Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár június 28-án hivatalos látogatásra érkezett Berlinbe a Németország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének centenáriumi ünnepsége alkalmából. A bíboros június 29-én, Szent Péter és Szent Pál apostolok liturgikus emléknapján a német főváros Szent János-bazilikájában mutatott be koncelebrált szentmisét.
A kerek évforduló tavaly június 30-án lett volna esedékes, de a koronavírus-járvány miatt a megemlékezést el kellett halasztani. A Szentszék első németországi apostoli nunciusa, Eugenio Pacelli bíboros, a későbbi XII. Piusz pápa ugyanis 1920. június 30-án mutatta be megbízólevelét a Német Birodalom elnökének, Friedrich Ebertnek.
Parolin bíboros június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok liturgikus emléknapján a német főváros Szent János-bazilikájában mutatott be koncelebrált szentmisét.
Örülök, hogy veletek együtt ünnepelhetem a szent apostolok, Péter és Pál liturgikus emléknapját – kezdte szentbeszédét. – Az Úr ezen a látogatásomon, amely a Németország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok centenáriuma alkalmából zajlik, megadja nekünk a kegyelmet, hogy itt, Berlinben ünnepelhessük az apostolokat, akik Rómában ontották vérüket. Ez a gondviselésszerű körülmény spirituális hidat teremt, amely közelíti egymáshoz a tereket és az időket, és lehetővé teszi, hogy a jelenre alkalmazzuk a tanúságtételt, amellyel az apostolok megpecsételték közös hitünk eredetét.
Pietro Parolin mindenekelőtt átadta Ferenc pápa üdvözletét, majd idézte az első németországi apostoli nuncius 1940-ben mondott szavait:
Imádkozzunk Ferenc pápáért – buzdította a híveket Parolin bíboros, emlékeztetve rá, hogy ezt maga a pápa kéri mindig a hívektől. – Az Úr világosítsa meg és támogassa különleges kegyelmi szolgálatának gyakorlatában, hogy előmozdítsa a hit és a szeretetközösség egységét, amely szükséges az Egyház üdvözítő küldetésének teljesítéséhez – utalt a bíboros a II. vatikáni zsinat Unitatis redintegratio kezdetű, az ökumenizmusról szóló dekrétumának tanítására (vö. Unitatis redintegratio, 1).
A vatikáni bíboros államtitkár hálát adott az isteni gondviselésnek, hogy Berlinben lehet, abban a városban, amely egykor Németország megosztottságának, valamint a világot két tömbre, keleti és nyugati blokkra osztó vasfüggönynek a jelképe volt. A berlini fal leomlása után, amely 1989. november 9-én következett be, és ami egyben Európában a kommunizmus összeomlását is jelentette, a város ismét egyesülhetett, fontos lökést adva a nemzeti és nemzetközi egységesülés folyamatának.
Parolin bíboros felidézte Szent II. János Pál huszonöt évvel ezelőtt, 1996-ban tett berlini látogatását, amelynek során az olimpiai stadionban a boldogok sorába iktatta a nemzetiszocialista rezsim két áldozatát, Bernhard Lichtenbergert és Karl Leisnert. Tizenöt évvel később, 2011. szeptember 22-én a német nemzet fia, XVI. Benedek pápa kereste fel Berlint, emlékezetes beszédet tartva a német parlament, a Bundestag képviselőinek a valódi emberi szabadságról.
Pietro Parolin homíliájának középpontjában az Egyház egysége állt, amely a két apostol karizmájának alapvető és kiemelkedő vonása volt. Péter és Pál ugyanabban a városban, de két különböző helyen, különböző időpontokban haltak vértanúhalált, az Egyház mégis együtt ünnepli a hitnek e két oszlopát, akik ugyanazt az Egyházat gyűjtötték egybe különböző módokon. Ma is fontos, hogy olyan egységre összpontosítsunk, amely nem a közös elképzelésekben való osztozástól függ, mint a politikában, hanem az Istenben való teológiai-spirituális gyökereink képezik alapját. Az Egyház örökös szükséglete, hogy az egységen munkálkodjon, hogy válaszolhasson Jézus utolsó, szívből jövő kérésére: „Legyenek mindnyájan egy” (Jn 17,21).
Parolin bíboros berlini homíliájában idézett Ferenc pápa idén pünkösdvasárnap mondott homíliájából, amelyben hangsúlyozta a kegyelem primátusát: „Nem üdvözítünk senkit és magunkat sem saját erőnkből. Ha első helyen vannak a mi projektjeink, a mi struktúráink, a mi reformterveink, akkor funkcionalizmusba, teljesítményközpontúságba, vízszintes világnézetbe süllyedünk, és nem hozunk termést. Az Egyház nem pusztán emberi szervezet, hanem a Szentlélek temploma, amely megújítja magát a kegyelem kenetével, a kenet ingyenességével, az ima erejével, a küldetés örömével, a szegénység lefegyverző szépségével.”
Ezekkel a szavakkal a pápa bizonyos értelemben megismételte azt, amit két évvel ezelőtt Szent Péter és Szent Pál ünnepe alkalmával írt a németországi katolikusoknak, utalva a helyi egyház zsinati útjára – tette hozzá a bíboros államtitkár –:
Az apostolok példáját követve, akik különböznek egymástól, de a kegyelem, amelyet Isten a szívükbe öntött, mindig visszavezette őket a szeretetközösséghez, és amely a testvérek iránti állandó szeretetben nyilvánult meg a gyakorlatban, kérjük azt az ajándékot, hogy tudjuk ápolni az egységet és soha ne helyezzük a mindenkivel való szeretetközösség elé az egyéni igényeket. Péter és Pál megtapasztalták Istent, aki gyökeresen megváltoztatta terveiket és elképzelhetetlen módon kitágította látóhatárukat. Mindez azért volt lehetséges, mert engedelmesek voltak, elfogadták és hagyták, hogy a Lélek formálja őket, aki kitágította szívüket – mondta Parolin bíboros, majd Szent Péter és Szent Pál, valamint Szűz Mária, az Apostolok Királynője közbenjárásáért fohászkodva kérte az alázatos szív kegyelmét. „Ez a mindig időszerű útja annak, amit Isten kér tőlünk: hogy előkészítsük eljövetelét, hogy köztünk lakjon.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
