Pekingben demonstrált Putyin

Pekingben demonstrált Putyin

Minél bonyolultabbá válik a nemzetközi helyzet, annál inkább szükség van a kínai– orosz stratégiai együttműködésre, a barátságra, egymás támogatásának fokozására – jelentette ki Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő szombaton Pekingben, amikor találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az eseményhez időzítve több mint harminc együttműködési megállapodást írtak alá. A szinte már rutinszerű találkozók ellenére Peking–Moszkva tengelyről egyelőre nem lehet beszélni.

Tavaly öt alkalommal, 2013 óta pedig tizenötször tárgyalt egymással az orosz és a kínai elnök. E megbeszélések elsődleges célja, hogy a Nyugat értésére adják Moszkva és Peking egyetértését. Ennek ellenére a két alternatív pólus között túlságosan sok a nézetkülönbség ahhoz, hogy igazán mély stratégiai partnerségről lehessen beszélni. Kína különösen óvakodik attól, hogy nyíltan szembekerüljön gazdasági téren kiemelt partnerével, az Egyesült Államokkal. A nemzetközi téren egyértelmű érdekütközések ellenére is hajlandó ugyanakkor demonstrálni, hogy Moszkvának a szankciók ellenére vannak Keleten barátai.

Lényegében ezt a célt szolgálta, hogy Putyin és Hszi a nemzetközi kérdések megvitatása után a globális stratégiai stabilitás megvédelmezéséről írt alá megállapodást. Ezenkívül közös közleményt adtak ki az információcserére és az űrkutatásra vonatkozó együttműködésről is. A találkozót megelőzően szó volt arról is, hogy a nagy hadiipari megrendelések mellett a nagy energetikai megegyezések között Peking egy 19,7 százalékos részvénycsomag megvásárlásával részt vesz a Rosznyefty tervezett privatizációjában.

A találkozó konkrét eredménye, hogy Kína megnyitotta gabonapiacát Oroszország előtt, ami azt jelenti, hogy még az idén körülbelül félmillió tonna búza és árpa értékesítésére számítanak. Kína megerősítette azt is, hogy 6,2 milliárd dollár hitellel kíván hozzájárulni a Moszkva és Kazany közötti 770 kilométer hosszú gyorsvasúti beruházás kivitelezéséhez, két kínai bank pedig 12 milliárd dollárt ad arra a projektre, amely cseppfolyósított földgázt termel majd az orosz sarkvidéken, a Jamal-félszigeten. Az innen származó földgáz vásárlásával Kína válna az orosz földgáz legnagyobb vevőjévé, évi 68 milliárd köbméterrel. Kínai részről régóta komoly érdeklődést mutatnak a csúcstechnikát képviselő orosz hadiipari termékek iránt, amivel kapcsolatban az utóbbi időben Moszkva hajlandósága is kedvező irányba változott. A sajtóban megerősített hírek szerint Kína mindenesetre már megvásárolta az ebbe a kategóriába tartozó Sz–400-as légvédelmi rakétarendszert. Úgy tudni, az idei év végéig megérkezhet az ütegek első szállítmánya. Moszkvában már tavasszal megerősítették, hogy megkapták a 3 milliárd dolláros üzlet előlegét.

A kínai–orosz kereskedelmi forgalom a fogadkozások és a megkötött üzletek ellenére ugyanakkor még mindig visszaesést mutat a 2014-es 100 milliárd dollárhoz képest. A tavalyi 60 milliárd dolláros forgalmat szakértők egyrészt az orosz nemzeti valuta leértékelődésével, másrészt az olajárak visszaesésével, illetve kisebb részben a szankciókkal magyarázzák. A kínai elnök szombaton kiemelte, az idei január és május közötti kereskedelmi forgalom megközelítette a 26 milliárd dollárt. A Kínába irányuló orosz export kétharmada energiahordozó.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »