszerzésekben vegyenek részt. Ezek nemcsak költségmegtakarítást eredményezhetnek, hanem a szlovák ipar számára is komoly fejlődési lehetőséget jelentenek. Külön említést érdemel a logisztikai, szállítási és egészségügyi képességek fejlesztése – például az eperjesi kórház felújítása –, amelyek a hadsereg mobilitását is támogatják, de békeidőben a civil lakosság hasznára is válnak.
Nagy pénz lesz az asztalon, figyelni kell a visszaélésekre
Pellegrini figyelmeztetett ugyanakkor az európai védelmi ipar kapacitáshiányára, ami az árak elszállását idézheti elő. Példaként elmondta, hogy egy 155 mm-es lövedék például néhány év alatt 3500 euróról 8000-re drágult, és várhatóan tovább nő majd az ára.
A szlovák álláspont szerint szükséges, hogy a NATO tagállamai közösen lépjenek fel az árak kordában tartása érdekében, hogy elkerülhető legyen az, hogy a hadiipari szereplők visszaéljenek a védelmi kiadások növekedésével.
Szlovákia előtt komoly modernizációs program áll: többek között CV90-es lánctalpas harcjárműveket, Patria 8×8-as páncélozott szállítókat, új radarokat és légvédelmi rendszereket szereznek be, részben közös cseh beszerzések útján.
Ukrajna kimaradása a csúcs központi tárgyalásaiból
Pellegrini tagadta Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, miszerint Szlovákia és több más országok nem kívántak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egy tárgyalóasztalhoz ülni a NATO-csúcs hivatalos részében. Pellegrini szerint sem ő, sem a miniszterei, sem a nagykövet nem fogalmazott meg ilyen kérést vagy feltételt a csúcs szervezői felé.
Az államfő arra hivatkozott, hogy a NATO-főtitkár már a csúcstalálkozó előtt világossá tette: az idei találkozó kizárólag a szövetség jövőjéről, nem pedig Ukrajna helyzetéről szól. Ezért az ukrán elnök nem vett részt a plenáris ülésen, ám jelen volt a királyi palotában tartott díszvacsorán és több kétoldalú találkozón is. A mai zárónyilatkozat szövegéből Ukrajna teljesen kimaradt, ellentétben az előző évivel.
Szlovák diplomáciai aktivitás a háttérben
Pellegrini a csúcs alkalmával több kétoldalú megbeszélést is folytatott. Donald Trump volt amerikai elnökkel röviden egyeztetett egy új nukleáris energiaforrás létrehozásának lehetőségéről az USA és a Westinghouse vállalat bevonásával.
Emellett Rishi Sunak brit miniszterelnökkel is tárgyalt, és meghívta őt egy novemberi pozsonyi csúcstalálkozóra, amelyet Szlovákia az OECD-vel közösen szervez a mesterséges intelligencia és az oktatás témájában.
Pellegrini kiemelte, hogy Szlovákia készen áll logisztikai és technikai támogatással részt venni a jövőbeni békefolyamatokban az ukrajnai háború lezárása után. Ezzel a pozícióval az ország NATO-logisztikai központként működhetne, különösen a brit és amerikai erők számára.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Kancelária prezidenta SR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
