A papírtalpú bakancsok árdrágítása miatt letartóztatták a Metropole Szálló bérlőjét; történet egy bojlerről és a szakértelemről – a Magyar Nemzet 1938. és 1965. október 13-án megjelent számaiból válogattunk.
Augusztus 25-ével új sorozatot indított az MNO. 1938-ban ezen a napon jelent meg a Magyar Nemzet első száma, ebből az alkalomból pedig múltidézésbe fogtunk. Keressék mindennap a 77, illetve 50 évvel ezelőtt megjelent cikkeket az MNO-n! Válogatásunkban riportok, publicisztikák, interjúk, hírek sorakoznak majd az adott napi számból, bepillantást engedve nemcsak a korba, de az azt bemutató Magyar Nemzet szellemiségébe is.
A papírtalpú bakancsok árdrágítása miatt letartóztatták Verő Gyulát, a Metropole Szálló bérlőjét és fiát
Emlékezetes, hogy a közelmúltban egyik Pest vármegyei bizottsági tag a közgyűlésre elhozott egy papírtalpú bakancsot. Így terjedt el annak a híre, hogy ezeket a papírtalpú bakancsokat a hadsereg számára szállították. Nem sokkal később hivatalos jelentés megcáfolta azt, hogy ezeket a a bakancsokat a magyar honvédség részére szállították volna, ellenben megállapította, hogy a polgári üzleti forgalomba tényleg kerültek ilyen silány minőségű bakancsok, amelyek ügyében a hatóság már széleskörű nyomozást indított.
A bakancs-szélhámossági ügy a pesti rendőrségre került, majd innen az árdrágítási és valutaügyek rendőrségéhez, amely dr. Tóth Sándor detektívfelügyelő vezetésével indította meg az erélyes vizsgálatot. Így derült ki, hogy a munkásfelruházási akciók számára több ezer bakancsot akartak vásárolni. Ebbe az üzletbe kapcsolódott bele Verő Gyula, a Metropole-szálló bérlője, aki pályázott a bakancsok szállítására. Több ezer pár bakancs szállítását vállalta el, páronként húsz pengőért. Fia, Verő György segédkezett neki az üzlet lebonyolításában. Tekintve, hogy sem bakancsüzemük, sem cipőkereskedésük nem volt, nagy sietve a város különböző üzleteiből szerezték be a bakancsokat. Ezek között volt több olyan papírtalpú bakancs is, amelyeket csupán házi használatra szántak. Verő Gyula és fia azonban, akik a bakancsokat 5-8 pengős áron vásárolták, ezeket is, mint jó minőségűeket adták el. Hamis számlákra is tettek szert, amelyeket azoktól a kereskedőktől kértek, akiktől a bakancsokat vásárolták. Ezeken a számlákon a bakancsok mint jó minőségűek voltak feltüntetve és kétszeres, sőt háromszoros árakon.
Így vezették félre a felruházási akciót, amely húsz pengőjével vette meg a silány minőségű bakancsokat. Verő Gyulát és fiát két nappal ezelőtt őrizetbe vették, szerdán pedig előzetes letartóztatásba helyezték őket. Verő Gyula és fia ugyanis nemcsak magas haszonra adták el a bakancsok ezreit, ami által árdrágítást követtek el, hanem csalás is terheli őket, mert a bakancsokat olyan célra adták el, amelyre nem használhatók.
(1938. október 13., 9. oldal)
Bojler
Öt évvel ezelőtt engedelmeskedtem a tartós árucikkek vásárlására buzdító kereskedelmi hírverésnek és vásároltam egy villamos vízmelegítő és tároló berendezést, magyarul bojlert. Háromezer-kétszázért.
A szép nevű berendezés felszerelésénél mutatkoztak bonyodalmak, mert a gyártó cég nem vállalta, az erre hivatott ktsz viszont nem ismerte a munkát, emiatt bizonyos csövek ferdére sikerültek, de az ember ne legyen kicsinyes. Édesmindegy, hogy a forró víz görbe vagy egyenes csöveken jut el rendeltetési helyére.
A közelmúltban a berendezés csepegni kezdett. Előbb csepegett, később csergedezett, végül csurgott. Kihívtam a gyártó céget, amely a javítást vállalja, ha már a szerelést nem vállalta. A cég szakembere kijött, körülnézett és felsóhajtott:
– Hja, édes uram, a bojlert időnként tisztítani kell.
Felmutattam az írást, amelynek hiteles tanúsága szerint a bojlert kétszer tisztíttattam, mióta birtokomban van. A szakember felsóhajtott:
– Hja, édes uram, ennyiszer azért nem kellett volna.
Alaposabb vizsgálat után barátságosan közölte:
– Semmi baj, édes uram… Leszereljük, elvisszük, megjavítjuk…
– És mennyibe kerül? – kérdeztem aggodalommal, mert ősz van, tüzelő, iskola, miegymás…
A szakember biztató emberi derűvel nézett a szemembe:
– Egy ezresből vissza tetszik kapni, édes uram.
A bojlert leszerelték, elvitték, megjavították, hazahozták és felszerelték. A szakember igazat mondott. Egy ezresből vissza is kaptam.
Egy húszast
b. g. (1965. október 13., 5. oldal)
Válogatta: Bittner Levente
Észrevétele, javaslata van? Ossza meg velünk, írjon a [email protected] címre!
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
