Hogyan találd meg az igazit? Létezik olyan? Határidőre házasodni? – tették fel kérdéseiket a békásmegyeri Szent József-plébánia fiataljai Vadász Kinga SSS egyházjogásznak és Kocsis Tamás görögkatolikus egyetemi lelkésznek február 19-én. A plébánián tartott maratoni beszélgetés a párkereséstől kezdve a házasságon át a válásig érintette a fiatalok számára fontos, gyakorta tabuként kezelt kérdéseket.
A hétfő este a Szent József-plébánián a „Pueblo” találkozási alkalma. Szili András 2019 óta, plébániai kormányzóvá történő kinevezése óta megötszörözte a plébániai ifjúsági hittanra járók létszámát. 18 éves kort betöltve lehet felkerülni a Pueblóba a gimnazista hittancsoportból, amit alig várnak az ifjak.
Ettől a tanévtől vált hangsúlyossá, hogy a tagok dolgoznak fel és adnak elő maguk választotta témákat, és hívnak meg vendégeket körükbe. Ezúttal Vadász Kinga szociális testvér és Kocsis Tamás görögkatolikus szervezőlelkész, egyetemi lelkész volt a meghívott. Kinga jogászként vesz részt hét éve az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki bíróság munkájában, és lát rá válságba jutott házasságok sokaságára. „Mit rontanak el a párok, erről rajzolódik ki egy mintázat számomra” – mondta a jogász. Kinga e mellett a Test Teológiája csoport tagjaként vesz részt lelkinapok tartásában fiataloknak.
Kocsis Tamás meghívásának apropója, hogy mint görögkatolikus papnak a szentelés előtt kellett döntenie, a cölibátust választja-e, vagy megházasodik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a görögkatolikus papnövendéknek fiatalon, meghatározott időn belül kell házastársat találni. A beszélgetés egyszerre szólt a párkeresésről, a kapcsolatban való elköteleződésről, a házasságra lépésről és az abban való megmaradásról.
Tamás arra biztatta a fiatalokat: Imádkozz azért, hogy megtaláld a párodat. Kérd Istent, ő ad, és jó párt ad. Ha a keresést és a párkapcsolatot összekötöd hiteddel, Isten meg fogja szentelni azt. Igényességre biztatott, de intett attól, hogy elvárásokat támasztva, azokat „pipálgatva” keressen, és külsőségeknek behódolva válasszon párt. Kinga hozzátette: Szerencsés, ha egy fiatalnak van tapasztalata arról, hogyan működik a másik nem, jó, ha van ismerkedős kapcsolatuk egymással.
Mindkét előadó szerint fontos a közös értékrend, így a vallásosság is.
– mondta Tamás.
Örök kérdés, vonzzák-e egymást az ellentétek, szerencsés-e ezek léte egy párkapcsolatban? Tamás szerint felkeltheti az érdeklődést egymás iránt, és vannak is ellentétek, amik hosszú távon kiegyensúlyozódhatnak, de az a tapasztalat – ezt már Kinga mondja –, hosszú távon az ilyen kapcsolatok nem működnek. Ezért biztattak az előadók arra, végezzenek a párok „önellenőrzést”, mit mond például a környezetük, hogyan alakultak ők maguk a kapcsolatban. Előnyükre változtak-e, önmaguk maradtak-e, nem idegenedtek-e el azoktól, akik és amik korábban fontosak voltak nekik.
A fiatalok arról kérdeztek, mire mondanak a házasfelek igent, mi van e mögött az igen mögött. Kinga így válaszolt: Az igen abban a belső szabadságban mondatik ki, hogy a feleket a másik iránti szeretet vezeti, megvan a személyes érettségük, a felelősségvállalás önmagukért, a párjukért és a döntésért. Tamás a görögkatolikus szertartást írta le: A jegyespár a templom kapujában nyilvánítja ki házassági szándékát, hogy az „valódi, igaz, elhatározott és kényszerítés nélküli”.
„Megelégszem vele, elfogadom, a személye, a léte tesz boldoggá, kiteljesedek benne” – írta le az emberben munkáló érzést, bizonyosságot és józan realitást Tamás.
Kinga szerint a megalapozott döntéshez fontos, hogy a pár valóban megismerje egymást, biztosítsanak erre egymással minőségi időt, hogy felkészüljenek a döntésre. A test teológiája alapján hozzátette, szerencsés, ha egymás megismerését nem befolyásolja a szexualitás teljes megélése. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, ennek „megküzdött tisztaságnak” kell lennie, mert a házasság több és más mint a barátság.
Kinga szerint nagyon fontos az önismeret, a fejlődő önismeret: ki vagyok, honnan jövök, milyen mintát, apa/anyaképet hozok, hol vannak elakadásaim, mire hív Isten – ezekre a kérdésekre meg kell tudni felelni, mindenkinek önmagán is dolgoznia kell. A felismert korlátokat, sebeket Isten elé kell vinni, aki gyógyítani tud, és gyógyultan belemenni a házasságba.
Az eros, a testi vonzalom. A filia, a barátság, hogy „fél szavakból” is értik egymást, hogy mindenről egymással szeretnek és tudnak beszélgetni. Az agape: az egymás iránti lelkesedés, a többlet, ami miatt a házasság több, mint testi vonzódás és több, mint barátság. Tamás hozzátette: Az életünk hullámzik, tudatosan törekedni kell arra, hogy „újra és újra felfedezzük, ami egyszer boldoggá tett minket”. A görögkatolikus esküvő kötelező evangéliumi szakasza – a kánai menyegző története – alapján fogalmazta meg: nekünk a vizet kell odavinni Krisztus elé, a csodát ő cselekszi.
A kapcsolatért küzdeni kell, vigyázni egymásra. Ha jól érzed magad, nem vágysz másra.
Fotó: Lambert Attila
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
