„Hivatalos” tudósaink tanácskoztak a látványos térvesztésük okairól. Nyelvészet, őstörténet, Kurultaj – mindenki megkapta a magáét.
Pánik a „hivatalos” Elefántcsonttoronyban
A megélhetési tudomány képviselői számára egyre inkább realitássá válik a térvesztés, melyet eddig a hatalomhoz való közelség miatt elkerülhetőnek hittek. A világ és technológia a kutatásban, fejlesztésben, oktatásban és ismeretterjesztésben is óriásit változott. A lépéskényszer vitathatatlan.
A kérdés csak az, hogy melyik irányba nyit a „hivalos” tudomány? A valódi tudományos életben konkurenciát nem jelentő populáris amatőrizmus felé, vagy tudományos munkamódszereket alkalmazó – és így tényleges versenytársakká váló – alternatívok felé? Az ELTE-n tartott stratégiai kibeszélő beszámolóját olvasva úgy tűnik, hogy az előbbiek iránya a kevésbé fájdalmas számukra.
A rendezvényen sok téma és irányzat megkapta a magáét a Kurultájtól a Szíriuszos ezókig. Meglepő, hogy a rovásműveltség cikizése már nem fért rá a palettára.
(Rovás Info)
Hajmeresztő eredetmondák a magyar Jézustól a török Akhilleuszig
Robbanásszerűen terjednek az internetnek köszönhetően a különféle mendemondák a hun–magyar azonosságtól a „Jézus magyar volt” ötletelésen keresztül egyenesen a Szíriusz bolygóról jött ősmagyarokig. Kell-e egyáltalán harcolni ezek ellen, és ha igen, hogyan? – tették fel a kérdést a Pártus Jézus és társai című rendezvényen az előadók az ELTE bölcsészkarán.
Az eseményen Sárközy Miklós, a KRE BTK Történettudományi Intézet ókortörténész-iranistája és Teszler Vendel, az ELTE történészdoktorandusza sorra vették a különféle tévhiteket. Az egyik legmarkánsabb, köztudatban élő közülük nyelvészeti kérdés: az, hogy a magyar nyelv nem finnugor, hanem türk, sőt, sumer eredetű lenne. Annak, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, nyelvtani alapjai vannak – mondta erre Sárközy –, hiszen a nyelvtan, és nem a szókészlet – amelyben rengeteg a jövevényszó – határozza meg egy nyelv hovatartozását. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a magyar nem hasonlít a finnre: az izlandi és a kurd sem hasonlít egymásra, mégis indoeurópai nyelv mindkettő.
(…)
Nincs min csodálkozni
A fentiek fényében így azért az is elképzelhető, hogy talán nem a tudományos ismeretterjesztő művek hiánya, hanem inkább a tanító helyett kioktatóba forduló hangvétel miatt fogadják berzenkedve az emberek a Sárközyék által képviselt tudományos álláspontot. Lehet csodálkozni azon, hogy az átlagember inkább fordul egy közösségibb érzést nyújtó mondakör és annak „sámánjai” felé, mint az elefántcsonttoronyból őt áttételesen lefutóbolondozó, álláspontját eleve alsóbbrendűnek tartó tudóshoz? Olyanokhoz, akik vele szóba sem állnak, akik olykor még a saját maguk által elvárt vitakultúrát sem tartják magukra kötelező érvényűnek? Aligha.
Forrás:rovas.info
Tovább a cikkre »
