Pellegrini továbbra is tagadja, hogy hatással van a Hlas működésére, és állítólag kormányt sem akar buktatni

Pellegrini továbbra is tagadja, hogy hatással van a Hlas működésére, és állítólag kormányt sem akar buktatni Nagy Roland2025. 01. 27., h – 13:59 Pozsony |

A koalíció belső konfliktusa elér egészen az elnöki palotáig: Peter Pellegrininek ismét amiatt kell magyarázkodnia, hogy már nincs köze az általa alapított Hlas működéséhez. Eközben a pártból kitiltott Samuel Migaľ azt állítja, az államfő továbbra is a háttérből irányít, és a jelenlegi kormány bukását készíti elő.

A koalíció belső válsága a hétvégén új fordulatot vett, miután a Hlas vezetése kizárta Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt a pártból. A koalíciónak már eddig is problémát okozott a parlamenti többség biztosítása, ezek után pedig még nehezebbé válhat a törvények elfogadása.

Kapcsolódó cikkünk

Egy hete Robert Fico miniszterelnök arra utasította a két koalíciós partnerét, hogy oldják meg az SNS és a Hlas belső problémáit, így biztosítsák a kormány parlamenti többségét. Andrej Danko után Matúš Šutaj Eštok is elbukta a feladatot, még soha nem tűnt ennyire bizonytalannak a koalíció jövője.

A kormánykoalíció jelenleg 72 képviselővel rendelkezik a parlamentben. További három képviselő tartozik Rudolf Huliak csoportjához, négyen pedig a Hlas elégedetlenkedői.

A Fico által kiosztott házi feladatot a visszaszervezés kapcsán az SNS és a Hlas elnöke is látványosan elbukta.

Danko a kormány elleni múlt hét keddi szavazás előtt csak pár percet tárgyalt Rudolf Huliakkal, majd berekesztette az egyezkedést és kijelentette, hogy a Nemzeti Koalíció majd Ficóval egyezik meg az együttműködésről.

Šutaj Eštok pedig elhatározta, hogy erőt demonstrál: a hétvégi Hlas-munkakongresszus kizárta Samuel Migaľt és Radomír Šalitrošt, valamint szimbolikus békejobbot kínált a másik két képviselőnek, Ján Ferenčáknak és Roman Malatinecnek.

A lépés nem sikerült túl jól, mind a négyen közös álláspontban deklarálták, hogy nem fognak szavazni a parlamentben, amíg meg nem oldódnak a problémák – és ezzel újabb problémákat generálhatnak, hiszen a kormánykoalíciónak februárban több fontos törvényt is el kellene fogadnia. Ficót látszólag meglepte a Hlas döntése, de az is lehet, hogy a kormányfő már az előrehozott választásra készül és látványosan Šutaj Eštok nyakába akarja varrni a kudarcot. Az, hogy a Fico-kormány pontosan hány képviselővel is számolhat a következő időszakban, több tényezőtől is függ.

Jelenleg a Smer, a Hlas és az SNS frakciójában ennyien ülnek. Ez a létszám egyáltalán nem elég a parlamenti többséghez, csak eggyel több, mint ahány ellenzéki képviselő ül a törvényhozásban, de ahhoz sem, hogy a parlament feloszlassa magát és idő előtti választásokat írjanak ki. Mindehhez kétharmados többségre lenne szükség, amit az ellenzék biztosíthatna.

Fico – ha sem Huliakkal, sem Migaľ-lal nem tud megegyezni – valószínűleg maga szorgalmazza majd az előrehozott választást, hiszen egyetlen fontos témában sincs meg a többsége, káoszban és gyengén pedig senki nem szeretne kormányozni.

A kormányfőn mindössze az segíthet, ha valamelyik csoport külsősként támogatja a koalíciót, de erre nincs sok esély. Huliakék mindenképp egy önálló minisztériumot követelnek és valószínűleg a Hlas lázongó képviselőinek is hasonló biztosítékra lenne szükségük ahhoz, hogy mindenben támogassák a koalíciót. Vagy még erre sem hajlandóak.

Kapcsolódó cikkünk

A szlovák kormány helyzete 2024 végére különösen ingataggá vált: bár a jövő évi költségvetést elfogadta a parlament, Rudolf Huliak csoportjának kilépése és a Hlas képviselőinek ellenkezése miatt állandósulhat a krízishelyzet. Robert Fico miniszterelnöknek korlátozott opciói állnak rendelkezésre ahhoz, hogy végigkormányozza a 2025-ös évet – de azért több választási lehetősége is van.

A koalíció helyzete a számok terén törékeny: a Smer, a Hlas és az SNS minimális többséggel, 76 képviselővel van jelen a parlamentben, de a gyakorlatban a Hlas és az SNS vitái miatt egyre többször akad példa arra, hogy valamelyik kormánypárt kezdeményezése elbukik, vagy halasztódik. A pártok közti ellentétek szélsőséges helyzetben a kormány be nem tervezett bukásához is vezetnek, amit Robert Fico miniszterelnök aligha tartana szerencsésnek. Ficónak azonban akadnak opciói arra, miként stabilizálhatja hosszabb távon a hatalmát.

Kibékülés Huliakkal

Rudolf Huliak és a Nemzeti Koalíció további két képviselője október végén lépett ki az SNS-frakcióból és azóta is a külön utakon járják. Huliak különösen rossz viszonyba került Andrej Dankóval, a nemzeti párt elnökével és Tomáš Tarabával, a párt által kinevezett környezetvédelmi miniszterrel, aki rövid úton eltávolította a Huliakékhoz köthető jelölteket a tárcától.

Minden jel arra mutat, hogy Danko és Huliak nem fog kibékülni egymással – de ez nem jelenti azt, hogy a Nemzeti Koalíció végérvényesen hátat fordít a kormánynak.

Fico és Huliak megegyeztek a költségvetés támogatásában, ehhez elég volt ígéretet tenni több, a politikus szívéhez közeli ágazat és régió támogatásában. Bár Andrej Danko állítja, hogy a Nemzeti Koalíció a Hlas frakciójában köthet ki, a gyakorlatban nehéz elképzelni, hogy Huliakék elképzelései összehangolhatók a Hlas „illedelmes” imázsával. Az viszont megoldást jelenthet, hogy a Smer próbálja meg valamilyen módon integrálni és megszelídíteni a minipárt képviselőit, akár közvetett anyagi juttatásokat ígérve, akár tisztségekkel, akár más gesztusokkal. Huliakék beszervezésével és visszatérésével a koalíció visszakapna három parlamenti képviselőt, ami segítene az egyszerű többség bebiztosításához.

Konszenzusos kormányzás

Az elégedetlenkedő Hlas-képviselők látszólag egy dolgot szeretnének: azt, hogy a kormánypártok ne hirtelen ötlettől vezérelve próbáljanak átalakítani fontos intézményeket. Az önkényesen megírt, gyakran előre nem is egyeztetett törvénytervezetek és személyi döntések helyett párbeszédet és folyamatos egyeztetéseket javasolnak a koalíción belül, ami túlnyúlhat a Koalíciós Tanács hatáskörein.

Elvben elképzelhető, hogy létrejöhet egy új kormányzási modell, ami nagyobb beleszólást biztosít a képviselőknek a többi párt által szorgalmazott törvényekbe és növekszik a koalíciós partnerek közti kölcsönös bizalom.

Állandósulhatak a pártok közti szakmai egyeztetések. A gyakorlatban ennek a megoldásnak több rejtett hátulütője is van: nem véletlen, hogy a koalíciós partnerek felosztották egymás között a tárcákat és minden pártnak kialakultak a saját körei. Az SNS nehezen viseli, hogy Hlas-képviselők diktálják a párt hatáskörébe tartozó tárcák intézkedéseit, de a Hlas sem tolerálná, hogy az SNS érdemi beleszólást kapjon például az oktatási kérdésekbe.

A Migaľ-csoport eltávolítása a parlamentből

A kormánykoalíció számára az aktuális problémát a Samuel Migaľ (Hlas) körül csoportosuló „értelmes politizálást” követelő képviselők jelentik. A három-négy különutas képviselő súlya Huliakék távozásával jelentősen megnőtt: a beleegyezésük nélkül végképp lehetetlenné vált, hogy a koalíció bármilyen törvényjavaslatot megszavazzon a parlamentben.

Mivel a csoport tagjai olyan képviselők, akik viszonylag újoncoknak számítanak a politikában, üzletemberek, vagy régiós aktivisták, adódik egy kézenfekvő módszer arra, hogy a pártuk „megszabaduljon tőlük.” Hasonló taktikát alkalmazott Andrej Danko a kormányalakítást követően – lukratív állami pozíciókat biztosított a listán mandátumot szerzett politikusoknak, hogy aztán a saját megbízhatóbb embereit ültesse a felszabaduló helyekre.

Több politikus – köztük maga Danko – is lebegtette, hogy az elégedetlen képviselőknek már korábban is állami pozíciókat ajánlottak fel, egyelőre ezeket a híreket a Hlas és az érintett politikusok is cáfolták. Migaľék között azonban akadnak régiós aktivisták és üzletemberek, valamint gondolkodtak már racionálisan is egy válság idején – mikor a kifogásaik ellenére a taktikus szavazásukkal segítettek a sztrájkoló orvosokat szankcionáló törvénymódosítás elfogadásában. Nem kizárt, hogy belátva a helyzet tarthatatlanságát, megtartva az erkölcsi integritásukat ezt a módszert választják a parlamentből való kivonulásra – a kormánykoalíció pedig jól jár a döntéssel.

Kisebbségi kormányzás

Robert Fico az elmúlt hónapokban nem törte magát, hogy elsimítsa a kormánykoalíción belüli ellentéteket. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök egyszerűen ráhagyta a konfliktuskezelést a pártokra, de az is, hogy bízik benne, a bajban mindig sikerült megegyeznie a képviselőkkel, hogy elkerülje az igazán kritikus helyzeteket.

A Huliak-csoporttal sikerült megegyeznie a költségvetésről, a Hlas elégedetlenkedőivel pedig az orvossztrájk kezelésének módjáról. Gondolkodhat úgy, hogy az esetleges kisebbségbe kerülése ellenére is számíthat a koalícióról leváló képviselőkre.

Pusztán a racionális érveket szem előtt tartva sem a Nemzeti Koalíciónak, sem a Migaľ-vezette csoportnak nem lenne érdeke, hogy megbukjon a kormány és új választást írjanak ki. Ebben az esetben borítékolhatóan nem kerülnének a parlamentbe és szövetségeseik sincsenek az ellenzéki oldalon – a Hlas-képviselők kapcsán ez a szituáció még könnyen megváltozhat, hiszen néhány elképzelésük közel áll az ellenzéki pártokhoz. Nem lehet teljesen kizárni, hogy egy Fico-vezette kisebbségi kormány a fontos ügyekben a két minicsoporttal egyeztetve sikeresen elirányítja az országot a jövőben is.

Tervezett előrehozott választások

Amennyiben kiderül, hogy a kisebbségi kormányzás nem működőképes, mert sok vesződséggel jár, vagy egyszerűen képtelenség folyamatosan egyezkedni a szakadár képviselőkkel, Robert Fico akár az idő előtti választás felé is terelheti az eseményeket.

A Smer miniszterelnökének döntése nagyban függ a politikai erőviszonyoktól: amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Smer az új választás után képes egy új, stabilabb kormány alakítására, nincs értelme vesződnie a régivel.

A Smer előtt a jelenlegi erőviszonyokat tekintve két menekülőút áll: a párt a Hlas keményvonalas, Matúš Šutaj-Eštok vezette politikusaival együtt már úgy gondolhatja, hogy az SNS, vagy a Republika szóba jöhet koalíciós partnerként egyfajta liberalizmus-ellenes blokkot kialakítva. De az is szóba jöhet, hogy a Hlas és a KDH, vagy akár a Magyar Szövetség bevonásával (és az SNS kiesésével) egy mérsékeltebb nemzeti-baloldali kormány alakulna. Az idő előtti választás műfaja azonban kockázatos és Fico rá is fizethet erre a lépésre: az eredmények könnyen hozhatnak patthelyzetet, vagy egy sokszínű, de a Smer kizárásával megalakuló, PS-vezette kormány megalakítását.

Amennyiben a Hlas renegátjait nem tudja visszacsatornázni a kormány, de Huliak csoportjával kiegyezik Fico, pontosan egy képviselő hiányzik majd a parlamenti többséghez. Elképzelhető, hogy a kormánykoalíció ezen a ponton úgy ítéli meg, csak kevés hiányzik valamelyik elégedetlenkedő Hlas-os meggyőzéséhez – vagy egy kormánytisztséggel, vagy valamilyen más módon. Ha hisznek a sikerben, további hosszú hónapokig húzódhat a kormány agóniája.

Próbálkozásban nincs hiány, Migaľ egy hétvégi interjúban jelezte, hogy mind a négyükre próbálnak nyomást gyakorolni politikusok és a hatóságok egyaránt.

A Huliakkal való megegyezés gyakorlati akadálya, hogy nem tudni, mennyire viseli el Andrej Danko, ha engedményeket kell adni az ellene fellázadó képviselőknek. Például úgy, hogy elvonják tőle az egyik minisztériumát.

„Leírni a veszteségeket és haladni tovább” – gondolhatja a kormány és különösen Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke a válságról. A politikus terve, hogy az elégedetlenkedő frakciótagjait kettéválasztja, az engedelmesebb, a párthoz jobban kötődő két képviselővel és Huliakékkal pedig ismét létrejön egy stabilnak mondható, de nem túl nagy parlamenti többség. A probléma: egyelőre nem működik látványosan az elképzelés. Malatinec és Ferenčák egyelőre kitartanak a két kizárt képviselő mellett és egységet mutatnak. Nélkülük pedig nincs semmilyen többség, megkerülhetetlennek tűnik a csoportos egyezkedés.

Ezen a ponton nagyon kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a kormánykoalíció minden lázongó képviselőjével meg tud egyezni, de formailag még semmi sincs veszve.

Migaľ például váltig állítja, hogy tárgyalni szeretne a kormányfővel a folytatásról és Huliak sem ellenséges Ficóval. Emellett sem a Nemzeti Koalíció, sem a Hlas elégedetlen szárnya nem akarna előrehozott választásokat, hiszen ebben az esetben szinte biztosan távozniuk kellene a parlamentből. Amennyiben a kormányt teljesen átalakítják és mindkét csoportnak helyet biztosítanak, a koalíció megváltozott összetételben, súlyos belső konfliktusokkal terhelve, de viszonylag kényelmes többségben tudná folytatni az ország irányítását.

Migaľ a kitiltását követően interjút adott a Denník N-nek, melyben nem bánt kesztyűs kézzel az egykori párttársaival: egyebek mellett azt állította, hogy Peter Pellegrini köztársasági elnök még mindig részt vesz a pártügyek irányításában, mégpedig Tomáš Drucker oktatási miniszteren keresztül. Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az államfő a hétvégén maga is részt vett azon a kongresszuson, amelyen a párt vezetősége döntést hozott a két képviselő kitiltásáról. Továbbá azt is kijelentette, a kormány szétesése leginkább Pellegrininek kedvezne, mert így kinevezhetne egy hivatalnokkormányt, amelyet a Hlas tagjaival tölthetne meg.

Kapcsolódó cikkünk

Csúnyán zajlik a válás a Hlas kizárt képviselői és a pártelnökség között. Matúš Šutaj Eštok pártelnök továbbra is az eltávolított képviselők kapzsiságáról beszél, Samuel Migaľ pedig cáfolja ezt az értesülést, viszont a párt zavaros ügyeit teregeti ki. Pellegrini szervezhette a puccsot?

Az elégedetlenkedők vezetője a kizárást követően hosszú interjút adott a Denník N portálnak, a beszélgetésben többek között a Hlas belső ügyeit is hosszasan elemzi.

Az interjúban kifejezetten sok szó esik Peter Pellegrini különleges szerepéről a Hlas ügyeinek irányításában – a párt alapító elnöke Migaľ szerint nem számít pártok felettinek, ráadásul a pártügyek irányításában is aktívan részt vesz, méghozzá Tomáš Drucker oktatási miniszteren keresztül.

Migaľ kijelentette, Pellegrini nem csak részt vett a párt hétvégi összejövetelén, de egy kemény hangvételű beszédet is mondott arról, hogy meg kell büntetni a Hlas értékeit eláruló képviselőket.

Migaľ cáfolta, hogy az elégedetlen képviselők tisztségeket követeltek volna a maradásukért cserébe – elmondása szerint a formális és nem formális egyeztetéseken mindig a Hlas aktuálisan velük tárgyaló tisztviselői kínálták fel a pozíciókat, de nem kaptak a csoportjától egyértelmű pozitív visszajelzést egy ajánlatra sem. A politikus arra is erőteljesen utalt, hogy a csoport tagjait tisztségek felkínálásával, de a hatóságok nyomásgyakorlásával is igyekeztek befolyásolni és a politikából való távozásra, vagy a véleményük megváltoztatására bírni. Richard Raši, a Hlas házelnökjelöltje sem kerülte el a bírálatot, Migaľ szerint csak egy szépen mosolygó arcnak számít.

Šutaj Eštok, a Hlas elnöke a nap folyamán megerősítette, hogy a kiválókat éles szavakkal elítélő Pellegrini a múlt héten valóban részt vett a párt kongresszusán.

Elmondása szerint ő maga kérte meg arra, hogy alapító elnökként látogassa meg volt kollégáit a besztercebányai eseményen, miután „két zsaroló, Migaľ és Šalitroš urak a nevével és üzenetével takaróztak.” A belügyminiszter szerint a Migaľ-lal készült interjú több része is hazugság.

„Nem tudom elképzelni, mennyi gyűlölet van annak az embernek a fejében, aki így utálja a Hlas volt elnökét, akinek a hátán a politikába jutott, és egy hete még az üzenetét szerette volna továbbvinni” – fejtette ki a politikus.

A Hlas vezetője kitart azon állítása mellett, miszerint a kizárt képviselők megzsarolták a pártot. Elmondása szerint a parlament és a Hlas alelnökére, valamint a belügyminisztériumi tisztségre vonatkozó igény Roman Šalitroš szájából hangzott el az egyik egyeztetésen, Migaľ pedig csatlakozott hozzá a katonai elhárítás vezetését követelve.

A vádak Pellegrini számára azért is kellemetlenek, mert az államfővé választása óta folyamatosan próbálja fenntartani a pártok felett álló köztársasági elnök látszatát, és nyilatkozataiban kategorikusan elutasítja, hogy köze lenne az egykori pártja ügyeihez.

A legújabb nyilatkozatában is így tett, állítása szerint a párt működéséért csakis az elnökség felel, a pártelnökkel, Matúš Šutaj Eštokkal az élen. A kongresszuson való részvételét a tiszteletbeli elnöki tisztségével magyarázta, szerinte ennek köszönhetően kivételes esetekben joga van részt vennie a párt különféle szerveinek ülésein.

Az államfő azt is elutasította, hogy a kormány megbuktatásán fáradozik.

Szeretném világossá tenni, hogy nem tervezem a kormány megbuktatását, nem is veszek részt benne, és nem akarok hivatalnokkormányt kinevezni. Nem ez a célom, ezt teljes mértékben elutasítom

– jelentette ki.

Korábban már Andrej Danko, a parlament alelnöke és az SNS vezetője is elmélkedett arról, hogy a jelenlegi kormány bukása leginkább a köztársasági elnöknek kedvezne.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Andrej Dankót (SNS), a parlament alelnökét aggasztja a koalíció jelenlegi működése. Az SNS vezetője kritizálta a Rudolf Huliak körül csoportosuló képviselőket és a Hlas frakciójának egy csoportját is, amiért nem hajlandóak összetartani. Megjegyezte, a helyzeten az sem segít, hogy a kormányfő és az államfő nincsenek jóban.

Danko a közszolgálati rádió Sobotné dialógy című vitaműsorában fejtette ki, mit gondol arról a helyzetről, ami az utóbbi hetekben a parlamentben kialakult. Bizonyos törvények elfogadása ugyanis problémákba ütközik, mivel egyre több képviselő „lázad fel” a saját frakciója ellen: elsőként Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták jelentette ki, nem hajlandóak beállni a koalíció törvényjavaslatai mögé, ha a miniszterelnök nem teljesíti a követeléseiket, legújabban pedig a Hlas képviselőinek egy csoportja (név szerint Samuel Migaľ, Radomír Šalitroš, Ján Ferenčák és Roman Malatinec) akasztotta meg a parlament működését.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Egyre több gondot okoz a koalíciónak a Hlas négy képviselője, akik ma (szerdán) is többször megakasztották a parlament működését. Matúš Šutaj Eštok pártelnök szerint a frakciója nem fog széthullani, mint az SNS frakciójával történt, de elismerte, hogy a kialakult helyzetről tájékoztatta a Brazíliában tárgyaló Robert Ficót is. Az ellenzék élvezi a helyzetet.

A Hlas egyelőre kezelhetőnek tartja a négy képviselője, Roman Malatinec, Samuel Migaľ, Radomír Šalitroš és Ján Ferenčák miatt kialakult válságos helyzetet. A parlament ma sem tudott megszavazni több törvényjavaslatot, mert a képviselők nem vettek részt a szavazásnál, és így a plénum határozatképtelenné vált. A négy képviselő kihasználja, hogy a Rudolf Huliak és két társa sem vesz részt a szavazásokon, így a koalíciónak gyakorlatilag csak 72 biztos képviselője maradt.

Róbert Puci frakcióvezető a négy képviselőjük akcióit a frakción belüli megállapodások megsértésének tekinti.

Hát eléggé mozgalmasak a frakcióülések az elmúlt időben. Bizonyos dolgokról csak a szavazásoknál értesülünk, de igyekszünk menet közben megoldani a dolgokat

– mondta a TASR szerint a képviselő. A lehetséges „megoldást” azonban nem részletezte.

Az egészségügyi minisztert sem kímélik

A négy képviselő ma (szerdán) délelőtt – Kamil Šaško egészségügyi miniszter tudtán kívül – találkozott az Orvosszakszervezet (LOZ) képviselőivel is, akikkel a kormány által vasárnap elfogadott, a veszélyhelyzet kihirdetésének feltételeiről szóló jogszabályt is átvették.

Nem titkolják, hogy túl szigorúnak tartják a jogszabályt, börtönbüntetés helyett csak pénzbírságot javasolnak a veszélyhelyzet előírásait megsértő orvosoknak.

Egyben pluszpénzt adnának azoknak az orvosoknak, akik a felmondásuk ellenére is felvennék a munkát a kihirdetett veszélyhelyzet esetén. A pluszpénz 50 százaléka lenne a fizetésüknek.

A törvény második olvasatba való utalását ugyan lehetővé tették azzal, hogy jelen voltak a szavazáson, de nem szavazták meg.

„A legfontosabb az volt, hogy ebben az ügyben ne legyen blokkolva a parlament, és maradjon lehetőség arra, hogy a szakszervezet és a miniszter tovább egyeztethessen a vitás kérdésekről” – kommentálta a helyzetet Ján Ferenčák.

Arról egyelőre nem beszélnek, hogy mi lesz, ha a koalíció mégsem enyhítené a jogszabálytervezetet.

A kormányban elfogadott változat alapján akár egy év börtönt is kaphat az az orvos, aki nem veszi fel a munkát, ha erre kötelezik, ha pedig valaki az ellátás hiánya miatt egészségkárosodást szenved vagy meghal, a „hiányzó orvosa” egytől öt évig terjedő börtönt kaphat.

Samuel Migaľ szerint a koalíciónak önreflexióra van szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon működni. Arra készülnek, hogy csak azokat a törvényeket fogják támogatni, amelyek összhangban vannak a koalíciós szerződéssel és a kormányprogrammal.

Az önreflexió alatt azt értem, hogy elkezdünk partnerként viselkedni egymással. Vagyis, hogy a törvényjavaslatokat nem képviselői javaslatként visszük be a parlamentbe

– mondta a Denník N szerint a képviselő.

Kapcsolódó cikkünk

Csak februárban szavaz a parlament a sporttörvényekről, valamint a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozásról. A Smer, a Hlas és az SNS megállapodott e programpontok elhalasztásáról.

Szintén a következő, február 4-én kezdődő ülésszakra halasztották a november 17-én tartott ellenzéki tüntetésekről szóló kormánypárti határozati javaslat megvitatását is. A tervezetben kormánypárti politikusok bírálják az ellenzéki vezetőket, gyűlöletkeltés és szélsőséges politikai megnyilvánulások miatt. A javaslat része a Robert Fico (Smer) kormányfő elleni merénylet ügyében folytatott nyomozásról szóló jelentés ismertetése is.

Hírdetés

A parlament több sikertelen próbálkozást tett a sporttörvények elfogadására, de határozatképtelennek bizonyult, mivel Samuel Migaľ (Hlas), majd Roman Malatinec (Hlas) sem jelentkezett be a szavazás előtt.

Szintén határozatképtelen volt a parlament a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozásról szóló szavazásnál, az ellenzéken kívül a Hlas-SD három képviselője sem jelentkezett be. Nem értenek egyet azzal a javaslattal, hogy indokolt esetben a kormány felelős tagját más miniszter helyettesíthesse a parlament európai ügyekért felelős bizottságában.

Šutaj Eštok még nyugodt, Danko dühös

Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke egyelőre kezelhetőnek tartja a helyzetet, és nem fél attól, hogy a négy képviselő kilép a frakcióból.

Nem a Hlasszal van problémájuk, hanem Andrej Dankóval

– jelentette ki a pártelnök-miniszter. A kialakult helyzetről azonban már kedden tájékoztatta a Brazíliában tárgyaló Robert Fico miniszterelnököt.

A helyzet miatt Andrej Danko, az SNS elnöke a legdühösebb, mivel Migaľ miatt februárra kellett halasztania a Sportalapról szóló jogszabályt és a sporttörvény módosítását.

Ha ezek a képviselők szét akarják verni a kormányt, akkor a legjobb úton járnak

– jelentette ki Danko. Szerinte az SNS most engedett azzal, hogy elhalasztották a jogszabályok elfogadását, igaz, nem is tehettek mást, mert Migaľék nem voltak hajlandóak szavazni róla.

Az ellenzék élvezi a helyzetet

A Progresszív Szlovákia, látva a kialakult helyzetet, megpróbálkozna Fico leváltásával.

Ezt az ellenzéki partnereinkkel kell megvitatnunk, de azt mondom, ha Ficónak van legalább némi fogalma arról, hogy mi zajlik a parlamentben, látnia kell, hogy itt az út vége

– mondta Michal Šimečka pártelnök. Milan Majerský, a KDH elnöke szerint az egyes indítványok februárra halasztása azt bizonyítja, hogy a koalíció „nem bír” és „nem tud kormányozni”.

Az olyan kulcsfontosságú törvények, mint a jövő évi állami költségvetés vagy az orvosokat munkába kényszerítő jogszabály-módosítás így is zöld utat kaptak a plénumban, ellenben más javaslatok megszavazását el kellett halasztani, mint például az SNS sporttörvénye.

Kapcsolódó cikkünk

Rudolf Huliak háromfős csoportjának kiválása és a Hlas frakciójának partizánkodó képviselői miatt több parlamenti teendőjét is februárra halasztotta a kormánykoalíció. Néhány fontos intézkedést egyenesen fél éve halasztanak már hónapról-hónapra a döntésképtelenség miatt.

A koalíció már kora nyáron szembesült néhány problémával a határozatképesség terén, hiszen a parlament elnökének személyéről Peter Pellegrini elnökké választása után minél gyorsabban szerettek volna dönteni. Ez az ügy azóta is húzódik és fokozatosan csatlakozott hozzá több másik problémás kezdeményezés: az SNS sporttörvényei, valamint a közszolgálati média működőképessé tétele mellett a civil szervezetekről szóló törvénymódosítás elfogadása is februárra tolódott. Emellett más, személyesebb jellegű döntések is csúsznak a nézetkülönbségek miatt: nem született döntés Rudolf Huliak visszahívásáról a bizottsági elnöki tisztségéből és az európai ügyek bizottságának működésében tervezett változásokat is elhalasztották.

Pellegrini utódja

A kormánykoalíció továbbra sem találja a megoldást arra, kit nevezzenek ki a parlamenti elnöki tisztségbe. Miután Peter Pellegrini lemondott a tisztségéről, a helyettes házelnökökre maradt az ülések levezénylésének feladata – ráadásul Michal Šimečka (PS), az egyedüli ellenzéki jelölt eltávolítása után belőlük is csak három maradt.

Míg a koalíciós szerződés értelmében a tisztség a Hlas pártját illeti, a gyakorlatban az SNS kora nyáron és az ősz első felében is szabotálta a folyamatot: Andrej Danko pártelnök értelmezése szerint ugyanis Pellegrini elnökké választásával felborult a pártok közti erőegyensúly.

A házelnökkeresési folyamat új csavart kapott a belügyi tárcához köthető botrányok és a Huliak-csoport három képviselőjének kilépése után az SNS-frakcióból. Danko most már Matúš Šutaj Eštok pártelnököt látná a legszívesebben a tisztségben, ő azonban továbbra is ragaszkodik tárcájához, a belügyminisztériumhoz. A két párt között továbbra sincs egyezség, mivel a Hlas hivatalos jelöltje nem változott – az Richard Raši.

Állj a sporttörvényeknek

Az SNS fenyegetőzései sem tudták megállítani a Hlas képviselőjét, Samuel Migaľt abban, hogy továbbra is követelje a nemzeti párt tárcájának számító sport- és idegenforgalmi minisztériumhoz köthető két sporttörvény megváltoztatását. Migaľ decemberben két hétig huzakodott Dankóval és Dušan Keketi miniszterrel a törvények részleteiről annak ellenére is, hogy az SNS szerint a késlekedéssel 60 millió euró veszett el a Sportalapból – amiből a települések biztosíthatták volna a helyi intézmények finanszírozását. Migaľ mellett a legutóbbi szavazáson egy másik párttársa, Roman Malatinec is csatlakozott az elégedetlenkedőkhöz.

Egyelőre nem látszik, hogy bármelyik szereplő is meghátrálna a konfliktus kapcsán, bár februárig még több fejlemény is történhet: az SNS Migaľ szája íze szerint változtathatja meg a törvényt, a Hlas-frakció rákényszerítheti a szavazásra az elégedetlen képviselőt (aki egyébként újabban a frakcióüléseken sem jelenik meg), nagyon egyedi esetben Migaľ kaphat egy parlamenten kívüli tisztséget és átadhatja képviselői helyét valaki másnak.

Az SNS más kezdeményezései is elakadtak a Hlas-képviselők ellenállásán: csúszik a szakmák arányossági vizsgálatára vonatkozó szabályozás elfogadása, ahogy a sok vitát kiváltó úgynevezett civil törvénnyel is elégedetlen a Hlas-frakció. A törvényben az SNS a külföldi donorok adatainak részletes feltüntetésére és a lobbizási tevékenység alapos dokumentációjára kötelezné a civil szervezeteket. A tervezett intézkedés sok vitát váltott ki ellenzéki körökben és az Európai Unió se nézné jó szemmel.

Közmédia: átszervezés majd káosz

Több, mint fél évvel a változások elfogadása után sem sikerült elrendeznie a koalíciónak a közmédiára vonatkozó személyi kérdéseket. Az ok ismét az SNS és a Hlas konfliktusában rejlik. Míg az SNS a kulturális minisztérium révén irányította az Szlovák Rádió és Televízió átalakítását, az új, kiterjesztett hatáskörű tévétanács összetétele több, tárcán kívüli szereplő döntésétől is függ.A tanács tagjainak egy részét a minisztérium már augusztusban kinevezte és jobbára SNS-közeli jelöltekkel töltötte fel, a többi jelölt megválasztása azonban a parlament hatáskörébe tartozik.

Az SNS októberben a Hlas több jelöltjével kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg – leginkább Daniel Krajcerrel, az SaS által kinevezett egykori kulturális miniszterrel volt problémája. A Hlas azonban nem hajlandó engedni és amennyiben a két párt kölcsönösen nem egyezik meg a jelöltekről, a parlamentben nem akad elég szavazat a tévétanács tagjainak megválasztására. Az egyezkedés legalább februárig folytatódik.

A választással kapcsolatos késlekedés visszaüt a közmédia tevékenységére is, hiszen a tanácsnak kellene megválasztania az STVR igazgatóját, valamint hatáskörébe tartozik az intézmény 2025-re vonatkozó költségvetésének elfogadása.

Kicsinyeskedés

A kormánykoalíción belüli erőviszonyokra jellemző, hogy a létszámhiány miatt olyan, viszonylag kis súlyú ügyekben sem sikerült konszenzust kialakítani, mint Rudolf Huliak visszahívása. Az SNS-frakcióból kilépő képviselő, aki heti rendszerességgel keveredik szócsatába korábbi szövetségeseivel, még mindig a földművelési és környezetvédelmi bizottságot vezeti. Érdekes módon nem is a korábbi pártja, hanem az ellenzék szeretné leváltani, Lucia Plaváková nyári sértegetése miatt. Andrej Danko ezzel szemben kijelentette, megtartanák Huliakot a bizottság élén. Huliak leváltásáról eredetileg szeptemberben, majd novemberben kellett volna szavazni, de a koalíció létszámproblémái miatt mindkét esetben halasztották a procedúrát.

Migaľ különakciói más kormánykoalíciós kezdeményezések elnapolásához is vezettek: a képviselő miatt egyelőre csúszik az ellenzéki szélsőséges megnyilvánulások kapcsán meghirdetett rendkívüli ülés – egyelőre nem feltétlenül februárra – valamint ellehetetlenítette az európai ügyek bizottságával kapcsolatos ügyrendi változásokat is, amely lehetővé tette volna Robert Ficónak, hogy a miniszterelnök ne személyesen számoljon be az európai vonzatú ügyekről a bizottságnak.

Danko láthatóan csalódott

A kialakult helyzet értelemszerűen feszültségeket okoz a kormánypártok között, és bár Robert Fico (Smer) nemrégiben az újságírókat amiatt kritizálta, hogy hazudnak a koalíció problémáiról, a STVR mikrofonja előtt Danko is elismerte, vannak problémák a parlamentben. Az SNS vezetője ismét kritizálta Huliakot és képviselőtársait, akik ugyan Dankóék listáján jutottak be a parlamentbe, de mostanra olyannyira elmérgesedett a viszony köztük és a pártelnök között, hogy már szóba sem állnak egymással.

„Vannak olyan emberek, akik túlértékelik magukat, és maga Huliak úr is tudja, nincsenek meg a mentális képességei arra, hogy miniszter legyen”

– jelentette ki a parlament alelnöke, arra utalva, hogy Huliak a koalíció támogatásáért cserébe környezetvédelmi miniszter szeretne lenni.

Danko ennek apropóján a parlamenti pártok működését is kritizálta. Szerinte elhibázott az a választási rendszer, amelyben egy képviselő könnyedén elhagyhatja annak a pártnak a frakcióját, amelynek színeiben bejutott a törvényhozásba. Mint mondta, a párt ezeknek a képviselőknek anyagi segítséget is nyújt a választási kampány finanszírozásában, felelősséget vállal értük a saját logójával, majd miután bejutnak, „fittyet hánynak” az egészre és kilépnek a frakcióból.

Provokáció és háttéralkuk

Danko vitapartnere Grendel Gábor, a Szlovákia mozgalom képviselője volt, aki úgy gondolja, a Hlas fellázadó képviselői ki akarják provokálni Dankót, hogy lépjen ki a koalícióból. Az SNS vezetője ebben egyetértett Grendellel, de az állította, nem fog felülni a provokációnak, és megpróbálja egységben tartani a kormánypártokat, amit az is nehezít, hogy Robert Fico és Peter Pellegrini között nem jó a viszony.

Danko az sem tartja kizártnak, hogy a Huliakék és Migaľék fellépése egy, a háttérből koordinált terv része. Elmondása szerint vannak erre utaló jelek, például hogy Huliak és Malatinec már régóta jóban vannak, szinte a gyermekkoruk óta ismerik egymást. A terv mozgatóját azonban elsősorban Peter Pellegriniben látja.

„Itt valaki azt figyeli, mikor bukik meg Robert Fico és mikor veheti át az irányítást egy hivatalnokkormány”

– vélekedett, hozzátéve, ez elsősorban az államfőnek kedvezne, aki így kézbe vehetné az egész ország irányítását. Éppen ezért Danko mindenképpen ellenzi az előre hozott választást és bízik abban, hogy januárban sikerül tisztázni a problémás pontokat.

A parlament következő ülése februárban kezdődik, itt kerülnek sorra azok a vitatott programpontok, amelyeket most elhalasztottak. Grendel szerint ez lesz a koalíció működésének valódi erőpróbája. A Szlovákia mozgalom képviselője szintén bírálta Pellegrinit, de ő azért, mert szerinte az államfő továbbra is úgy viselkedik, mintha a Hlas tagja lenne.

A Hlas üzent Dankónak: Jönnek az ünnepek!

A műsor után pár perccel a Hlas sajtóosztálya közleményben reagált az SNS elnökének szavaira. Sajnálattal vették tudomásul, hogy Danko „bedőlt az ellenzék játékának”, és néhány válaszában túlságosan nagy teret engedett túlfűtött indulatainak, így kritizálva nemcsak a koalíciós partnerét, hanem Szlovákia köztársasági elnökét is. Szerintük a koalícióban kialakult vita fő oka, hogy figyelmen kívül hagyják a koalíciós szerződésben lefektetett alapvető szabályokat.

„Ha az SNS elnöke nem tér vissza ezen szabályok következetes tiszteletben tartásához, minden egyes koalíciós képviselőnek azt fogja üzenni, hogy a megállapodásokat nem kell betartani, és mindenkinek joga van arra, hogy eldöntse, mely kötelezettségvállalásokat tartja be és melyeket nem”

– üzente a Hlas sajtóosztálya, megjegyezve, legalább a közelgő ünnepek alkalmával nem kellene a nyilvánosságot a felesleges politikai játékokkal terhelni.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Peter Pellegrini köztársasági elnök saját bevallása szerint nem szeretne kormányválságot kirobbantani, Robert Fico (Smer) miniszterelnökkel pedig teljesen normális a viszonya.

Az államfő a közszolgálati televízió O 5 minút 12 című vitaműsorában jelentette ki, a koalíciónak egyedül kell megtalálnia a módot arra, hogy a pártok egyezségre jussanak, és véget érjen a jelenlegi kormányválság. Pellegrini aláhúzta, nem áll érdekében, hogy bármilyen módon megbontsa a koalíció stabilitását.

A köztársasági elnök így reagált Andrej Danko (SNS), a parlament alelnökének szombati szavaira, aki szerint a parlament akadozó működése és a fellázadó koalíciós képviselők mögött valójában maga Pellegrini áll, aki meg akarja buktatni a Fico-kabinetet, hogy hivatalnokkormányt nevezhessen ki és átvehesse az ország teljes irányítását.

Kapcsolódó cikkünk Pozsony |

Róbert Puci frakcióvezető a négy képviselőjük akcióit a frakción belüli megállapodások megsértésének tekinti.

Hát eléggé mozgalmasak a frakcióülések az elmúlt időben. Bizonyos dolgokról csak a szavazásoknál értesülünk, de igyekszünk menet közben megoldani a dolgokat

– mondta a TASR szerint a képviselő. A lehetséges „megoldást” azonban nem részletezte.

Az egészségügyi minisztert sem kímélik

Nem titkolják, hogy túl szigorúnak tartják a jogszabályt, börtönbüntetés helyett csak pénzbírságot javasolnak a veszélyhelyzet előírásait megsértő orvosoknak.

Egyben pluszpénzt adnának azoknak az orvosoknak, akik a felmondásuk ellenére is felvennék a munkát a kihirdetett veszélyhelyzet esetén. A pluszpénz 50 százaléka lenne a fizetésüknek.

A törvény második olvasatba való utalását ugyan lehetővé tették azzal, hogy jelen voltak a szavazáson, de nem szavazták meg.

Arról egyelőre nem beszélnek, hogy mi lesz, ha a koalíció mégsem enyhítené a jogszabálytervezetet.

Az önreflexió alatt azt értem, hogy elkezdünk partnerként viselkedni egymással. Vagyis, hogy a törvényjavaslatokat nem képviselői javaslatként visszük be a parlamentbe

– mondta a Denník N szerint a képviselő.

Kapcsolódó cikkünk

Šutaj Eštok még nyugodt, Danko dühös

Matúš Šutaj Eštok, a Hlas elnöke egyelőre kezelhetőnek tartja a helyzetet, és nem fél attól, hogy a négy képviselő kilép a frakcióból.

Nem a Hlasszal van problémájuk, hanem Andrej Dankóval

– jelentette ki a pártelnök-miniszter. A kialakult helyzetről azonban már kedden tájékoztatta a Brazíliában tárgyaló Robert Fico miniszterelnököt.

A helyzet miatt Andrej Danko, az SNS elnöke a legdühösebb, mivel Migaľ miatt februárra kellett halasztania a Sportalapról szóló jogszabályt és a sporttörvény módosítását.

Ha ezek a képviselők szét akarják verni a kormányt, akkor a legjobb úton járnak

– jelentette ki Danko. Szerinte az SNS most engedett azzal, hogy elhalasztották a jogszabályok elfogadását, igaz, nem is tehettek mást, mert Migaľék nem voltak hajlandóak szavazni róla.

Az ellenzék élvezi a helyzetet

A Progresszív Szlovákia, látva a kialakult helyzetet, megpróbálkozna Fico leváltásával.

Ezt az ellenzéki partnereinkkel kell megvitatnunk, de azt mondom, ha Ficónak van legalább némi fogalma arról, hogy mi zajlik a parlamentben, látnia kell, hogy itt az út vége

Kapcsolódó cikkünk

Pellegrini utódja

Állj a sporttörvényeknek

Közmédia: átszervezés majd káosz

Kicsinyeskedés

Danko láthatóan csalódott

„Vannak olyan emberek, akik túlértékelik magukat, és maga Huliak úr is tudja, nincsenek meg a mentális képességei arra, hogy miniszter legyen”

– jelentette ki a parlament alelnöke, arra utalva, hogy Huliak a koalíció támogatásáért cserébe környezetvédelmi miniszter szeretne lenni.

Provokáció és háttéralkuk

„Itt valaki azt figyeli, mikor bukik meg Robert Fico és mikor veheti át az irányítást egy hivatalnokkormány”

A Hlas üzent Dankónak: Jönnek az ünnepek!

– üzente a Hlas sajtóosztálya, megjegyezve, legalább a közelgő ünnepek alkalmával nem kellene a nyilvánosságot a felesleges politikai játékokkal terhelni.

Pellegrini azonban cáfolta ezeket az állításokat.

„Van jobb dolgom is, mint puccsot szervezni a kormánykoalíció ellen”

– fogalmazott.

Tagadta Danko azzal kapcsolatos kijelentéseit is, hogy rossz a viszonya Ficóval, elmondása szerint teljesen normális kommunikációt folytat a kormányfővel.

Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »

Pellegrini továbbra is tagadja, hogy hatással van a Hlas működésére, és állítólag kormányt sem akar buktatni

Hírek

Legújabb hírek