Olvasom, milyen frenetikus ötlettel rukkolt elő már megint az Európai Unió. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, Charles Michel azt találta ki, hogy ki kellene már zárni Oroszországot az ENSZ Biztonsági Tanácsából, hiszen mégiscsak „támadó háborút” visel Ukrajnával szemben.
Az ET elnökének természetesen igaza van, Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy szuverén államot. Persze, nehéz, de tegyük félre egy pillanatra a „bezzeg Amerikát”, az ukrán állam rendszerszintű korrupcióját, a helyi kisebbségek nem ritkán brutális elnyomását, sőt, még Zelenszkij és köre tenyérbemászó stílusát is. Ezek közül egy sem, sőt, tetszőleges kombinációjuk sem indokolta volna a háborút. Putyin célt érhetett volna anélkül is. Ukrajnában ártatlan emberek halnak meg, az orosz agressziót nem menti fel egy (vagy több) hasonló amerikai. A saját bűnöm alól csak a jóisten adhat feloldozást, nem a másik bűne.
Ezzel együtt nem csak ostoba (Michel szerint Oroszország „az egész világot mozgósítja egy képzelt ellenség ellen!”), legalább annyira veszélyes is az az elképzelés, amellyel most Charles Michel előrukkolt.
Egyetlen háborúban sem szűnhet meg a párbeszéd a harcoló felek között, máskülönben képtelenség megállítani a pusztítást. Ha elfogadjuk a nyilvánvalót, miszerint Ukrajnában az Egyesült Államok vív ukrán vérrel háborút Oroszországgal szemben, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a világ két legnagyobb atomhatalma között a párbeszédet minden áron fenn kell tartanunk. Már csak a saját jól felfogott érdekünkben is. Ennek a párbeszédnek pedig mind a mai napig az ENSZ Biztonsági Tanácsa az egyik legfontosabb fóruma.
Azzal együtt, hogy a BT mindig is politikai alapon működött (lásd: 1971-ben milyen gerinctelenül golyózták ki Tajvant a tanácsból a kommunista Kína felvétele miatt), mégis kínál egy felületet, amely legalább az érintkezés lehetőségét fenntartja.
Azt a nyugati álláspont leghangosabb hirdetői sem tagadhatják, évtizedek óta nem volt ennyire közel egy Kelet és Nyugat közti nagy összecsapás lehetősége.
Márpedig, ha ez valóban így van, óriási luxus büntetés gyanánt kizárni Oroszországot az utolsó olyan szervezetből, ahol még intézményes keretek között érintkezhet más nagyhatalmakkal. Ez akkor is így van, ha sokak szerint ennek jogosságához nem férhet kétség. Nem szabad megengednünk, hogy végleg és totálisan megszakadjon a párbeszéd. Ez nem érdeke sem Oroszországnak, sem a Nyugatnak, és legfőképpen Ukrajnának nem érdeke.
A végére még valami! Sokat hangoztatott, de alapvetően hibás az az elképzelés, miszerint a BT öt állandó tagjának, azaz Oroszországnak is vétójoga lenne. Ezt a fogalmat a tanács alapokmányai nem is ismerik, hiszen meg sem születhet olyan döntés, amelyet az öt állandó tag ne hagyott volna jóvá, döntés nélkül pedig a vétó fogalma is értelmetlenné válik.
Megjelent a Magyar7 hetilap 39. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
