Nagy az erőlködés a szlovák sajtóban széljobbtól egészen a balszélig, már hetek óta ezerrel megy a hangulatkeltés, az orbánozás, legtöbbször útszéli hangnemben. Előbb a Felvidékre bevonuló magyar tankokkal riogattak, s az orosz–ukrán háború kitörése óta is folyamatosan Nagy-Magyarország visszaállításáról szóló hamis koholmányokkal akarnak félelmet gerjeszteni, írja Molnár Judit főszerkesztő legfrissebb számunk vezércikkében. (…) „Végre Magyarországot a bűnbak szerepébe lehet tolni. Így könnyebb szétverni a V4-eket, egyszerűbb tönkre tenni a közelmúltig komoly erőt mutató térségi szövetséget – ami a szlovák kormány liberális hadoszlopának már nagyon terhes volt – főleg most, hogy a Budapest–Varsó tengely is megdöccent. Fineszes elképzelés, ám a napnál is világosabb, ezt se pozsonyi füstös szerkesztőségi szobákban rakták össze.”
Távol a békétől, közel a háborúhoz című összefoglalójában Kolek Zsolt arról ír, hogy az eddigi ukrán–orosz tárgyalások féloldalas eredményt hoztak. „A NATO-tagság kérdésében Kijev hajlik a kompromisszumra: a nagyhatalmak által szavatolt biztonságpolitikai garanciák fejében kívül maradna a nyugati katonai szövetségen. Az ukrán vezetés megnyilatkozásai alapján úgy tűnik, a nyelvpolitikában is készek meghátrálni. A feloldhatatlannak látszó patthelyzetet az okozza, hogy a kijevi vezetés ragaszkodik az ország területi integritásához, hiszen, ha lemondanának az oroszok által követelt területekről, az a jelenlegi közhangulatban szinte biztos, hogy elsodorná a kormányt.”
Macron már a zsebében érezheti a győzelmet? Áprilisban nemcsak Magyaroroszág választ, hanem Franciaország is. Az első fordulót április 10-én rendezik, s ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, a francia elnökválasztás második körét április 24-én tartják. Egyelőre Macronnak áll a zászló, és ha a kampányhajrában sikerül kellőképpen mozgósítania, aligha lesz szükség második körre, olvasható Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetében.
A kampánynak egy központi kérdése maradt: melyik politikai erő tudja biztosítani Magyarország békéjét? Ez a fú mondanivalója a Nézőpont Intézet igazgatójával készült interjúnak. Pomichal Krisztián kérdésére az elemző elmondta, a háború lett a fő és tulajdonképpen egyedüli téma. „Néhány nappal a választás előtt azt mondom, ez már így is marad. Márki-Zay itt is óriási öngólokat lőtt, az első egy-két hétben egészen elképesztő kijelentéseket tett. Ezeket szokása szerint ma már cáfolja, de a világháló nem felejt. Orbán Viktor egyik óriási előnye az ellenzéki jelölttel szemben, hogy 34 éves politikai tapasztalattal bír. Ennek egy ennyire szélsőséges helyzetben óriási jelentősége van.”
Piac rovatunkban Rajkovics Péter felteszi a kérdést, hogy vajon tovább emelkedik-e az ingatlanok ára? „Hiába növekedett az elmúlt évtizedben folyamatosan az ingatlanok ára, az érdeklődés irántuk azonban nem, hogy csökkent, hanem folyamatosan emelkedett. Sőt, a koronavírus okozta bizonytalanság csak tovább pörgette a jelenséget, s ugyan a háború árnyékában éljük a mindennapokat, ezen a téren jelentős változást a fegyveres konfliktus relatív közelsége sem okozott.”
Születéskor kitelepítés, nyugdíjasként vagyonelkobzás. Mondhatnánk ez is korunk szlovákiai magyar valósága. A csöllei és pozsonypüspöki gyökerekkel rendelkező, ám évtizedek óta a magyarországi Mosonmagyaróváron élő Mandl Erzsébet és Fehérvízi Róbert életébe ismét beleszólt a magyarellenes beneši politika, ilvasható Téma rovatunkban Somogyi Szilárd tollából, aki lejegyezte annak a két felvidéki származású embernek a történetét, akik pert indítottak jogtalanul elvett földjeik visszaszerzéséért.
Kövesdi Károly: Kiberháború, vagy szimpla uszítás? Lapunk főmunkatársa azzal kezdi Háttér rovatunkban megjelenő írását, hogy a magyarok és a szlovákok (Csehszlovákia) között a két nép történelme során sosem volt háború. Eltekintve az 1919-es eseményektől (amiért a cseh politika volt a felelős) és leszámítva egy kisebb, 1939-es lokális csetepatét, Magyarország és (Cseh)szlovákia között nem volt fegyveres konfliktus. A napjainkban dúló kiberháborúban azonban akadnak uszítók, akik vígan szítják a feszültséget Szlovákia és Magyarország között. Ezek egyike a Pravda napilap, amely szinte rendszeresen közöl magyarellenes propagandát. Nincs ezen mit csodálkozni, az örök túlélő kommunista sajtótermék nem képes megtagadni a múltját. Múlt héten a posztkommunista szócső azzal az agymenéssel állt elő, hogy Magyarország szeretné bekebelezni Kárpátalját.
Lapunk 7-ik számában olvashattunk arról, hogy a Szövetség képviselői sajtótájékoztatót tartottak a Csallóköz csatornázási gondjairól. Valóban, az ivóvízkinccsel bíró régió településeinek mintegy harmadában még mindig nem épült ki a szennyvízelvezető csatornahálózat. Szlovákia magyarok lakta részén azonban létezik még egy további jelentős régió, amelynek égető szüksége lenne szennyvízelvezető csatornákra, ez pedig a Gömör–Tornai-karszt, írja Gaál Lajos Ivóvizünk védelme című cikkében.
Húsz éve jelent meg Koncsol László Vallató című kötete. „Koncsol László nevéhez több jelző párosult: polihisztor, humanista, egyszemélyes katedra. Valószínűleg mind igaz a maga módján” – írta a szerzőről egy évfordulós nagyinterjúban az emberöltővel fiatalabb pályatárs, Kövesdi Károly. A 86. életévében járó szerző kicsit a csehszlovákiai magyar szellemi élet mindenese volt, aki – számos kitüntetése mellett – kapott egy tisztességesen megírt kismonográfiát Filep Tamás Gusztáv tollából, de a nagy összefoglaló még hátravan. De csitulj, te szív, szorítkozzunk csak ez „öregkori” pályaívre.
Hogy hogyan lett a jó tollú publicistából, a filológiailag rendkívül tájékozott irodalomtörténészből, kritikusból előbb egy csallóközi falu, utóbb egy régió helytörténésze, erről (is) vall a Vallató, melybe a vele készült interjúkat és publicisztikai írásait válogatta be, így állt össze ez a 271 oldalas kötet, írja Kocur László. A Múzsa rovatban megjelent írás címe: Húsz éve számolt le Koncsol László.
Szivárvány színben pompázó videó: Így tevékenykednek a gyermekvédelmi törvényt elítélő társaságok. Mégis hogyan? „A Magyar Pszichiátriai Társaságot és a Magyar Pszichológiai Társaságot meggyőzték elveik helyességéről az LMBTQ ideológia képviselői.” Ezek szerint az említett nagy tekintélyű intézmények ettől kezdve normálisnak tartják, hogy kiskorú gyermekek biológiai nemét, miután „beleegyezésüket adták” (öt-nyolc éves gyerekek!), akár csonkítással is önkényesen megváltoztassák… Mindezt a jövő nemzedékek lelki-szellemi felszabadítása (boldogsága!) érdekében. Felszabadítva őket egyebek közt a nemi identitás nyűgéből-béklyójából. Ez már valóban eléri az ember ingerküszöbét! S mindezt a pszichiátriai és pszichológiai társaságok Magyarországon szakmai szempontból rendben találják, írja Fülöp Antal Trimalchio lakomája című jegyzetében.
A szövettan első magyar professzorát ismerhetjük meg a Leporolt históriák legfrissebb kiadásában. „A címben a magyar jelző szerepel, de el kell mondani, hogy Margó Tivadar (1816-1896) édesapja szerb származású ortodox lelkész volt, noha a családban a szerb mellett a görög, a magyar és a román nyelv is használatban volt. Tivadar a pesti piaristák gimnáziumában érettségizett és ekkor már magyarnak érezte és tartotta magát.” További részleteket tudhatnak meg a nagyszerű tudós életéről Lacza Tihamér cikkéből.
Győztes csaták elvesztett emlékművek (I.) Az öreg, akit Körmöcbányán csak élő történelemkönyvként emlegettek, az elkövetkező években rengeteg helyre elvitt a környéken. Sokat mesélt a környék életéről, legérdekesebbek azonban az 1848-as szabadságharcról szóló történetei voltak. Mesélt arról is, hogy Görgei hadtestében sok szlovák honvéd harcolt. Ezért egy Erdősi Imre nevű pap minden reggel szlovákul is felolvasta a napi parancsot. Aztán útnak indultunk, hogy felkeressük a környékbeli ´48-as emlékműveket, esetleg azok hűlt helyét. A szélaknai, vagy a turcseki csata obeliszkjét, vagy a hodrusbányai, ma már nem létező „emléktáblát”, olvashatják a Múltunk rovatban Varga Róbert tollából.
Tájaink rovatunkat a gömöri gazdatalálkozóval kezdjük. Két év kihagyás után ismét megtartották a gömöri gazdatalálkozót, amelyen szó volt a mezőgazdászokat érintő aktuális támogatásokról, pályázati lehetőségekről, de a hetek óta tartó szárazság és a műtrágyakrízis kapcsán felmerülő gondokat is megvitatták a környékbeli gazdák, írja Virsinszky Tamás az Aszály a pénztárcában és a földeken című beszámolójában.
Ebben a háborús helyzetben nemcsak a menekültekre, az otthon maradottakra is gondolni kell. Így tesz a Mátyusföld több települése, írja Szomolai Andrea Igaz magyar segítség és ima a Mátyusföldről című tudósításában. A kárpátaljai Zápszony és Nagymuzsaly települések otthonmaradt lakosainak támogatására juttattak el adományokat a mátyusföldi szervezetek és önkormányzatok. A határon túli régiók szívhez szóló leveleket váltottak.
Magyar minőség Szepsiben, mégpedig egy csodaszép, minden igényt kielégítő iskolaépület formájában. A sok bonyodalom után végre ünnepélyes keretek között átadták a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont épületét, amelyet a Jövőért Alapítvány építtetett 8,8 millió eurós összköltséggel, kizárólag a magyar kormány támogatásával. Az átadóünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki beszédében felidézte, 2014-ben, államtitkári kinevezését követően a szepsi iskolaközpont az egyik első megoldandó ügy volt. Akkor azt gondolta, egy év múlva készen is lesz az épület. Ehhez végül 8 év kitartó munkájára volt szükség.
Ugyancsak magyarországi támogatással indulhatnak azok az iskolabuszok, amelyek az Ipoly mentén segítik a magyar iskolaválasztást. Kaszmán Zoltán azt írja, hogy a Rákóczi Szövetség 2022 szeptemberétől tizenhat iskolabusszal (és üzemeltetésükkel) összesen tizenöt szlovákiai szórványterületen, illetve nyelvhatáron lévő település magyar alapiskolájában segíti a gyermekek iskolába járását.
Megmenthetik az oroszvári kastélyt a petíciók? A helyiek sorozatos aláírásgyűjtéssel próbálják menteni a menthetőt a magyar Windsornak is nevezett kastélyt. Nem véletlen ez a megnevezés. Az oroszvári kastély csipkés oromzatai, címerekkel díszített falai, kisebb-nagyobb tornyai valóban hamisítatlan angol benyomást keltenek, ami nagy valószínűséggel az építtető Zichy Manó – Zichy-Ferraris-Emmánuel – Angliához való szoros kötődésével magyarázható. De hol tart most az ügy? Dunajszky Éva írásából kiderül.
Múltidéző irodalmi barangolás tehetnek Komáromban, ha fellapozzák a Pro Museum Társulás Múltra nyíló kapu – Válogatott írások a régi Komáromról című kötetet, amely Németh Istvánnak, az egykori Dunatáj újságírójának 88 témába vágó, élvezetes cikkét tartalmazza. Nagy-Miskó Ildikó mutatja be a kötetet a szerkesztővel, Galo Vilmos történésszel.
Az Ister-Granum EGTC a Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében védjegyrendszert vezet be a helyi termelők és helyi termékek piaci pozíciójának erősítése érdekében. Ezen keresztül biztosítható a helyi termékek magas minősége és népszerűsítése a fogyasztók körében. További részletek Bokor Klára írásában, amelynek címe: Ister-Granum védjegy.
Épül, szépül Csicser. Az Ung-vidéki község peremvidéken található ugyan, de lakóinak csendes, nyugodt hétköznapjai dolgosan telnek. Hajdók Vincének, az első választási ciklusában tevékenykedő polgármesternek öröm együtt dolgoznia a saját, szűkebb életteréért tenni is kész, aktív faluközösséggel. Csicserben Molnár Gabriella járt.
Negyvenöt éves a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ. Az évforduló alkalmából 2022-ben emlékévet hirdetettek meg számos koncerttel, színházi esttel, kiállítással és egyéb kulturális programmal. Felhívást tett közzé a Csaplár csapata, miszerint olyan relikviákat, tárgyi emlékeket gyűjtenek, amelyek kapcsolódnak az elmúlt negyvenöt évhez. Például okleveleket, díjakat, de régi fényképeket, újságcikkeket várnak, emellett szeretnék megszólítani a volt munkatársakat, vezetőket, előadókat, különféle csoportok tagjait, akikkel kisinterjúkat készítenének az elmúlt évekről, benyomásokról. November 4-re nagyszabású gálaműsort tervez Takács Tímea és csapata, amelyen a régi és új VMK-sok, valamint a közönség méltóképpen ünnepli meg a jubileumot, írja Reczai Lilla Kulcs a kultúra ajtajához című cikkében.
Kétévente rendezik meg a Kárpát-medencei Népi Textilfesztivált, amelynek idei győztese hímzés kategóriában a Barkó Kézműves Egyesület lett a Felvidéki Népi Hímzőkörrel közösen. Egy régen Fülekpüspökiben talált gyönyörű terítő mintáit dolgozták fel. Egyik végén egy életfás minta látható, a másikon pedig egy csillag közepéből 4-4 virág ágazik szét. Ez adta az alapot, ebből tervezték a beadott pályázati anyagot – részletezte Benko Tünde, a Felvidéki Népi Hímzőkör vezetője Agócs Szvorák Emesének.
Raccsolás – Rhotacizmus. Gyakori beszédhiba, amely az r hangzó hibás ejtését, illetve a hangzó hiányát jelenti. Zupko Mária logopédus az okokról és a probléma kezeléséről is ír.
Zászlóbontás Csobánkán. Ez a címe a Hazajáró legfrissebb cikkének, amelyben Kenyeres Oszkár a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet alakuló táborába kíséri el olvasóinkat. „Nemcsak az egyesületté válást inspiráló magyarországi barátainkat hívtuk meg, hanem a műsor összes eddigi fontos szereplőjét. Körülbelül 300 barátunknak küldtünk meghívót Brassótól Pozsonyig, Poprádtól Újvidékig. Közülük végül több mint százan el is jöttek, hogy együtt ünnepeljük a Hazajáró Egylet megalakulását.”
Íz-lelő rovatunkból megtudhatják, hogy hogyan készül a házi csirkesonka, és Vass Laura közli a szépen díszített mandulás piskótatekercs receptjét is. Vas Gyula a Suzuki S-Cross 1.4 Hybrid 4WD Elegance autót tesztje során szerzett tapasztalatait ismerteti.
Olaszország ismét lemarad a foci-vb-ről. Lehetséges? Igen, az olaszok megint megcsinálták, elbuktak egy világbajnoki selejtezősorozatot, sorozatban másodszor, ezúttal azonban Európa-bajnokként. Roberto Mancini tavaly Európa-bajnokot faragott ebből a csapatból, majd néhány hónap alatt a mennyből a pokolba vezette az olaszokat, írja Rajkovics György.
Az év nem úgy indult, ahogy a magyar kézilabda szurkolója remélte. A szlovák–magyar közös EB-n a férfiak már a csoportkörben búcsúztak, de a klubcsapatok még hozhatnak szép tavaszt. Milyen lesz a magyar kézilabda tavasza? A kérdésre Rajkovics Péter válaszol.
A kassai Rodostói ház az egyik legkülönösebb Rákóczi-emlékhely a Felvidéken. Annak a törökországi Rodostóban (török nevén Tekirdag) álló háznak a mása, ahol a fejdelem 1720 és1735 között száműzetésben élt. Rákóczi hamvai hazahozatalának centenáriumán, 2006-ban pedig a Rodostói ház udvarán felállították II. Rákóczi Ferenc szobrát, Győrfi Sándor szobrászművész alkotását, amelyet a magyar kormány 2006. április 3-án adományozott a szlovák kormánynak. Lapunk hátoldalán ennek a szobornak a fényképe látható.
A Magyar7 idei 12. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
