Pattanásig feszült a helyzet a NATO és Oroszország között, és minden egyes „mérsékeltnek” mondható nyilatkozatra sajnos legalább kettő eszkaláció felé mutató hír érkezett csütörtökön. Jelenleg nagy a mozgolódás az Azovi-tengeren és Herszon megyében is, ám nem tudni, hogy komoly események várhatók-e a térségben, vagy csak a politikai üzengetések hőfokán csavartak egy nagyot.
Herszon megyében készülődik valami. Legalábbis egyes orosz tisztviselők szerint. A Ria Novosztyi orosz hírügynökség a csak papíron annektált ukrán megye Moszkva által kinevezett vezetője Herszon városa és az egész megye „felszabadítását”, vagyis ukrán szempontból megszállását helyezte kilátásba.
Az oroszok 2022-ben az első között foglalták el Herszon városát, az egész megyét azonban nem tudták megszállni. Később, az ukránok meglepetésszerű ellentámadásakor Herszont az élőerő megkímélése céljából feladták, azóta az ukránok kezén van. Oroszország négy határmenti ukrán megyét (Herszont, Zaporizzsját, Luhanszkot és Donyecket) annektálta papíron, ám jelenleg egyik megyét sem birtokolja száz százalékig.
A Ria Novosztyi Vlagyimir Szaldót, Herszon megye orosz részről kinevezett „kormányzóját” idézve írta azt, hogy Oroszország fel fogja szabadítani a térséget, amivel az ukránok számolnak, ezért már egy ideje védelmi vonalakat építenek a város körül.
Azt állította, hogy a herszoni politikai vezetés már elmenekült a városból, a városi hivatalokban pedig elkezdték üzemi szinten elégetni a papírókat.
Mivel egyelőre nem látszanak egy nagyobb offenzíva előkészületei, Herszon ostromához pedig az oroszoknak is hídfőt kell kiépíteni a Dnyeper jobb partján, ezért a fenti információkat érdemes fenntartásokkal fogadni.
Orosz-NATO adok kapok
Az oroszok bekeményítettek az ész nélkül háború mellett érvelő nyugatiakkal szemben. Moszkva csütörtökön közölte, hogy mától engedélyezi, hogy orosz fegyverekkel lőjék az Egyesült Államok és szövetségeseik erőit, sőt, Vlagyimir Putyin orosz elnök fontolóra veszi az USA ellenségeinek felfegyverzését orosz haditechnikával.
Érdemes kiemelni, hogy Dmitrij Medvegyev, aki a „rossz zsaru” szerepét játssza Moszkva kommunikációjában a két fenti lehetőségről tényként beszélt, viszont Putyin csak elméleti lehetőségként említette.
Akárhogy is, az orosz álláspont elég fenyegető válasz arra, hogy a Nyugat engedélyezte Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel orosz belterületeket támadjon – ami egy elég komoly vörös vonal átlépése volt eddig. Főleg, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újra Ukrajna győzelmét, korlátlan támogatását emlegette, és igen vehemensen követelte a nyugati országoktól, hogy engedélyezzék a nyugati fegyverek bevetését orosz területen. Mivel a NATO főtitkáráról van szó, a helyzet elég komoly feszültség forrása.
Az orosz bejelentés tehát figyelmeztető jelzés volt. Putyin egyébként azt is belengette, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal szerelheti fel a Nyugat ellenségeit – ahogy a Nyugat teszi Ukrajnával -, konkrét háborús térségeket vagy országokat azonban nem említett.
Nem sokkal később Jens Stoltenberg – meglepő módon – már csillapítani próbálta az indulatokat, amelyek felkorbácsolásában maga is részt vett. Arról beszélt, hogy a NATO biztosan nem fog katonákat küldeni Ukrajnába és a NATO nincs közvetlen háborús veszélyben (ez volt a korábbi álláspont is, csak épp nem hangsúlyozták ki), és azt is kijelentette, hogy Oroszország sem fogja megtámadni a NATO tagállamait.
Ez azért érdekes nyilatkozat, mert számtalan atlantista-progresszív háborúpárti politikus riogatja választóit azzal, hogy Oroszország háborúban áll a NATO-val, előbb utóbb megtámadja a NATO, vagy hogy Ukrajna után a NATO keleti szárnya következik az oroszok listáján.
Olaf Scholz német kancellár – akinek jelenleg az iszlamista és szélsőbalos terroristák támadásival gyűlik meg a baja – szintén „ígéretet tett” arra, hogy mindent elkövet azért, hogy Németország ne sodródjon bele a háborúba.
Joe Biden amerikai elnök is úgy érezte meg kell szólalnia a kérdésben, és az ABC Newsnak azt nyilatkozta, hogy az USA nem támogatja Moszkva vagy a Kreml ukránok általi megtámadását és nem engedi Kijevnek, hogy amerikai fegyverekkel „lőjön Oroszország szívébe”.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
