Párbeszédet kezdeményez az MTA elnöksége az egyetemi modellváltásról

Párbeszédet kezdeményez az MTA elnöksége az egyetemi modellváltásról

Nyilvános párbeszédet kezdeményez a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége az egyetemi modellváltásról, hogy a tudományos közösség javaslatokkal segítse az egyetemi oktatás és kutatás színvonalának és feltételeinek javítását célzó erőfeszítéseket.

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke – Új elnökségi tagok |  MTA

Hírdetés

Az akadémia elnöke, Freund Tamás – mta.hu

Az MTA közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy elnöksége – amely két közgyűlés között az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete – keddi ülésén teljes részvétel mellett, egyhangúlag állásfoglalást fogadott el az egyetemi átalakításokkal kapcsolatban.
   
Ebben kiemelték: a Magyar Tudományos Akadémia a teljes hazai kutatási és felsőoktatási szféra erőteljes és harmonikus fejlesztésére, kiválóságának, verseny- és vonzóképességének növelésére törekszik. Hozzátették, a tudományos szabadság és az egyetemi autonómia az európai kulturális örökség egyik sarokköve.
   
Kitértek arra, hogy a magyar egyetemek fejlődése nemzeti érdek, hiszen szinte kizárólag ezek biztosítják a társadalom, a gazdaság és az állam számára a vezető szakembereket, emellett a tudományos és a technológiai fejlődés meghatározó intézményei is.
   
Az MTA elnöksége szerint a felsőoktatás gyorsütemű és nagyarányú expanziója nem járt együtt az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, ezért annak pótlása egyre sürgősebb. Ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát, és megőrizze központi szerepét a társadalomban, át kell tekinteni a jelenlegi működés előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell a változásokról dönteni – írták.
   
Kiemelték, hogy olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget.
   
Azt írták, a most napirendre került átalakítás előnyei és hátrányai a különböző oktatási és kutatási profilú egyetemek, karok esetében még vizsgálatra szorulnak. “Az új formák egyik pillére kell legyen, hogy az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak” – fogalmaztak.
   
Álláspontjuk szerint törvényi szinten kell garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra.
   
Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. “Az egyetemi vagyon harmadik fél számára el nem idegeníthető, végső soron a tulajdonjog kerüljön vissza az államhoz” – hangsúlyozták.
   
Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok rotációjának lehetőségét – olvasható az állásfoglalásban.
   
“Az egyetemek működési formájának megváltoztatása nagy horderejű döntés, amely évtizedekre meghatározza Magyarország jövőjét, ezért nyilvános párbeszédre van szükség. A döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket, valamint a döntéskor és azután is tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát, emellett tájékoztatni kell a nyilvánosságot, és biztosítani kell a társadalmi kontrollt” – írták.
   
Hozzátették: nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól.
   
Az MTA elnöksége az állásfoglalásban kitért arra: az átalakítás eredményét három év után értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szaktekintélyek bevonásával, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra kell hozni.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »