Pék László: A lex Beneš nemcsak a múltról szól, nagyon is köze van az európai és a világpolitika jelenlegi káoszához

Pék László: A lex Beneš nemcsak a múltról szól, nagyon is köze van az európai és a világpolitika jelenlegi káoszához

A szlovák parlament decemberben elfogadta a szájzártörvényként elhíresült lex Benešt, amely kriminalizálja a felvidéki magyarságot kollektív bűnösséggel sújtó elnöki dekrétumokkal szembeni kritikus megnyilvánulásokat. Hogyan látja a kialakult helyzetet? Milyen választ adhat a magyar közösség? Pék László tanárt, az SZMPSZ korábbi országos elnökét kérdeztük.

pék lászló

Fotó: Archív felvétel

Hírdetés

“Ha Beneš neve felmerül, számomra ez történelmi ismereteim és a felmenőimtől hallott történetek alapján azt jelenti, egy ügyeskedő, „dörzsölt” politikus avatkozott a sorsunkba. A személyisége alapján nehéz elfogadni, hogy amit létrehozott, kiállja az igazságosság próbáját, és arra valaki értékként tud tekinteni. Aki így tesz, minden negatívumát elfelejti. Utóbb persze a sikert elért politikusnak a győztesek és a történelem mindent megbocsát, a vesztesnek meg marad a kuss. Az, hogy a szlovák parlament múlt decemberben elfogadta a lex Benešt, szerintem nemcsak a múltról szól, nagyon is köze van a jelenhez, az európai és a világpolitika jelenlegi káoszához” – hangsúlyozta Pék László.

Átláthatatlan a politikai helyzet, ez az embereket óvatosságra készteti. “Annyira átláthatatlan a politikai helyzet, hogy ez az embereket óvatosságra készteti, ez mutatkozik meg a magyar közösség reakcióiban is. A jogfosztó intézkedések, a deportálások, a kitelepítések, a megalázottság, a kifosztottság érzése felbomlasztották a közösségeinket, a veszteségeink pedig azóta évről évre halmozódnak.
A kollektív bűnösség terhe valahol a mai napig belénk van kódolva. A magyar emberek nemcsak az értékeiket, hanem a hitüket és a bizalmukat is elveszítették, és ez még napjainkban, az utódokban is érezteti a hatását” – emlékeztetett Pék László, aki szerint ugyanakkor voltak és vannak olyan elhivatott emberek, akik nem a többségi nemzethez való idomulást, hanem a kiállást választják.

Pék László megjegyezte, “1998 és 2006 között, egységesen fellépve, legalább ideiglenesen sikerült beleszólnunk az ország dolgainak alakításába. A kollektív bűnösségünket kimondó Beneš-dekrétumok ügyében azonban még így sem sikerült eljutni szlovák részről a bocsánatkérésig sem”.

Tudatosabb építkezésre, közös cselekvésre lenne szükség. “Manapság is érzékelhető, hogy az emberek bizalmatlanok a politikával, a politikusokkal szemben. Sokan elfordulnak a közügyektől, ez sajnos a lex Beneš elleni tiltakozások erejében is megmutatkozik. Azt viszont kifejezetten jónak, biztatónak tartom, hogy Gubík László pártelnök láthatóan értelmes, elszánt ember, és a Magyar Szövetség felvállalta a lokálpatriotizmus programját, a helyi ügyek képviseletét” – hangsúlyozta Pék László, hozzátéve, „azt kellene elérnünk, hogy megerősödjenek, hálózatokba rendeződjenek a közösségeink, javítani tudjunk az intézményeink állapotán. Tudatosabb építkezésre, közös cselekvésre lenne szükség. A szlovák-magyar viszonyban pedig legyünk tisztelettel egymás iránt, de nem önfeladó módon – nehogy többet veszítsünk a réven, mint amit nyerünk a vámon.
Forrás: Ma7
Borítókép: Edvard Benes (1884 – 1948) Csehszlovákia száműzetésben lévő elnöke a második világháború alatt, 1944-ben. Fotó: Davies / Keystone / Hulton Archive / Getty Images)

The post Pék László: A lex Beneš nemcsak a múltról szól, nagyon is köze van az európai és a világpolitika jelenlegi káoszához appeared first on Külhoni Magyarok.


Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »