Pellegrini aláírja az alkotmány módosítását és várhatóan a megszorító csomagot is Lajos P. János2025. 09. 27., szo – 14:07 Pozsony |
Peter Pellegrini államfő aláírja az alkotmány pénteken elfogadott módosítását, az újabb konszolidációs csomag aláírása előtt azonban találkozni szeretne Robert Fico (Smer) kormányfővel és Ladislav Kamenický pénzügyminiszterrel.
Peter Pellegrini nem kéri a pénteken elfogadott alkotmánymódosítás ellenőrzését az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök erről a közszolgálati rádió mai, Szombati párbeszéd (Sobotné dialógy) című rovatában beszélt. Szerinte az egyetlen vitás kérdés a szlovák törvények fölérendelése a nemzetközi szerződéseknek a nemzeti identitás kérdésében bizonyos kultúr-etikai kérdésekben.
„Ebben a kérdésben a kormány várhatóan védeni fogja álláspontját a nemzetközi intézmények előtt”
– jelentette ki Pellegrini, aki szerint azonban a módosítás nincs ellentétben a jogállami elvekkel. A módosítás egyben megtiltja a béranyaságot, kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi, és megtiltja az örökbefogadást meleg párok számára.
Pellegrini szerint az alkotmánymódosítást széles többség támogatta a parlamentben, habár a megszavazás során csak éppen megvolt a minimálisan szükséges 90 aláírás. „A hatalmas társadalmi megosztottság idején az alkotmányos többség egy fontos jelzés, hogy egy konkrét kérdésben létezik egyetértés a teljes politikai spektrumot tekintve, ezért ezt tiszteletben kell tartani” – jelentette ki Pellegrini. A módosítást azonban a koalíciós pártokon kívül csak a KDH 8 és a Szlovákia mozgalom 3 képviselője támogatta, a Progresszív Szlovákia és az SaS határozottan ellenezte azt.
Kapcsolódó cikkünk
Elfogadta a parlament ma délelőtt a Smer szuverenitásról és két nemről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, méghozzá a lehető legkisebb többséggel, kilencven szavazattal.
A szavazást tegnap este halasztotta el a kormánykoalíció, az elhúzódó vitára hivatkozva. Csütörtök este még úgy tűnt, nincs meg a kellő többség a változtatáshoz. Az első információk szerint a Szlovákia Mozgalom két képviselője, Marek Krajčí és Rastislav Krátky segítette ki a koalíciót. A mozgalom nevében Igor Matovič egy nappal korábban még azt jelezte, hogy nem vesznek részt a szavazáson, legyen az akár nyílt, akár titkos, és kizárólag a KDH által beterjesztett javaslatot tudnának támogatni. A frakció többi képviselője nem is vett részt a szavazáson.
A jelen levő 99 képviselő közül kilencvenen támogatták a kezdeményezést – a Szlovákia Mozgalom két tagján kívül minden más politikai erő úgy viselkedett, ahogy azt előrejelezte. „Igor Matovič ismét segített Robert Ficónak (…), nélkülük ez soha nem ment volna át, Fico pedig nagy politikai vereséget szenvedett volna” – kommentálta a történteket a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka.
Hosszú út a sikerig
A Smer által kezdeményezett alkotmánymódosítás témája rögös utat járt be a parlamentben. Robert Fico még januárban, a kormányválság idején helyezte kilátásba, hogy értékelvű alapon változtathatják meg az alkotmányt. A lépéssel a válság témájának elterelése mellett elsősorban a hasonló témában már aktivizálódó KDH-t hozta kellemetlen helyzetbe.
A kereszténydemokrata ellenzéki párt tavasszal lépéskényszerbe került: döntenie kellett arról, hogy a Fico-féle javaslatot támogatja, amelynek van esélye a megvalósulásra, vagy pedig a saját maga által készített, garantáltan megbukó tervezet mögé áll. Bonyolította a párt helyzetét, hogy az alkotmánymódosításhoz kilencven képviselői szavazatra van szükség, miközben a kormánykoalíció önmagában csak 79 vokssal rendelkezett – ami Ján Ferenčák engedetlenségével gyakorlatilag 78-ra módosult.
A KDH végül beállt a kezdeményezés mögé, egy kulcsfontosságú kitétellel: a Smerrel való bármiféle szövetkezést elutasító František Mikloško és František Majerský sem volt hajlandó támogatni a tervezetet. Bár az ellenzéki képviselők soraiból a Keresztény Unió két tagja is jelezte a támogatását, a Hlas részéről elveszett két szavazat. Az alkotmánymódosításról szóló szavazást végül júniusban szeptemberre halasztották, csakhogy tovább borultak az erőviszonyok: Anna Záborská (KÚ) halálával mandátumát az Igor Matovičhoz közel álló Igor Dušenka vette át, aki kijelentette, nem fogja megszavazni a törvényt.
Miről szól az alkotmánymódosítás?
A Smer által szorgalmazott tervezet összesen hét ponton nyúlt bele kisebb-nagyobb módosításokkal a szlovák alkotmányba.
Az alapdokumentum hetedik cikkelyét a módosítás két pontban toldotta meg: egyrészt leszögezte, hogy Szlovákia megtartja szuverenitását a nemzeti identitást érintő, alapvető kulturális-etikai kérdésekben – azokban a témákban, melyek az emberi méltóságot, az élet védelmét, a családi életet, a házasságot és a közerkölcsöket, a kultúrát és a nyelvet, valamint az alapelvek egészségügy, tudomány és oktatás területén való alkalmazását érintik.
A módosítás leszögezte, hogy Szlovákia nem is ruházhatja át a vonatkozó hatásköreit más testületre – közvetett módon utalva arra a lehetőségre, hogy az Európai Unió rendelkezései vagy bírósági határozatai változtatnának a jelenlegi status quón, például az azonos nemű párok jogai terén.
A módosítás az alaptörvénybe foglalta volna a férfiak és nők közti béregyenlőséget. A törvény 41. paragrafusának kiegészítésével a kiskorú gyermekek nevelését kizárólag a házaspárokra, vagy kivételes esetekben egyénekre bízta volna. Egy másik bekezdésben rögzítették a szülők jogát arra, hogy a gyermekeik oktatása, beleértve a szexuális nevelés terén lehetővé tegyék a távolmaradást. Szintén sok vitát váltott ki, hogy az 51. paragrafus rögzítette, hogy az állam mindössze két nemet ismer el – a férfit és a nőt.
A jogászok szerint problémás
A kezdeményezés ellen az ellenzéki pártok mellett több jogász és emberi jogi szakértő is felszólalt. A szakemberek elsősorban azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat elfogadása megnyitná az utat a nemzetközi előírások szelektív betartása felé, ami veszélyeztetné Szlovákia európai uniós és az Európa Tanácsban betöltött tagságát is. Amennyiben az Európai Unió jogelsősége nincs érvényben, az a tagság tartalmi és értelmi megkérdőjelezésével jár – mutattak rá például a Via Iuris júniusi konferenciáján rendezett panelbeszélgetésen.
A szakértők rámutattak, egyetlen európai uniós tagállamnak sincs kizáró módban megfogalmazott alkotmánya, amennyiben pedig az ország nem köteles betartani az uniós rendelkezéseket, fel sem vehették volna tagnak.
Az emberi jogi intézkedések betartása a tagállamok hatáskörébe tartozik, de a nemzeti identitásra hivatkozás – aminek a kereteit megteremtené az alkotmánymódosítás – nem szolgálhat kifogásként a jogsértésre. A nemzeti identitás védelme alá eső intézkedések megfogalmazása a kritikusok szerint szintén nagyon homályosra és többértelműre sikeredett. A korábban sokat kifogásolt 2018-as magyarországi alkotmánymódosítás a kritikák szerint sokkal konkrétabban és szűkebb körben fogalmazott, mint a szlovák tervezet. A jogászok szintén kifogásolták, hogy a módosítás visszamenőleges hatállyal bír, így gyakorlatilag retroaktív módon vonja meg Szlovákia beleegyezését a nemzetközi és európai jogi egyezmények kapcsán, továbbá ellehetetleníti az érvényes nemzetközi egyezmények alkalmazását az ország területén.
A hírt frissítjük.
Kapcsolódó cikkünk
Nem tudta bebiztosítani a kormánykoalíció a többséget a Smer alkotmánymódosítási javaslata mögé, de elbuktatni sem akarja még. A tervezet alkotmányba foglalná, hogy a szlovák jogrend csak két nem létezését ismeri el, férfit és nőt.
Az már a kora délelőtti órákban is látszott, hogy az ellenzéki pártok ódzkodnak a szavazástól, de a kormánykoalíció kitartott amellett, hogy a javaslatról ma délután mindenképp szavaznak. Egy ideig azonban nem lehetett tudni, hogy milyen módon zajlik a voksolás: a koalíció titkos szavazást fontolgatott, később azonban elállt a tervtől – állítólag azért, mert nem lehetett biztos a Hlas összes szavazatában. A kormánytól egyre távolabb kerülő Ján Ferenčák mindenesetre előre kijelentette, továbbra sem támogatja a kezdeményezést.
Richard Raši, a parlament elnöke végül fél hat után – némileg váratlanul – bejelentette, hogy nem is szavaznak az ügyben, csak holnap tizenegy órakor. A Hlas képviselője szerint a csúszást a vita elhúzódása indokolja, mivel még öten is a sorukra várnak. Ennek ellenére a felszólalások folytatódtak.
A tervezett szavazás előtt két órával a Szlovákia mozgalom sajtótájékoztatót tartott a kérdés kapcsán. Az eseményen Igor Matovič pártelnök felszólította Robert Fico (Smer) miniszterelnököt a kezdeményezés felfüggesztésére – egyben azt ígérte, amennyiben a Smer lehetővé teszi a KDH-nak, hogy önálló javaslatot nyújtson be, a mozgalma hajlandó lesz támogatni a kezdeményezést és az megszerezheti az alkotmányos többséget. A mozgalom frakciójában ülő, de a Za ľudí pártot képviselő Veronika Remišová, valamint a PS és az SaS szintén előre jelezte, hogy nem fog részt venni a szavazáson.
Fico egy órával a voksolás időpontja előtt közölte, hogy azt mindenképpen megtartják és a Smer „utoljára biztosít 42 képviselőt a kezdeményezéshez.” A miniszterelnök kijelentette, abszurd a témát a KDH-ra bízni, ugyanis a kormány viseli a felelősséget az ország orientációjáért.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovákia mozgalom csak akkor szavazná meg az alkotmány módosítását, ha azt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) terjesztené elő – jelentette ki Igor Matovič, a mozgalom vezetője a TA3 televízió vasárnapi V politike című műsorában.
„A maffiának nem segítünk abban, hogy kereszténynek mutassa magát” – fogalmazott Matovič, aki több politikai szereplőt is élesen bírált a vitaműsorban.
Radomír Šalitroš, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára ugyanott hangsúlyozta: helytelen, ha kizárólag koalíciós vagy ellenzéki szavazatok döntenek egy-egy törvényről. Szerinte a racionális indítványokat széles körű támogatással kellene elfogadni.
Matovič a műsorban élesen bírálta Jaroslav Naď (Demokraták) volt védelmi minisztert, akit azzal vádolt, hogy félrevezette a kormányt az Sz–300-as légvédelmi rendszer Ukrajnának történő átadásakor. Állítása szerint Naď azt ígérte, a szövetségesek Patriot-rendszerekkel pótolják a technikát, ám ez végül nem történt meg. „Nem mondom, hogy nem volt helyes segíteni a megtámadott szomszédnak, de a kormányt félrevezette” – mondta Matovič.
Šalitroš arról is beszámolt, hogy Samuel Migaľ régiófejlesztési miniszter két-három hét múlva térhet vissza műtétje után. Hozzátette: a tárca teljes kapacitással működik, és amennyiben eredményeket tud felmutatni, fontolóra veszi egy új párt megalapítását. Nyilvánosan felkérte Matovičot, hogy legyen marketingtanácsadójuk, mivel szerinte ezen a téren „ő a legjobb Szlovákiában”.
A Szlovákia mozgalom vezetője Michal Šimečkát, a Progresszív Szlovákia (PS) elnökét is bírálta, mert szerinte nem hajlandó tárgyalni az együttműködés lehetőségéről. Matovič úgy véli, a PS a következő választások után a Hlasszal próbálhat kormányt alakítani. „Mi mindent megteszünk azért, hogy ne a maffiával lépjenek koalícióra” – szögezte le, hozzátéve: célja, hogy a Szlovákia mozgalom nélkül ne lehessen kormányt alakítani.
A költségvetési megszorításokkal kapcsolatban Šalitroš kiemelte: pozitívum, hogy az állam saját kiadásain is spórol. Mint mondta, a konszolidáció egész Európát érinti, a régiófejlesztési tárca idei költségvetése pedig 25 millió euróval kevesebb a tavalyinál.
Matovič ezzel szemben emlékeztetett: pénzügyminisztersége idején Szlovákia a kilencedik legjobb helyet foglalta el az uniós pénzügyi rangsorban, míg jelenleg a legrosszabb. Felidézte, hogy 2022-ben az állam 23,5 milliárd euró fölött rendelkezett, a hiány 1,8 milliárd euró volt, idén azonban a 33,9 milliárdos keret mellett 7,2 milliárdos deficit várható. A politikus a hatékonyabb adóbehajtás fontosságát hangsúlyozta.
A megszorító csomag is megkapja aláírását
A köztársasági elnök várhatóan aláírja az újabb konszolidációs csomagot is, amelyet szintén a héten fogadott el a parlament. Előtte azonban találkozni akar Robert Fico kormányfővel és Ladislav Kamenický pénzügyminiszterrel, akiket a kormány által ígért 1,3 milliárdos spórolásáról is kérdezni akar. A parlament egyelőre csak a konszolidáció lakosságot érintő részét fogadta el, a kormány bevételei 1,4 milliárd euróval nőnek, ami a jelentős adó és járulékemelésnek köszönhető. A csomag ellen az ellenzék mellett a szakszervezetek is tiltakoznak. A másik részét, a kormány spórolását már be kellett volna mutatniuk a minisztereknek, de várhatóan csak a költségvetés elkészültével ismerhetjük meg a részleteket.
Az államfő szerint rendszeressé válhatnak a három legfőbb közjogi méltóság, az államfő, a miniszterelnök és a parlament elnöke közti konzultációk. Pellegrini szerint a megbeszéléseket rotációs alapon, mindig valaki más lesz majd a házigazda.
Gašpart nem váltja le
Pavol Gašpar, az SIS igazgatója azonban egyelőre nyugodtan alhat, Pellegrini nem lát okot a leváltására. A köztársasági elnök ugyan elismerte, hogy nem jó, ha a titkosszolgálat igazgatójának ilyen jól látható botrányai vannak, de szerinte Gašpar élvezi Robert Fico miniszterelnök bizalmát, ezért Pellegrini sem akar fellépni ellene. Pavol Gašparnak az elmúlt hetekben volt egy közlekedési balesete egy amerikai „izomautóval”, amely nem szerepelt a vagyonbevallásában, kiderült, hogy egy csehországi cégnek is a tulajdonosa, majd a Sme kiderítette, hogy a diplomamunkáját is lopta. Az SIS igazgatóját a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára, leváltani azonban önállóan is le tudja.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A parlament szerdán elfogadta a Fico-kormány újabb konszolidációs csomagjának első részét, ami az állam bevételeinek növelését segíti. Összefoglaltuk a legsúlyosabb intézkedéseket.
A teljes, 2,7 milliárd eurós csomagnak ez a része 1,4 milliárd euró pluszt hoz az államkasszába, amit a lakosságnak kell megfizetnie. A második rész, amely az állam, a minisztériumok spórolását jelenti, még csak most készül, várhatóan csak a jövő évi költségvetésben mutatkozik majd meg.
A kormány álláspontját a megszorítócsomag viszonylag rövid, mindössze kétnapos vitájában Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter próbálta védeni. A vitát a koalíció korlátozta le két napra, ráadásul a képviselőik nem is szóltak hozzá a csomaghoz.
A miniszter védekezése jobbára kimerült abban, hogy a korábbi ciklus három kormányát – a Matovič, a Heger- és az Ódor-kormányt vádolta pazarlással.
A koalíciós többség az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyta – ők ezért tiltakozásul a szavazásnál kivonultak a teremből –, majd 78 igen szavazattal, Ján Ferenčák (Hlas) tartózkodása mellett szerda este háromnegyed kilenckor megszavazta a javaslatot.
A csomag elfogadása után megszólalt a Szlovák Nemzeti Bank is, amely szerint annak negatív hatása miatt jövőre szinte nem lesz gazdasági növekedés, és mintegy 30 ezren veszíthetik el az állásukat.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint a gazdaság az idén mindössze 0,8, jövőre pedig 0,5 százalékkal növekedik majd, az ok a konszolidációban rejlik.
Az intézmény ma jelentette be az őszi előrejelzését, amely sokkal borongósabb, mint amire negyed évvel korábban számítottak. Peter Kažimír, az intézmény vezetője is rámutatott, hogy júniusban az idei évre még 1,2, jövőre pedig 1,6 százalékos növekedést valószínűsítettek. Az előrejelzések romlásának két oka van: a rossz külső feltételek, valamint a Fico-kormány gazdasági konszolidációs intézkedései.
„Nincsenek jó híreim, arra számítunk, hogy egy százalék alatt marad az idei növekedés. (…) Jövőre még rosszabb lesz, feltételezzük, hogy fél százalék körül bővül a gazdaság” – mutatott rá Kažimír. Az infláció mértékét az NBS idén 4,2, jövőre pedig 3,6 százalékra teszi – a lassulás leginkább annak köszönhető, hogy megszűnik a jövedéki adó emeléséből adódó kölcsönhatás.
Az áremelkedésre ugyanakkor a magas energiaáraknak és az állami energiatámogatás részleges kivezetésének is hatása lesz. A pénzintézmény a munkaerőpiacon is romlásra számít, csaknem harmincezer munkahely szűnhet meg jövőre.
Kažimír az előrejelzés kapcsán rámutatott, hogy a világ eseményei – köztük az üzleti háborúk, a valós fegyveres konfliktusok – a gazdasági érdekek ellen dolgoznak. Az NBS vezetője elkerülhetetlennek nevezte a konszolidációt, de a körülmények miatt a megszorítások hatása gyakorlatilag duplázódik a szlovák gazdaságra – mutatott rá.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák kormány megszorító intézkedései a vasúttársaságot sem kímélik.
Nő az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók terhelése
A csomag hatására az egyéni vállalkozók és a munkavállalók adója, valamint járulékterhe nő, így csökken a nettó jövedelmük. A Szakszervezetek Konföderációja (KOZ) szerint egy alkalmazott átlagosan mintegy 400 euró pluszt fizet majd be 2026-ban az államkasszába. A KOZ ezért jövő héten a parlament előtt tiltakozik majd.
Három munkaszüneti napot eltörölnek, az üzletek pedig a legtöbb ünnepnapon nyitva lesznek. Emelkedik több termék általános forgalmi adója, így várhatóan újra gyorsulni fog az infláció.
Már biztos, hogy az állami és önkormányzati alkalmazottak bérét befagyasztják – kivételt csak az orvosok és a tanárok jelentenek, ezért a rendőrök és a tűzoltók már tiltakoztak a parlament előtt. Emellett az önkormányzatoknak és a megyéknek együtt 130 millió eurót kell megtakarítaniuk.
A kritika hatására a parlamenti képviselők saját fizetésüket és juttatásaikat is befagyasztották. Ez egyelőre nem vonatkozik a miniszterekre és a kormányfőre, de Kamenický azt mondta, esetükben is leállítják a juttatások növekedését.
A munkavállalók nettó bére nemcsak a magasabb egészségbiztosítási járulék és az új adósávok miatt csökken, hanem azért is, mert csökkennek a jövedelemhatárok, amelyek felett magasabb adót kell fizetni. A nem adóztatható adóalap csökkentésének szabályai is szigorodnak.
Kapcsolódó cikkünk
Ma este hatkor a koalíciós képviselők megszavazták Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke váratlan javaslatát az általános vita berekesztéséről, így a kormány által beterjesztett konszolidációs csomagról már ma szavazott a parlament. A végszavazásra este háromnegyed kilenckor került sor.
Ma este kilenc óra előtt a koalíciós képviselők lezárták a Fico-kormány harmadik konszolidációs csomagjának megszavazását: a javaslatcsomagra 78 kormánypárti képviselő szavazott igennel, Ján Ferenčák (Hlas) nem szavazott az ellenzék pedig kivonult a szavazásról.
A végszavazást az tette lehetővé, hogy a koalíciós többség megszavazta az általános vita lerövidítését. A 2,7 milliárd eurós megszorító csomaghoz még 40 ellenzéki képviselő készült hozzászólni, de a koalíció ezt nem tette lehetővé.
A vita lerövidítését Richard Raši (Hlas), a parlament elnöke javasolta, 78 koalíciós képviselő szavazta meg, Ján Ferenčák (Hlas) nem támogatta.
A vita befejezése után Ladislav Kamenický (Smer) kapott még szót, aki újra csak az ellenzéket hibáztatta az óriási államháztartási hiány miatt. Az ellenzék várhatóan már nem válaszolhat a miniszter felszólalására, melyet bekiabálásokkal szakítottak meg.
„Ne kiabálj Pročko, ne kiabálj”
– rivallt rá Jozef Pročko képviselőre Kamenický.
Az ülés Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) miatt félbeszakadt, mivel transzparenssel állt a felszólaló Kamenický elé. Öt perc múlva a koalíció megszavazta, hogy még ma voksolnak a javaslatcsomagról.
Január 6. helyett szeptember 15. lesz munkanap
A koalíció megegyezett az ünnepnapok számának csökkentésében is. Az eredeti tervvel ellentétben január 6. marad ünnepnap és munkaszüneti nap is, de szeptember 15-e jövőre már munkanap lesz.
Ugyancsak munkanap lesz május 8., az üzletek pedig csak néhány ünnepen: karácsonykor, nagypénteken és húsvét vasárnapján, illetve január 1-jén maradnak zárva.
Kamenický egyedül maradt
Két napig tartott a konszolidációs csomag részletes vitája. Az ellenzék élesen bírálta a tervezetet, illetve a kormány és az egyes miniszterek aktuális költekezését is. A koalíciós képviselők a vitában egyáltalán nem szólaltak fel, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminisztert egyetlen tárcavezető sem támogatta a vitában.
Az ellenzék élesen bírálta Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminisztert, mert a konszolidáció idején 800 ezer euróért szervezett nyílt napot a belügyminisztériumban és Martina Šimkovičová (SNS-jelölt) kulturális minisztert is, aki 16 ezer euróért vásárolt magának repülőjegyet New Yorkba. Boris Susko (Smer) igazságügy-miniszter további 750 ezer eurót akar kifizetni a bíróknak jubileumi prémiumok címén.
Kapcsolódó cikkünk
Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk elemzője segítségével veséztük ki, mennyire lennének pusztító hatással a kedden belengetett, újabb megszorító intézkedések a pénztárcánkra. Röviden: nagyon. A szakértő szerint a legrosszabb helyzetbe a kezdő vállalkozók kerülhetnek, akikre a magasabb minimális járulékok és a rövidebb járulékszünet aránytalanul nagy terhet róhat, hiszen ezáltal a költségeik már a kezdeti időszakban jelentősen megugranának, míg a bevételeik csak lassan növekednek.
A Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter által kedden bejelentett intézkedések közül a munkavállalókat, elsősorban a kis- és középvállalkozókat a legnegatívabban a járulékok emelése érintené.
„Kisebb mértékben, 1 százalékkal növekedne az egészségbiztosítási járulék, ami azt jelenti, hogy minden munkavállaló nettó fizetése havonta kb. 1%-kal csökkenni fog. Ennél drasztikusabb azonban, hogy a vállalkozók egy jelentős része számára 2026-tól havonta 66 euróval nőne a szociális biztosítónak fizetendő minimális járulék”
– magyarázta Zsupcsan.
15 helyett 66 euróval emelkedhet jövőre a „szociális”
A minimális társadalombiztosítási járulék összege minden évben változik, és az ún. minimális járulékalapból számolják ki. A minimális járulékalapot eddig a két évvel korábbi havi átlagbér 50%-ában határozták meg, ez azonban jövőre 60 százalékra nőhet.
A 2026-os évre a 2024-es havi átlagbér az irányadó, amely 1 524 euró. Az eddigi szabályozás szerint a 2026-os minimális járulékalap 762 euró (1 524 euró 50%-a) lenne, a konszolidációs csomag elfogadása után azonban 914,40 (1 524 euró 60%-a) euró lesz. Ennek az összegnek az egyharmadát kell befizetni minimális havi társadalombiztosítási járulékként.
Míg tehát eredetileg a jövő évi minimális társadalombiztosítási járulék az egyéni vállalkozók (SZČO) számára 252,59 euró lett volna (15,57 eurós növekedés), az új szabályozás szerint ez 303,11 euróra emelkedik (ami 66,09 eurós emelkedést jelent a 2025-ös évhez képest). Ezen túl az egyéni vállalkozók egészségbiztosítási járuléka is nagyobb mértékben fog növekedni az eddig megszokottnál. Mindez egy évre számolva akár 900 eurónál is magasabb többletkiadást jelenthet a kis- és középvállalkozók számára.
Hat hónap mentesség után mindenki fizetni fog
Egy másik jelentős változás az ún. járulékszüneteket érinti. Az új évtől kezdve a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a vállalkozói jogosultság megszerzését követő 6. naptári hónap első napjától lépne érvénybe (korábban a járulékmentes időszak legalább egy év volt). Ettől kezdve havi 131,34 eurót (járulékalap = az átlagbér 26%-a) kellene fizetniük a kezdő vállalkozóknak addig, amíg az éves bevételük át nem lépi a hatóságilag meghatározott jövedelemhatárt (idén ez 9 144 euró). Ha átlépi, a járulék minimális összegét már a 60 százalékos minimális járulékalapból számolják ki (ez lesz jövőre 303, 11 euró).
Ez egyben azt is jelenti, hogy januártól azoknak az egyéni vállalkozóknak is megszűnne a járulékmentességük, akik eddig a jövedelemhatárt túl nem lépő bevételük miatt egyáltalán nem fizettek társadalombiztosítási járulékot. Nekik is fizetniük kell majd a havi 131,34 eurót.
Zsupcsan Zoltán szerint ez a kezdő vállalkozók mellett főleg azok számára rossz hír, akik eddig más munka mellett, bérkiegészítésként végeztek vállalkozói tevékenységet, például fordítottak vagy fotósként dolgoztak. Ők jellemzően nem lépték túl az éves jövedelemhatárt, tehát eddig mentesültek a járulékfizetés alól, ezután azonban a pluszbevételük egy jelentős részét elviszi majd az állam.
Hiányoznak a célzott intézkedések
Zsupcsan szerint az új konszolidációs csomag legnagyobb hibája, hogy a 2,7 milliárd eurós végösszeget sok kisebb, tíz-húszmilliós tételből szedték össze úgy, hogy közben megkeserítik az átlagemberek, főleg a vállalkozók életét, miközben a nagyobb tételekhez, ahol sokat lehetett volna spórolni, politikai okokból nem nyúltak hozzá.
„A 13. nyugdíj összegét ugyan befagyasztották, tehát nem emelkedik az inflációval, ugyanakkor az így is évi 800 millió eurós tétel marad. Szakértők szerint célszerűbb lett volna célzott támogatássá alakítani, hogy valóban azok kapjanak segítséget, akiknek szükségük van rá, ezzel többszáz millió eurót lehetett volna spórolni. Ugyanez a helyzet az ún. energiakompenzációval is, amely szintén nem célzott segítség, a leggazdagabb háztartások is megkapják, és 435 millió eurós kiadást jelent az államnak”
– hangsúlyozta az elemző.
Ami a progresszív adózást illeti, Zsupcsan rámutatott: jól hangzó szlogen, hogy a gazdagabbaknak több adót kell fizetniük, de valójában Szlovákiában nagyon vékony a középréteg, és még inkább a nagyon gazdag vagy tehetős réteg. A lakosság nagy része a minimálbér vagy az átlagbér környékén keres, tehát az így nyert bevétel szintén nem számottevő a szakember szerint.
Kapcsolódó cikkünk
Vége a hosszas koalíciós egyeztetésnek: Ladislav Kamenický pénzügyminiszter bemutatta, milyen módon képzeli el a kormány a 2026-os költségvetés egyenesbe hozását. A konszolidációs csomagtól jövőre 2,7 milliárd eurós megtakarítást vár a koalíció.
Kamenický a nap folyamán először a képviselőket tájékoztatta a kormány által tervezett intézkedésekről, majd az újságírók elé állt, és egy részletesebb prezentáción fejtette ki az elképzeléseket. A miniszter összesen huszonkét intézkedést mutatott be, amellyel a kabinet 2,7 milliárd eurós rést akar betömni a költségvetésen.
Megszorítások fogcsikorgatva
Az ügy kapcsán összehívott, munkáltatókkal és munkaadókkal tervezett háromoldalú egyeztetést jövő hétre halasztották. Erik Tomáš munkaügyi miniszter (Hlas) szerint a lépésre azért volt szükség, hogy az érintettek mélyebben is megismerkedjenek a csomag tartalmával és csak azután közöljék a megjegyzéseiket. A kormánynak az eredeti tervek szerint szerdán kellene rábólintania az intézkedéscsomagra, de nem tudni, hogy ez a külső egyeztetések hiányában milyen formában történik meg.
Ján Richter, a Smer frakcióvezetője a nap folyamán jelezte: a konszolidációs csomag két részletben kerülhet a parlament elé. Az első az általános gazdasági intézkedéseket érinti, a második pedig az államigazgatás karcsúsításával és a minisztériumokra vonatkozó spórolási intézkedésekkel foglalkozik.
Kamenický szerint a megtakarítások bevezetésére kedvezőtlen gazdasági hangulatban kerül sor. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak folyamatosan növekednek, miközben a kormány szeretné fenntartani a fűtésre és villanyra folyósított támogatásokat, emellett a vámháború is nehezíti a helyzetet.
Önspórolás
Kamenický a sajtótájékoztató kezdetén hosszasan ecsetelte, milyen intézkedésekre nem lehet számítani a megszorítások kapcsán. Elmondása szerint a kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, az élelmiszerekre és más termékekre vonatkozó kedvezményes adókulcsokat, megmarad a második pillér is.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az állam 1,3 milliárd eurót szeretne spórolni a saját működésén. A jövőben a minisztériumok és hivatalok visszafogják a kiadásaikat, például befagyasztják az állami alkalmazottak fizetéseit. Kivételt képeznek az orvosok és tanárok bérei, amelyet törvény szabályoz, de a hivatalnokok, rendőrök, tűzoltók, önkormányzati alkalmazottak nem számolhatnak fizetésemeléssel.
Csökkentik az állami alkalmazottak számát, számítani lehet több hivatal összevonására is. Visszafogják a járműbeszerzéseket és a működési költségeket. Az önkormányzatok is részt vesznek a konszolidációban – a települések tíz százalékos költségvisszafogásra számíthatnak, tizenöt százalékot faragnak le a megyék személyi jövedelemadóra vonatkozó bevételeiből.
Fájdalmasabb kiadások
A konszolidáció másik részét az állami bevételek növelése jelenti, a kormány több intézkedést foganatosít ezen a téren is. Amellett, hogy a vállalkozások később fizethetik ki a táppénzt, csökkentik a munkanélküli segélyt az első három hónap után: a hatodik hónapban már csak az átlagbér húsz százalékát fizetik ki. A következő három évre befagyasztják a 13. havi nyugdíjak összegét is, amely így fixen 667,3 euró lesz.
A tervek közé tartozik a jövedelemadó progresszív emelése. A 44 ezer eurós havi bevételig alkalmazott, 19 százalékos jövedelemadó fokozatosan emelkedik: a 75 ezer eurót meghaladó jövedelemmel bíró állampolgárok már 35 százalékot fizetnek. A képviselőkre alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke tíz százalékkal emelkedik. Az szja-emeléstől 206 millió eurós bevételre számít a kormány.
A magas cukor- és sótartalmú termékekre vonatkozó adókulcs jövőre 19-ről 23 százalékra emelkedik, kivéve magát a cukrot és a sót, a tejitalokat és gyerektápokat. Az édességek, fagylalt, chips ára tehát tovább emelkedik – ettől az intézkedéstől 91 millió eurót vár az állam.
Az online szerencsejátékokra vonatkozó járulékok 27-ről 30 százalékra emelkednek, több kapcsolódó illeték is drágul a kaszinók és játéktermek számára – a kőépületek üzemeltetőinek adóalapja például 14,3 százalékról 16,9 százalékra emelkedik.
Drágább lesz a nyers kő, a homok ára is. A cégek számára a kormány adóamnesztiát hirdetett, az elmaradt illetékeket utólag befizető vállalatok mentesülnek a büntetés alól. A kormány igyekszik felszámolni a betegszabadsággal (PN) kapcsolatos visszaéléseket, a Szociális Biztosító csak a betegségek 15. napjától vállalja át a bérfizetést.
A kormány megpróbál gátat szabni a vállalkozásokhoz regisztrált autókkal kapcsolatos visszaéléseknek is, a magáncélokra használt járművek értékének mindössze ötven százalékát lehet jóváírásra használni. Feleződik az egyéni vállalkozók tizenkét hónapos szociális járulékfizetésre vonatkozó mentessége – ettől 119 millió eurós bevételt remél a kormány. A kikényszerített egyéni vállalkozások ellen is szigorúbban lépnek majd fel.
Megszűnik november 17. munkaszüneti jellege, csak 2026-ban pedig további két munkaszüneti napot átmeneti jelleggel megszüntet a kormány: január 6., valamint május 8. is kikerül ebből a körből. Az ünnepnapokra vonatkozó árusítási tilalom is megszűnik.
Három intézkedés különösen fájdalmasnak bizonyul majd a munkavállalók és az egyéni vállalkozók számára is – Kamenický ezeket az intézkedéseket csak a prezentációja végén, érintőlegesen említette. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó kivetési alap ötvenről az átlagbér hatvan százalékára emelkedik. A munkáltatók után elvezetett egészségbiztosítási járulékok aránya egy százalékkal lesz magasabb (négyről öt százalékra emelkedik az elvezetések összege, ami az alacsonyabb bérekben mutatkozik meg), a nem életbiztosítás jellegű biztosítások után fizetett adó pedig nyolcról tíz százalékra nő.
A miniszter szerint a bankok, üzletláncok, digitális szolgáltatásokra vonatkozó intézkedések egyelőre nem szerepelnek a csomagban, de a kormány erősen fontolgat további lépéseket is.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
A munkáltatók is bírálják a konszolidációs csomagot
A legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervezetek (AZZZ, APZD, Klub 500) szintén bírálják a belengetett konszolidációs intézkedéseket, elsősorban a vállalkozói környezet várható romlása miatt. Szerintük ezek az intézkedések hosszú távon gyengítik a cégek versenyképességét, visszafogják a gazdasági növekedést, és növelik a munkaerő elvándorlásának kockázatát.
Közös álláspontjuk, hogy
a kormány nem fordít elég figyelmet a közkiadások csökkentésére, ezzel veszélyezteti a konszolidáció hatékonyságát, és feleslegesen terheli a vállalkozókat és munkavállalókat.
Hiányolják továbbá a gazdaság élénkítését célzó lépéseket, mint például a befektetések ösztönzése, az energiaárak mérséklése az ipar számára vagy a kutatás-fejlesztés támogatása.
Kamenický kedden jelentette be a 2026-ra vonatkozó, új konszolidációs csomagot, amely 22 intézkedést tartalmaz majd, összesen 2,7 milliárd euró értékben. Ennek csaknem a fele, 1,3 milliárd euró az állami kiadások csökkentéséből származna. Az intézkedések célja az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fokozatos stabilizálása.
Štefan Kišš (PS) a kormány mai intézkedései közül hozott fel néhány példát a pazarlásra.
„37 millió euróért vett a kabinet ruhaanyagot katonai egyenruhákra egy horvát cégtől, mert állítólag senki más nem tud ilyet gyártani”
– kifogásolta a képviselő. A másik megjegyzése a Rudolf Huliak (SNS-jelölt, Vidék pártja) sportminisztert támogató képviselők hozzáállására vonatkozott, akik korábban még azt mondták, nem támogatják a konszolidációs csomagot.
„A kormány ma jóváhagyott 25 millió eurót három atlétikai stadion megépítésére, a zólyomira, ami csak 20 km-re van Očovától, 15 milliót. Kíváncsi vagyok, Huliakék támogatják-e már a konszolidációt?” – kérdezte a PS gazdasági szakértője. Očová Rudolf Huliak szülőfaluja, ahol évekig polgármester is volt.
Ladislav Kamenický 22 pontos konszolidációs csomagot fogadtatott el, a legfontosabb, és az embereket a legsúlyosabban érintő intézkedések a következők:
Az egészségbiztosítási járulék a dolgozóknál 4%-ról 5%-ra emelkedik, a munkáltatói rész marad 11%. A járulékkulcs emelkedése 358 millió eurót hoz az államnak. A Denník N számításai szerint a legalacsonyabb keresetűek bevétele is csökken: a 915 eurós bruttó bérnél, vagyis a 2026-os minimálbérnél a nettó bér 732,94 euró lesz, havi 4 euróval kevesebb, ami éves szinten 48 euró mínusz. 1600 eurós bruttó fizetésnél mintegy nettó havi 9, vagyis évi 110 euróval csökken. A 2200 eurós bruttónál havi csökkenés 14 euró lesz, vagyis éves szinten mintegy 170 euró lesz a veszteség.
A minisztérium újabb jövedelemadó-kulcsokat vezet be: 44 000 euróig 19%-os, 44 000–60 000 euróig 25%-os, 60 000–75 000 euróig 30%-os, 75 000 euró felett 35%-os jövedelemadót kell majd fizetni. Az adózás módosításától a tárca 206 millió euró bevételt remél.
A legsúlyosabban talán az egyéni vállalkozókat érinti a csomag. Eddig az induló vállalkozó az első adóbevallás után kezdett a járulékot fizetni, ha bevétele meghaladta a küszöböt, ami 2025-ben 9144 euró. Jövőre csak 5 hónap járulékkedvezményük lesz, és megszűnik a bevételi küszöb. Tehát alacsony jövedelemnél is fizetniük kell a minimális 131,34 eurós járulékot.
Ráadásul 2026-ban a minimális járulékalap a vállalkozók esetében a korábbi alap 50%-áról 60%-ra nő, így a minimális havi társadalombiztosítási járulék 303,11 euróra emelkedik. Az egészségbiztosítási járulék is nő: 15%-ról 16%-ra. A két intézkedés együttes hatására egy átlagos vállalkozó havi 425 eurót fizet majd a járulékokra, vagyis havonta mintegy 80 euróval többet. Ez éves szinten 960 euró.
Egy kicsit spórolnak magukon is a politikusok. A képviselők fizetése és juttatásai két évre befagynak, és az adójuk további 10%-kal nő. Ez havonta 220,7 euró nettó csökkenést jelent számukra, évente 2648,4 eurót. A képviselői fizetés jelenleg 6900 euró, a nem pozsonyiaké 7300 euró. A kormánytagok juttatásait valószínűleg szintén befagyasztják. Robert Fico kormányfő jelenlegi bruttó bére 12 194 euró, nettóban 10 299 euró. A konszolidáció és a magasabb adóterhek miatt a jövőben a köztársasági elnök fizetése alacsonyabb lesz, mint a kormányfőé.
Kis változás a 13. havi nyugdíjban is lesz. A juttatás összegét befagyasztották, a 13. havi nyugdíj fix összegű, 667,3 euró lesz 2026–2028 között.
A boltok a legtöbb ünnepen nyitva lesznek, kivételt csak december 24. (12 órától), a karácsony, január 1., nagypéntek és húsvétvasárnap jelent. Megszűnik 3 ünnepnap: november 17-e véglegesen, május 8. és szeptember 15. csak jövőre.
Csökken a munkanélküli segély: az első 3 hónapban a bruttó bér 50%-a jár, majd fokozatosan csökken 40%-ra, 30%-ra, végül 20%-ra.
A betegszabadságot eddig a munkáltató a 10. napig fizette, jövőre már a 14. napig fizeti, csak utána fizet a Szociális Biztosító.
Bizonyos termékek általános forgalmi adója 19 százalékról 23 százalékra nő. Ezek a cukros, a sós termékek, muffinok, csipszek, perecek stb. Egy nettó 2 euró árú csokoládé, amiért jelenleg 2,38 eurót fizetünk, vagyis az adó 38 cent, januártól már 2,44 euróba kerül, mert az adó 44 cent lesz.
Emelkednek a vállalkozások egyéb költségei is. Például a hazárdjáték adója emelkedik, de a kulcsot majd a kormány határozza meg. Korlátozzák a gépkocsihasználatot a vállalkozók számára.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
