Az olasz közszolgálati televízió Tg2 Post műsorában nyilatkozott a vatikáni államtitkár. Megerősítette, hogy a Szentszék küldöttsége most tért vissza Kínából, és lehetőség van a püspökök kinevezéséről szóló 2018-ban aláírt megállapodás megújítására.
A háború kapcsán hangsúlyozta a védekezéshez való jogot, de a Katolikus Egyház Katekizmusa által meghatározott feltételek szerint. Az olasz politikában, akárcsak Európában, a katolikusok visszaszorulóban vannak – állapította meg Parolin bíboros.
A háború és annak nemzetközi vonatkozásai, a Kínával és Oroszországgal fennálló bizalmi kapcsolatok álltak az interjú középpontjában, amelyet az olasz állami televízió kettes csatornájának esti hírműsorában adott Pietro Parolin bíboros államtitkár.
– mondta a bíboros. Meggyőződése, hogy megújítják a Szentszék és Kína által 2018-ban aláírt ideiglenes megállapodást, amelyet annak biztosítása érdekében kötöttek, hogy minden püspök szeretetközösségben legyen a pápával, valamint kínai és katolikus legyen. Szeptember 2-án tért vissza a szentszéki delegáció a távol-keleti országból. „Az út sok nehézséggel járt és még hosszú út áll előttünk, amelyen türelemmel kell előrehaladnunk, lépésről lépésre, és meg kell látnunk a »magok kicsírázását« akkor is, amikor kedvezőtlen az időjárás.”
Az interjúban előtérbe került az ukrajnai orosz agresszió hatása a Moszkvával és az ortodox patriarkátussal való kapcsolatokra. Megerősítették Kirill pátriárka távolmaradását a pápa közelgő, szeptember 13. és 15. közötti kazahsztáni látogatása során. „Nem indokolták, de úgy gondolom, hogy a találkozót jól elő kell készíteni, hogy eredményes legyen. A párbeszéd folytatódik olyan egyházi hagyományok ellenére is, amelyek például az ortodox egyházban jellemzők, miszerint az egyházak nagyobb mértékben azonosulnak az adott ország hatóságaival. Tiszteljük ezt a valóságot, ha mérsékelten érvényesül. Ez nem érvényteleníti a párbeszédet” – nyilatkozta a vatikáni államtitkár.
A Kijevvel fenntartott diplomáciai kapcsolatokban sem történt változás. Pietro Parolin bíboros hangsúlyozta: a pápa eltökélt szándéka, hogy ellátogat Kijevbe – mint ahogy azt nyilvánosan is kifejtette –, amikor a feltételek adottak, amikor a látogatás hasznos lesz a béke szempontjából, és nem pusztán egy fotózkodási lehetőség.
A bíboros államtitkár I. János Pált idézte és állította példaként, utalva álmára az „igazságos” és „teljes” békéről, amely mindenkit kielégít, és minden szempontot figyelembe vesz, hogy elkerülje a jövőbeli konfliktusokat.
Az interjúban a bíboros elítélte a fegyverkezési versenyt és megerősítette a népek önvédelmi jogát, amikor megtámadják őket. Ebben nincs ellentmondás, pontosította a vatikáni államtitkár: a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint az agresszor elleni fegyveres védekezés jog és kötelesség, de ennek nagyon pontos feltételeknek kell megfelelnie, amelyeket Parolin bíboros felsorolt. Egyúttal szem előtt kell tartani a modern pusztító fegyverek erejét is. A pápát emiatt nagyon aggasztja az újabb fegyverkezési verseny: 2021-ben a kiadások elérték a kétezer milliárd dollárt, ami „őrület”, mert fokozódhat a veszélye annak, hogy mindenki mindenki ellen fordul, és mert az erőforrásokat elvonják a világ egyéb szükségleteitől.
Ezt követően Pietro Parolin bíboros államtitkár az olasz politikai válságról szólt, amely a szeptember 25-i szavazásban csúcsosodik ki, valamint a katolikusok közéleti visszaszorulásáról, aminek okát a jelenlegi szekularizációban is kereshetjük. A bíboros nem jelölte ki közéleti részvételük pontos formáit, de rámutatott, hogy
„Ezt nem fogadhatjuk el a kereszténység társadalmi és történelmi dimenziója miatt. Fontos a katolikusok jelenléte a politikában, és fontos a hozzájárulásuk. A vatikáni államtitkár reményét fejezte ki, hogy a pápa tanításából ösztönzést nyerve teljes rálátást kaphatnak az olyan kérdésekre, mint például az életvédelem, anélkül hogy sajátos szempontokra összpontosítanának, és ezt kifejezésre is juttatják azokban a pártokban, amelyeknek tagjai.
Két nappal a boldoggá avatás előtt Parolin bíboros beszélt I. János Pálról is, aki a legszegényebb emberekhez közel álló pásztor volt, a hit és az evangélium lényegére összpontosítva. Egyszerű és alázatos volt, és természetesen nem konzervatív, éppen ellenkezőleg – jegyezte meg többször is Parolin bíboros államtitkár. A II. Vatikáni Zsinat reformjainak igazi hirdetője volt egyházmegyéjében, a velencei patriarkátusban, majd az egyetemes Egyházban. Végül kiemelte, hogy Luciani pápa tanítása továbbra is jelentős az olyan kérdések kapcsán, mint a migráció, a világjárvány és a háború, amelyekre az Egyház társadalmi tanításához ragaszkodva válaszolt volna. Az államtitkár emlékeztetett I. János Pál pápa kijelentésére, amelyben összefoglalja, mi lenne mai elkötelezettsége: „Támogatunk mindent, ami segíthet békét teremteni ebben a zaklatott világban.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
