Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu. Amennyiben ez igaz, az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, Bíró Péter által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet.
Éjszaka a zálogtárgyakat csereberéli, és van, amikor aranyat is önt! – így viccelődtek Bíró Péteren ismerősei egykor. A tréfa azonban komolyra fordult: a Kézizálog Zrt. veszteségét ugyanis nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: vélhetően hamisak.
Az utóbbi tétel még nem szerepelt az év elején becsődölt cég veszteséglistáján, pedig magánszemélyek és bankok adtak sok százmilliós kölcsönöket – valódi vagy hamis aranyfedezet mellett – a cég egyszemélyes tulajdonosának, Bírónak.
Az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak, trombitarézből készültek, és még az aranyborítást is "lespórolták" róluk. A csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek – akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték – megtették a feljelentést Bíró ellen.
Ki hitelesítette az aranyat?
Ekkora aranyhamisítás – összesen több száz kilogrammról lehet szó – páratlan a hazai bűnügyi krónikákban, hiszen nagyüzemi módon történhetett, és tapasztalt üzletembereket is érint. Sok a kérdés: hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? Minderre vélhetően a Kézizálog ügyet vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) adhat majd választ.
Az aranytárgyak hitelesítésre jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) viszont írásban is közölte, hogy "a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett aranytárgy- és aranytömbhitelesítést. Nyomozati szervektől sem hatóságunk, sem pedig más által hitelesített aranytömbök ügyében nem érkezett megkeresés. A rendőrhatóság három esetben kérte fel hatóságunkat fémtömbök anyagvizsgálatára, szakértőként."
Márpedig ha ez így van, akkor a garancia vagy fedezet céljára adott aranytömbök vélhetően egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel. Ugyanis az ilyen vizsgálatra felhatalmazott másik cég, a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.
Mindebből három dolog következthet: a Kézizálog vagy tulajdonosa nem magyar fémjelzésű aranytömböket "forgalmazott", vagy a fémjelzést is hamisították, és ezek így kerülhettek forgalomba. Az is lehet, hogy az aranytömböket fémjelzés nélkül vagy külföldi fémjellel ellátva dobták piacra, adták biztosítékként.
Milliárdok folytak be kötvényekből is
A kérdőjelek sorát a céget hitelező bankok szaporíthatják. Együttes veszteségük ugyan jelentős – meghaladhatja a 20 milliárd forintot – de eddig nyilvános nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel.
 |
A mintegy 10 ezer értéktárgy szakbecsüssel való felértékeltetése hozzávetőlegesen százmillió forintba került volna, ám a pénzintézetek ezt nem akarták összeadni. Így nem ismert ma sem, mennyit érnek. Egyes feltételezések szerint e tárgyak egy részét a tulajdonos korábban titokban értéktelen dolgokra cserélte, így a könyvekben szereplő értéknek legfeljebb harmadát-negyedét érik.
A tervek szerint a ki nem váltott zálogtárgyakat internetes értékesítéssel adják el. Az érték meghatározásához viszont fogódzót jelenthez az egyik pórul járt bank vizsgálata: a szakértő becsüsökkel történt értékbecslés a könyvekben szereplő forintértéknek csupán öt (!) százalékát tartotta valósnak.
Az ötvözött nemesfém (arany, ezüst, platina) tárgyakat hitelesíttetni (fémjeleztetni) kell, az eljárást Budapesten a Nehiti végzi. Minden Magyarországon készült arany tárgyat fémjeleztetni kell egy gramm, ezüsttárgyat pedig 2 gramm felett. A külföldről behozott ékszereket is kötelező fémjeleztetni, e tárgyak behozatali fémjelet kapnak. Magánszemélyek is fémjeleztethetnek külföldről behozott ékszereket. Az ékszer származását igazoló dokumentumot és egy nyilatkozatot kell benyújtani, amely a tárgy tulajdonjogát igazolja, és megfizetni a fémjelzés díját. Minden Magyarországon gyártott ékszer vagy nemesfém tárgyban kötelezően benne kell legyen a készítő vagy gyártó cég, vagy vállalkozó egyedi névjele. Ezt az egyedi jelet a Nehitinél nyilvántartják. E mellé ütik be az érvényben lévő magyar fémjelet.
(Napi.hu nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
