Bár nem maradt fenn tökéletesen teljes formában, mégis sokat tanulhat a 21. század neofitája Inanna történetéből. Különösen akkor, ha nem csupán profán szemekkel tekint a töredékekben foglaltakra. Lássuk, milyen információkat rejteget Inanna eposza!
Minden ősi vallásban – így a magyar napvallásban is – prominens helyen szerepel a Napisten és a Holdisten. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk más bolygóistenekről és istennőkről sem, hiszen a Teremtés összetettségét és sokszínűségét dicséri a többi isteni lény. Nem feltétlenül csak angyalok és tündérek népesítik be a magasabb világokat, ugyanis találkozhatunk olyan istennőkkel, mint amilyen Inanna (más néven Innin, Ninanna), aki az akkád-babiloni korban Istar, majd ezt követően a kánaáni Astarte/Astarté. Ő az, aki Egyiptomban Ízisz-Hathorként, míg a görögöknél Afrodité alakjában tűnik fel. A magyaroknál ő az Esthajnalcsillagnak, a Vénusznak az istennője, ami pedig ekvivalens, tehát kölcsönösen megfeleltethető a sumér szerepével.
E rövid okfejtésből megtudhattuk, hogy a sumer-magyar vallási képzetek egyezést mutatnak a tekintetben is, hogy a Nap (Utu és Napisten/Naporcájú égapa) és a Hold (Nanna-Szuen, illetve Holdkirály) mellett a sorban kitüntetett helyen megtaláljuk a mindenkori istenanyát a maga kultikus-mitologikus szükségszerűségében.
Inanna a legjelentősebb istennő a suméroknál. Több jel mutat arra, hogy a Nagy Istennőnek kijáró tisztelet hasonlít a magyar Nagyboldogasszonyunkéra. Hasonlóak ugyanis az attribútumok: termékenység, szerelem, anyaság, vegetáció, boldogság forrás Ő.
Mindezek a funkciók bizonyítják az istennő alapvető és kihagyhatatlan szerepét a vallásos életből.
Inanna és szerelme, Dumuzi története a kozmikus létmódoknak és ciklusoknak állít emléket. Ez a történet egy alvilágjárásról szól, amit csak röviden érintenénk.
Egy napon Inanna úgy döntött, hogy leszáll az Alvilágba, hogy nővérét, Ereskigalt kiszorítsa a hatalomból. Miközben keresztülhaladt a Hét Ajtón, a kapuőrök megfosztották ruháitól. Így ruhái nélkül érkezett meg Ereskigál, az Alvilág Úrnője elé, aki a halál pillantásával bénította meg testét.
Inanna barátnője, Ninsubur végül isteni segítséget kér, mire Enlil egy ravasz csellel két küldöncöt meneszt az Alvilágba az „élet eledelével” (más változat szerint az „élet ételével”) és az „élet vizével”. Ezek segítségével sikerül feléleszteniük Inannát, aki felfelé indul az Alvilágból, azonban ez nem megy neki egyszerűen.
Ekkor lép közbe a hét Anunnaki, akik ezúttal nem azok a földönkívüli lények, mint akikről az utóbbi években sokat olvashattunk, hanem az Alvilág Hét Bíráját hívják így. Az Anunnakik a kozmikus rend törvényeire hivatkozva nem engedik, hogy valaki csak úgy feltámadjon és visszatérjen a földi világba! Hacsak nem gondoskodik maga helyett egy másik lélekről, hogy a rend helyreállhasson.
Inannát démonok kísérik arra várva, hogy ki lesz a kiszemelt áldozat, aki majd az istennőt helyettesítheti az Alvilágban.
Dumuzi, aki eredetileg egy egyszerű pásztor volt, végzete azzal teljesedik be, hogy ő vidáman ünnepelget teljes megelégedettséggel Urukban a helyett, hogy Inannát siratná vagy visszatérésén fáradozna. Ezért az istennő őt „ajándékozza meg” a halál pillantásával.
Dumuzit magukkal ragadják a démonok, jól megkínozzák, és az Alvilágba toloncolják az egyébiránt egyszerű pásztorfiút. Mintha megcserélődnének a szerepek, mert ezúttal Ereskigal szíve esik meg – ilyen is van! – a pórul járt fiún és úgy határoz, hogy csak az év egyik felét kell majd az Alvilágban töltenie, a másik felében nővére helyettesítheti. (Itt most eltekintünk e történetnek Istar alvilágjárásával való összevetésétől, ami több pontban eltér ettől.)
Mindezek fényében könnyen azt hihetnénk, hogy Dumuzi büntetése voltaképpen felesége, Inanna bosszújára és dühére vezethető vissza, ami férje jóléte láttán gerjed benne. Valójában azonban nem erről van szó. E mögött egy olyan misztérium állt, ami a természet ciklikusságának megfogalmazására szolgált. Dumuzi egy olyan istenség, aki évenként meghal és feltámad. Ergo a természet váltakozása: terméketlen és termékeny időszakok egymásutánisága került itt kifejezésre kozmikus mítoszok formájában. Vegyük észre, milyen fontos ez! Az élet ritmusait követik a természet időszakai, amelyek párhuzamba állíthatók az emberi sorsokkal. Ha teremtünk, akkor azzal egyszersmind előrevetítjük a megszűnést, a halált is. Mert ami létrejött, az egyszer fel is bomlik.
Amikor Inanna bemerészkedik Ereskigal területére, akkor szimbolikusan a felső világ rendjét próbálja alkalmazni az Alvilágra, de a dolog nem működik! Az alvilág erőit nem lehet megállítani a saját feladataik teljesítése közben! Itt egészen mások a szabályok! Magyarul, a „halál”, az elmúlás éppen úgy az isteni rend része, mint az élet. Ez a váltakozás: élet-halál, rend-rendezetlenség, alkotás-felbomlás a kozmikus ciklusok része. Ezért szenteltek nagy ünnepeket nekik minden olyan kultúrában, ahol nem irtóztak, nem iszonyodtak a haláltól, hanem az isteni Rend részeként fogadták el és tisztelték. Így talán jobban érhető, hogy miért rendeztek évente rítusokat a termékenység fenntartására, vagy épp elsiratására, illetve hogy miért kapott kiemelt fontosságot a mindenkori király életerő-növelő, életerő-bizonyító és a világrendet helyreállító rítusa minden archaikus kultúrában.
Inanna és Dumuzi töredékes történetében ennél sokkal több misztériumot lehet felfedezni. Helyszűke miatt még egyet muszáj kihangsúlyoznunk ezek közül, mert ez a vonás is továbbélt a későbbi vallásokban: ez a feltámadás lehetősége. Vagyis az a cselekmény, hogy a Túlvilágról vissza lehet térni. Esetenként változó kérdés, hogy a szerelem, a bosszú, az emberiség megváltása, vagy épp önmagunk beavatásának a misztériuma lesz a feltámadás mozgató rugója. Mindenesetre, a feltámadás, a Túlvilágról való visszatérés lehetséges, és ezt már a sumérok is jól tudták! De vajon honnan??
Ha azonosulni tudsz ezzel a gondolkodásmóddal, ha egyetértesz ezzel az életszemlélettel, ha hasonló gondolkodású emberekkel szeretnél tanulni, akkor figyelmedbe ajánlom programjainkat.
Részt vehetsz programjainkon:
Önfejlesztő Műhelyeinken (beszélgetős előadásainkon)Aurafejlesztő és Meditációs KlubjainkonHétvégi töltődéseinken (és Istentiszteleteinken)Bel- és Külföldi zarándoklatainkona Naptemplomunkban és a Pálos kolostorokban tartott IstentiszteleteinkenSzer-napjainkon (szent ünnepnapjainkon)Főnix programunkonÉbresztő Táborunkban
Csatlakozz hozzánk minden elkötelezettség nélkül! Járd velünk együtt önmagunk felszabadításának útját, melynek segítségével egységet teremthetsz önmagadban és a környezetedben, s hozzájárulhatsz a világ rendjének helyre állításához.
Bővebb információ:
Száraz György
Boldog napot!
The post Pár gondolat a sumer alvilágjárásról appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
