Király Béla és Istvánko Viktória 2013-ban kezdett el foglalkozni a kertészkedéssel, de ekkor még csak az volt a céljuk, hogy saját maguk számára termeljenek ízletes és egészséges élelmiszert. Amikor azonban a barátok megkóstolták Béla paradicsomait, ők is igényt tartottak a friss termésre. 2018-tól már komolyabban foglalkoznak a gazdálkodással – megtalálták saját földjüket, a Kisdomb ökokertnek immár ez az ötödik szezonja dobozközösségként. Tavaly 60 családot láttak el bio zöldségeikkel.
Király Béla és Istánvko Viktória gyermekei Waldorf iskolába járnak, így kezdtek el megismerkedni a kertészkedéssel, otthoni gazdálkodással, kevesebb, mint egy évtized alatt pedig odáig fejlődött a történet, hogy már az ő gazdaságukban vetettek búzát a gyerekek, hogy learassák és kenyeret süssenek belőle.
„ Minden a paradicsommal kezdődött. Paradicsom rajongó vagyok, ezért eleinte magamnak termeltem különböző paradicsomokat. Mindenki, akinek adtam belőlük, el volt ájulva, hogy teljesen már ízük van, mint a boltinak, ezért kérdezték, hogy nem termelnének-e picit többet, hogy ők is tudjanak vásárolni” – idézi fel a kezdeteket Béla.
Szükség volt valakire
Egy szomszéd faluban béreltek földet, de miután ott nem a várakozásaik szerint alakultak a dolgok, saját föld után kezdtek kutakodni. Az egyharmad hektáros területet, ami 3 km-re található az otthonuktól, a ’80-as években gyümölcsös volt, de miután kárpótlás keretében magánkézbe került, műveletlenül állt, így a tulajdonos is örült, hogy valaki végre kezd vele valamit. Az egykor parlagon hagyott föld ma már 60 családnak elegendő zöldséget terem.
Mindketten gazdasági diplomával rendelkeznek, és korábban a médiában dolgoztak, így valójában egy véletlennek köszönhető, hogy Béla második éve már főállásban a gazdálkodással foglalkozik. Egy barátjuk Dunakeszin volt doboz közösségi tag, és amikor az oda szállító gazdával megszakadt a kapcsolatuk, szükség volt valakire, aki átveszi a helyét. Így vált közösségi gazdálkodássá a Kisdomb ökokert, amelynek március 20-án indul az ötödik szezonja.
A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan együttműködés, amelyben egy gazdálkodó és vásárlói alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert kapnak.
„Lássuk meg az embert a tagok mögött”
Nem is bánják ezt, hiszen a közösségi gazdálkodásnak számos előnye van. Ahogy ők is kiemelik, szeretik, hogy kiszámítható ez a forma, előre tudnak tervezni, mennyi bevételük lesz és azt hogyan tudják felhasználni, de az emberi kapcsolatok is alapvető pillérét képezik a közösségi gazdálkodásnak.
„Nem egy arc nélküli kapcsolat ez, amikor bemegyek a boltba vagy a zöldségeshez és leemelek egy terméket a polcról. Mi is megtudunk a tagokról ezt azt, miközben próbálunk az ő valós igényeiknek megfelelni” – mondja Béla. Persze 50-60 tag esetében nem tudják mindenki igényeit figyelembe venni, és az is előfordul, hogy valaki év közben jön rá, hogy ez a formáció mégsem neki való, mégis olyan emberi kapcsolat alakul ki közöttük, hogy tudják, nyugodtan adhatnak egymásnak visszajelzést.
Külön figyelmet fordítanak a közösségépítésre, hogy ne csak annyiból álljon ez a kapcsolat, hogy egy héten egyszer átveszik a terményeket és viszont látásra. Viktória foglalkozik azzal, hogy a fenntartható életmódra edukálja a tagokat. Gyakran cserélnek egymás között recepteket, ötleteket adnak, miként lehet felhasználni a sütőtököt az ötödik héten, és előadásokat is tartanak. Arra is figyelmet fordítanak, hogy a tagok is megoszthassák a saját eseményeiket, programjaikat, hiszen van közöttük hangtálas, kórustag és így tovább. „Nagyon sokféle területről érkeznek emberek, van közöttük programozó és elméleti matematikus is. Én vállaltam ezt a közösségépítő szerepet, hogy lássuk meg az embert a tagok mögött, ne csak mögöttünk, a gazdák mögött” – mondja Viktória.
A kapcsolattartás az átadáson túl a hírlevélen keresztül történik, amit minden hétfőn küldenek ki. Ebben nemcsak azt írják meg előre, hogy a héten milyen terményekre számíthatnak a tagok, hanem bemutatják a kevésbé ismert zöldségeket, például a mizunát, de rengeteg hasznos információ is van benne, így többek között a Tudatos Vásárlók Egyesületének hírei, tesztjei is felbukkannak bennük. Rendszeresen tartanak előadásokat Budakeszin, az átadópontjukon, de Telkiben és a Zsámbéki medencében több zöld kezdeményezés is van, így ezek keretében is szerveznek programokat. A hírlevél végén pedig a tagok eseményeinek is van egy külön szekció.
Itt fontos a vásárló visszajelzése
Mivel a közösségi gazdálkodás egy kétirányú kapcsolat, így a tagok visszajelzésére is számítanak. Erre szolgál a szezonvégi kérdőív, amiben a tagok jelezhetik az észrevételeiket. Persze 50-60 tagnál lehetetlen teljesen egyedi igényeket teljesíteni, de igyekeznek ezeket is figyelembe venni. Olyan is van, hogy hárman megírják, hogy még több mángoldot szeretnének, ketten pedig épp azt mondják, túl sok volt belőle, így ügyesen kell egyensúlyozni.
Hogy azért senkinek a nyakán ne maradjon olyan zöldség, amit nem kedvel, el is lehet cserélni. Mivel már hétfőn megtudják a hírlevélből a tagok, hogy mire számíthatnak a csütörtöki átadáskor, a levelezőlistán előre leegyeztetik a cseréket. A nyári dobozcserékre pedig egy külön táblázatot vezetnek.
Minősített biozöldség földtől a tányérig
A Kisdomb ökokert minősített biogazdaság, nem véletlenül. Elsősorban 30 és 50 év közötti családosok a tagjaik, de Béla és Viktória hangsúlyozza, hogy jó lenne, ha az emberek mielőbb átállnának a tiszta élelmiszerekre. „Gyerekkortól rengeteg szemetet esznek az emberek, és a kutatások is azt mutatják, hogy az autoimmun betegségek, a cukorbetegség, a daganatos betegségek sokkal korábban kijönnek az embereken, mint 10-20 évvel ezelőtt. Mielőbb elkezd az ember tiszta élelmiszereket fogyasztani, annál nagyobb esélye van, hogy jobb életminőségben tudja leélni az életét” – vallja Béla.
Viktória hozzáteszi, sok család gyakran akkor csatlakozik hozzájuk, amikor elkezdik a gyerekek hozzátáplálását. „Ilyenkor megkérdezik, hogy kútból locsoljuk-e a salátát és a sárgarépát, mert a nitráttartalom miatt aggódnak, erre én visszakérdezek, hogy ő biozöldséget evett-e, az elmúlt másfél évben, amíg várandós volt és szoptatott. Ki is lyukadunk oda, hogy nem. Sokan csak addig adnak biozöldséget, amíg be nem kerül az óvódába a gyerek. Ebben érzünk egy edukációs hiányt, amit igyekszünk a hírlevelekkel és az előadásokkal pótolni.”
A közösségi gazdálkodás új lehetőségeket is teremt a fiatalabb generáció számára, hogy első kézből megtapasztalják, hogyan állítják elő az ételt, ami a tányérjukra kerül. „Van egy tagunk, aki egy budapesti iskolában tanár, és volt olyan, hogy az egészségnap keretében elhozott egy osztályt. Dolgoztak a kertben és közben sokat beszélgettünk velük.”
Kihívások itt is vannak
Akárcsak minden más gazdálkodót, a klímaváltozás és a munkaerőhiány problémája őket is érinti. A budai agglomerációban inkább az építőiparban helyezkednek el a munkások, így tavaly első alkalommal külföldi és magyar önkéntesek segítettek neki, mert alapvetően minden munkát Béla, Viktória és három gyermekük lát el. Mivel azonban a gazdaság mellett nincs szálláslehetőség, a házaspár otthonában éltek az önkéntesek, ennek a felállásnak pedig megvannak a maga kihívásai, így még átgondolják, idén is folytatják-e ezt.
A közösségi gazdálkodás rendszerében a tagok is kivehetik a részüket a munkából, de a valóság ennél összetettebb. A szezon elején még mindenki nagyon lelkes, de amikor szembesülnek vele, hogy a kertbe tavasszal kell menni, amikor sár van és hideg, illetve nyáron, amikor ők nyaralnának, alábbhagy a lendület. Pozitív hozadéka viszont egy-egy ilyen alkalomnak, hogy ilyenkor szembesülnek a tagok, mennyi zöldség van és ez mennyi munkával jár, így utána jobban megbecsülik Béla és Viktória munkáját.
Mit kapnak a Kisdomb ökokert közösségi tagjai?Lehet választani a kisebb, nagyjából két felnőttre elegendő zöldséget tartalmazó doboz és a nagyobb családi doboz között.A dobozba mindig a szezonnak megfelelő zöldségek kerülnek. Emellett gyakran kerül a dobozba pesto, és ha úgy alakul az idény lecsó, de fermentált zöldségeket is kézhez kapnak a tagok.Több biogazdával is kapcsolatban állnak, akiknek a termékeit rajtuk keresztül lehet megrendelni.Nagyjából 40-50 féle zöldséget termesztenek a Kisdomb ökokertben, de mindig kísérleteznek újdonságokkal, különösen az ázsiai leveles zöld vonalon. Ezeket fóliában már most, a szezon elején meg lehet termelni, és a földi bolhák még nem rágják meg őket, így ez a leghálásabb időszak a tesztelésre.A tagok nagy kedvence a gyökeres saláta. Viktória elmondása szerint van, aki kiteszi ezt az asztal közepére és egy-egy levelet csipeget le róla, más pedig a kertbe ültette ki.Átvételi pontok: Telki, Dunakeszi, Piliscsaba, csütörtökön délután.A szezon idén március 20. és december 11-ig tart. Ha szeretnél csatlakozni
Csatlakozni több módon is lehet: Istvánko Viktória vistvanko@gmail.com vagy Király Béla belakiraly@hotmail.com email címeken.
Facebook: Kisdomb.
Instagram: Kisdomb ökokert
Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt „Paradicsom rajongó vagyok” Kisdomb ökokert, biogazdaság a Zsámbéki-medence szívében először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
