Pietro Parolin október 13-án felkereste Izrael szentszéki nagykövetségét, hogy kifejezze szolidaritását a zsidó állam ellen október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet által elkövetett támadásért. A bíboros államtitkár a Vatikáni Rádiónak azt nyilatkozta az Izrael és Palesztina között kialakult helyzetről, hogy a túszok szabadon bocsátása a prioritás.
„A Szentszék készen áll minden szükséges közvetítésre, mint mindig…” – fogalmazott Pietro Parolin bíboros államtitkár hat nappal az Izrael elleni terrortámadás utána Vatikáni Rádiónak nyilatkozva, s egyben „embertelennek” minősítette a múlt szombaton elkövetett merényletet. Emlékeztetett Ferenc pápa felhívására, hogy bocsássák szabadon a Hamász kezében lévő összes túszt. Parolin bíboros arányosságra szólított fel Izrael jogos védelme kapcsán. Aggodalmának adott hangot a gázai bombázás polgári áldozatai miatt, és megismételte, hogy a történtek ellenére a valóban igazságos békéhez a két állam megteremtésének megoldására van szükségünk, „amely lehetővé tenné a palesztinoknak és az izraelieknek, hogy egymás mellett éljenek békében és biztonságban”.
– Bíboros úr, minden konfliktus szörnyű. De amit múlt szombat hajnal óta látunk, az olyan brutalitást eredményez, amilyenre korábban nem volt példa. Az emberség teljes elvesztésének vagyunk tanúi. Véleménye szerint van még lehetőség elkerülni a legrosszabbat?
– Embertelen az a terrortámadás, amelyet a Hamász és más milíciák múlt szombaton követtek el több ezer izraeli ellen, akik a Szimchat Tóra napját [a szerk. a Tóra örömünnepe] ünnepelték, az egyhetes szukkot [a szerk. Sátoros ünnep] ünnep végén. A Szentszék teljesen és határozottan elítéli a történteket. Továbbá aggódunk a Gázában túszul ejtett férfiakért, nőkért, gyermekekért és idősekért. Lelki közelségünket fejezzük ki az érintett családoknak, akiknek túlnyomó többsége zsidó. Imádkozunk értük és azokért, akik még sokkos állapotban vannak, valamint a sérültekért.
Nem tudom, mekkora mozgástér lehet Izrael és a Hamász milícia közötti párbeszéd számára, de ha lenne, és reméljük, hogy van, akkor azonnal és késedelem nélkül ahhoz kell folyamodni. Ezzel elkerülhető a további vérontás, ami Gázában történik, ahol sok ártatlan civil áldozat van az izraeli hadsereg támadásait követően.
– Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy a béke az igazságosságra épül. Nincs olyan béke, ami nem igazságos. Milyen kifejezésekkel írható le ez az igazságszolgáltatás ma a konfliktusban érintett mindkét fél számára?
– A béke csak az igazságosságon alapulhat. A latinok szerették mondani: „Opus iustitiae pax”, igazságosság nélkül nem lehet béke az emberek között.
Ez a nemzetközi közösség által elképzelt megoldás a közelmúltban egyesek számára mind az egyik, mind a másik oldalon már megvalósíthatatlannak tűnt. Mások számára sosem volt megvalósítható. A Szentszék meg van győződve az ellenkezőjéről, és továbbra is támogatja azt. Most azonban mi a helyes? Az a helyes, hogy a túszokat azonnal visszaadják, beleértve azokat is, akiket a Hamász fogvatart a korábbi konfliktusokból: ebben az értelemben határozottan megújítom a Ferenc pápa által az elmúlt napokban megfogalmazott és megismételt erőteljes felhívást. Az a helyes, hogy Izrael önvédelemből nem veszélyezteti a Gázában élő palesztin civileket. Az a helyes, mondhatnám, alapvető, hogy ebben a konfliktusban – mint minden másikban is – teljes mértékben tiszteletben kell tartani a humanitárius jogot.
– Ferenc pápa a legutóbbi szerdai audiencia végén a túszok szabadon bocsátásáért tett közzé felhívást, és az ártatlanok életének megóvását kérte. Lát-e teret a Szentszék diplomáciai kezdeményezésére, hasonlóan ahhoz, amit Oroszország és Ukrajna konfliktusa kapcsán vállaltak?
– Igen, az izraeli túszok szabadon bocsátása és az ártatlanok életének védelme Gázában áll a középpontjában a problémának, amely a Hamász támadásával és az izraeli hadsereg válasza által keletkezett. Ezek állnak mindannyiunk, a pápa és az egész nemzetközi közösség aggodalmának középpontjában.
akiknek a csatornái már nyitottak. A konfliktus lezárását célzó bármilyen közvetítésnek azonban figyelembe kell vennie egy sor olyan elemet, amelyek nagyon összetetté és kifinomulttá teszik a kérdést, mint például az izraeli telepek, a biztonság és Jeruzsálem városának kérdését. Lehet találni megoldást a palesztinok és izraeliek közötti közvetlen párbeszédben, amelyet a nemzetközi közösség bátorít és támogat, még akkor is, ha most minden nehezebb lesz.
– A L’Osservatore Romano vatikáni napilapban a napokban megjelent két interjúban Mahmúd Abbász palesztin elnök és Jichák Herzog izraeli elnök is elismerését fejezte ki a Szentföld keresztény kisebbségétől állandóan érkező békére hívó szavakért, amelyek e föld „sója”. A keresztényeket azonban agyonnyomják a konfliktusok és a szenvedés. A gázai kis keresztény közösség helyzete aggodalomra ad okot, mivel fennáll a veszélye, hogy kihal. Hogyan lehet most konkrétan segíteni a szentföldi keresztényeken?
– Mindenekelőtt imával, valamint lelki és anyagi közelséggel. Ezek a szavaim a pápa és a Szentszék szeretetteljes közelségének újbóli bizonyítékai.
Senki sem gondolhat Palesztinára vagy Izraelre a keresztény jelenlét nélkül, amely a kezdetek óta ott van és örökké ott lesz. Igaz, most a gázai kis katolikus közösség – mintegy 150 család – nagyon szenved. És amikor egy tag szenved, az egész Egyház szenved, és ezért mindannyian szenvedünk. Úgy tudjuk, a plébánián gyűltek össze. A plébános nem tudott visszatérni, és Betlehemben maradt. Minden mozdulatlan, megbénult, mintha a félelem és a harag szorításában lenne. Imádkozzunk az izraeliekért, a palesztinokért, a keresztényekért, a zsidókért és a muszlimokért: „Kívánjatok békét Jeruzsálemnek… Testvéreimért és barátaimért mondom: Békesség neked! Istenünknek az Úrnak, a házáért is jót kívánok neked” (Zsolt 122).
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
