Azon ellenzéki hangokra, amelyek szerint az alaptörvény egyszerű parlamenti többséggel is megváltoztatható, Kövér László házelnök azt mondta: azok táborához tartozik, akik szerint ezek a nyilatkozatok átlépték a büntetőjog határát, „ha nekem van igazam, akkor holnap büntetőeljárást kellene indítani azokkal szemben, akik az alkotmányos rend felforgatására uszítanak”.
Kövér László – archív, MTI/Kovács Tamás
Az Országgyűlés elnöke szerint átlépik a büntetőjog határát azok, akik szerint egyszerű parlamenti többséggel is megváltoztatható az alaptörvény. Kövér László kedden az InfoRádió Aréna című műsorában közölte azt is, hogy a kormányoldal még nem tárgyal az államfői posztról.
Azon ellenzéki hangokra, amelyek szerint az alaptörvény egyszerű parlamenti többséggel is megváltoztatható, a fideszes politikus azt mondta: azok táborához tartozik, akik szerint ezek a nyilatkozatok átlépték a büntetőjog határát, „ha nekem van igazam, akkor holnap büntetőeljárást kellene indítani azokkal szemben, akik az alkotmányos rend felforgatására uszítanak”. Megjegyezte: bár ma nem vehetők komolyan, akik ilyen állításokat tesznek az alkotmányról, „minden világégés abból indult (…), hogy néhány komolyan nem vehető bohóc elkezdett uszítani, aztán lett belőle nácizmus, kommunizmus”. Hozzátette: nem mindenki mérlegel politikai szempontok alapján, vannak, akik nem is tehetik, kizárólag jogi szempontokat vehetnek figyelembe. Szerintük pedig az említett nyilatkozatok „még nem lépték át a küszöböt”.
Az államfői poszt kapcsán Áder János lehetséges utódáról azt mondta: a választás időpontja még nincs olyan közel, hogy az esetleges jelöltek személyéről a Fidesz elnökségében, frakciójában vagy a kormány informális köreiben szó esett volna. Hozzáfűzte: nem kívánnak már most lehetőséget adni a találgatásra, ami nehezítené az új államfő hivatalba lépését.
Elmondta, a Háznak jövő március 9. és április 9. között kell döntenie. A korai döntéshozatalt indokolná, hogy az új államfőnek legyen ideje felkészülni hivatalára, de az is, hogy az Országgyűlés a választási kampányra tekintettel hamarabb befejezhesse munkáját.
A médiatanácsba egyelőre nem sikerült érvényes jelölést tennie az erre létrehozott eseti bizottságnak – jelezte, megjegyezve, a külső nyomásra létrehozott alkalmassági feltételek miatt szerinte ésszerűtlenül szűk körből lehet jelölni.
A Fidesz választási jelöltállításáról azt mondta: aki jelenleg mandátummal rendelkezik, nagy eséllyel lehet jelölt jövőre, a változások elenyészőek lesznek. „A mi oldalunkon stabilitás van.” Úgy fogalmazott: az optimális felállást a másik oldal keresi még.
Kövér Lászlót – elmondása szerint – az Európai Uniónak nemcsak a jelenlegi állapota aggasztja, sokkal inkább az ottani tendenciák. Az unió még nincs a lejtő alján, de vannak, akik nyomják a gázpedált – jegyezte meg.
A visegrádi négyek (V4) vagy a csatlakozásra váró országok azonban egy normális világ megőrzésében érdekeltek, azt szeretnék, ha a nemzetközi együttműködés és a nemzeti szuverenitás optimális egyensúlyba kerülne vissza. Most a baloldal, amely a kommunistáktól már a néppártig tart, úgy érzi, mindent megengedhet magának – jelentette ki, hozzátéve: nemcsak visszaél a létező szabályokkal, hanem figyelmen kívül is hagyhatja őket.
Kövér László az Európai Parlamentet gittegyletnek nevezte, amelynek nincs komoly hatásköre, bár ezt nem hajlandó elfogadni, de szerinte az Európai Bizottság és az Európai Bíróság is átlép olyan határokat, amelyeket tíz éve még senki sem gondolt volna. Az ilyen működés, amelynek szabályait rákényszerítik a legkülönbözőbb adottságú országokra, tartósítja a történelmi okokból kialakult egyenlőtlenségeket – folytatta.
Az országgyűlési munka kapcsán úgy értékelt: a fegyelmezési szabályok beváltak, hatásai érzékelhetők egyes képviselők magatartásán. Mint fogalmazott, egyik-másik képviselő viselkedésében jelentős visszafogottságot tapasztal azóta, hogy néhány millió forintot „kénytelen bent hagyni a köz kasszájában”.
Ugyanígy kedvezően értékelte az újságírók mozgását korlátozó rendelkezéseket is, és azt mondta: nem vette észre, hogy az újságírók munkájának minőségében olyan változás állt volna be, ami visszavezethető lenne ezekre a szabályokra.
A koronavírus elleni átoltottság „plafonjának” áttörhetetlenségét is okozza az egész világon jelen lévő totális bizalmatlanság a kommunikációban – mondta.
Ahogy fogalmazott, az internet gigantikus pletykafészekké vált, ami szerinte katasztrófához vezethet. A világon mindenhol küzdenek az álhírek terjedése ellen – mondta -, szabályokat alkotni azonban szerinte nemzetközi szinten lehetne úgy, hogy az ne vezessen totális cenzúrához.
Globális megállapodásra van szükség – hangsúlyozta -, Magyarország nemzeti keretek között nem érhet el sokat. Kijelentette ugyanakkor: egyelőre még a politikai szándék sem fogalmazódott meg tisztán arról, hogy „mit is akarunk elérni”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
