Paolo Benanti ferences teológus-filozófust, az ENSZ mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői testületének tagját Alessandro Gisotti, a Vatican Media igazgatóhelyettese kérdezte az „intelligens gépek” lehetséges fejlődéséről.
Sokan már elkezdték használni, de még kevesen értik, hogy tulajdonképpen mit is jelenta mesterséges intelligencia és milyen következményei lehetnek az emberi életre. Egyesek szerint jobbá teheti mindenki életét, mások úgy gondolják, hogy az emberiség katasztrófájához vezethet. Eközben gazdasági értéke exponenciálisan növekszik, és a kormányok nem kis nehézséggel próbálják szabályozni működését.
A téma neves szakértőjét, Paolo Benanti teológus-filozófust, reguláris harmadik rendi (TOR) ferencest António Guterres ENSZ-főtitkár októberben felkérte, hogy csatlakozzon az ENSZ mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértői bizottságához, amely a közelmúltban ülésezett New Yorkban.
Az eredetileg az olasz nyelvű Vatican Newson közreadott interjúban Benanti atya a mesterséges intelligencia technológiai aspektusai mellett kitér az etikai szempontokra is, rámutatva arra, hogy az Egyház milyen mértékben járulhat hozzá a mesterséges intelligenciáról szóló vitához.
Az alábbiakban részleteket közlünk az interjúból.
*
– ….tényleg olyan valósággal állunk-e szemben, amely – ahogy egyesek gondolják – nagyobb hatással lesz az emberiségre, mint az ipari forradalom?
– (…) Szeretjük azt hinni, hogy sok dolog forradalmi abban az értelemben, hogy mindent megváltoztat. Ebből a szempontból azt mondanám, hogy
Az ipari forradalmat úgy jellemezték, mint egy olyan rendszert, amely bizonyos, ember által végzett feladatokat gépekkel helyettesít. Az ipari forradalom kezdetén az izomerő helyettesítésére törekedtek; ma az ember kognitív képességének, megismerő funkciójának egy részét szeretnénk helyettesíteni. A gép mindezt nagyon jól utánozza; … képes arra, hogy legyen egy célja, de ez a gép mégis csak egy másolat, egy utánzat, és nincs saját tudata, saját akarata. A forradalom tehát túl erős kifejezés; az automatizálás továbbfejlesztéséről van szó. Amit azonban rögtön tisztázni kell, az az, hogy társadalmi hatásai „forradalmiak” lehetnek. Ha az első ipari forradalom hatással volt a kékgalléros munkásokra azáltal, hogy a termelési folyamatban kevésbé volt rájuk szükség, a mesterséges intelligencia hatással lehet és lesz a fehérgalléros munkásokra, vagyis azokra a munkakörökre, amelyek a középosztályt érintik, és ha ezt nem a társadalmi igazságosság kritériumai szerint kezeljük, akkor a hatások valóban pusztítóak lehetnek, vagy legalábbis nagyon erősek…
– Stephen Hawking asztrofizikus néhány évvel ezelőtt azt állította, hogy a mesterséges intelligencia sikere az emberiség történelmének legnagyobb eseménye lehet, de ha nem kerüljük el a kockázatokat, akkor véget vethet az emberiségnek is. Melyek lehetnek a megfelelő lépések egy olyan fejlődéshez, amelynek nem lesznek romboló következményei?
– Az Egyház szociális tanításának is megfelelően azt mondanám, hogy különbséget kell tennünk az újítás és a fejlődés között ahhoz, hogy válaszoljunk erre a kérdésre. Az innováció vagy technológiai haladás az a képesség, hogy valamit egyre hatékonyabban és egyre erőteljesebben tudunk csinálni. Gondoljunk egy olyan negatív, de sajnos mindennapos területre, mint a háború. Egy pisztoly, egy géppuska, egy bomba, egy atombomba a háborús újítások néhány fejezetét jelentik. Senki sem gondolja azonban, hogy az atombomba jobb, mint a pisztoly. A fejlődés viszont a technológiai innovációt olyanná alakítja át, ami a társadalmi jót, a közjót is szem előtt tartja.
– Minden technológiai újítás etikai kérdéseket vet fel. Ezek a kérdések miért tűnnek sokkal összetettebbeknek a mesterséges intelligencia esetében, mint ahogy azt a múltban tapasztaltuk?
– (…) az a gépezet, amely bizonyos mértékig meg tudja határozni, hogy melyik eszköz a megfelelőbb a cél elérése érdekében, olyan gépezet, amelynek természeténél fogva nagyon széles „etikai védőkorlátokra” van szüksége, pontosan azért, mert a cél nem szentesíti az eszközt.
– A mesterséges intelligencia feltehet-e saját magának etikai kérdéseket, és találhat-e válaszokat?
– Nem. Annak ellenére, amit néhány sci-fi film elhitet velünk, a gép nem rendelkezik öntudattal. Tehát nem áll fenn olyan szubjektivitás, amely megkérdőjelezi önmagát vagy a világot. Ez egy gép, amely feladatokat lát el. Az embertől kapja a feladatokat, mint a kis robot, amely képes kitakarítani a lakást, ezért ha azt mondom neki, hogy „takarítsd ki a lakást”, a gép a megfelelő eszközökkel elindítja a porszívót, esetleg nekimegy a falnak, utána visszajön, mondjuk, amikor lépcsővel találja szemben magát. Tehát a (…) megfelelő célok kiválasztása csakis emberi kézben lehet, és kell hogy legyen. Ez nem változtat azon a tényen, hogy
– A napokban lett egyéves a ChatGPT, a mesterséges intelligencia „legnépszerűbb” eszköze. Egyesek számára alig több, mint egy játék, mások máris sejtetni vélik, hogy milyen változásokat hozhat az életünkbe. Mi erről az Ön véleménye?
– Lebilincselő a ChatGPT sikere. Minden idők legtöbbet letöltött alkalmazása. (…) ez egyrészt azt mutatja, hogy mennyire elbűvöl minket a mesterséges intelligencia, de egyben a félreértések kockázatával is jár, mivel a ChatGPT nem ipari termékként született, amit valamire fel akartak használni, hanem egyfajta nagy demóként, amelyet (…) az OpenAI megnyitott a nyilvánosság előtt, hogy megmutassa a hathatóságát annak, amelynek kifejlesztésén dolgozott. (…) A ChatGPT egy olyan rendszer, amely egy bemeneti mondat alapján egy kimeneti szöveget állít elő. De ezt a szöveget sok ember interakciója finomítja, akik elkezdtek válaszolni ennek a gépnek, és megmondták neki, melyek voltak a legjobb és melyek a legrosszabb válaszok, amelyeket adott. A legtöbb ember sajnos (…) nem így értette, vagyis nem egy olyan demónak tekinti, amelyben valaki válaszol bármilyen kérdésre, hanem egy igazi keresőmotornak. (…)
Ez nagy hibákhoz vezet, mert (…) ez a szöveg egyáltalán nincs ellenőrizve a tények valódiságát illetően. A ChatGPT előállít egy szép szöveget, de nem feltétlenül biztos, hogy a tartalom valódi. Ebben áll a gép minden lehetősége és kockázata. A lehetőség az, hogy végre egy olyan eszközzel rendelkezünk, amely nagyon hatásosan kezeli a nyelvet. A korlát az, hogy nem értjük meg, hogy ez (…) nem egy végleges eszköz… Soha ne kérdezd meg ezt a gépet, hogyan gyógyítana meg egy betegséget!
– Évek óta szó esik a digitális szakadékról, amely elválasztja a technológiailag fejlettebb nemzeteket a fejlődő országoktól. A mesterséges intelligenciával nem áll fenn annak a veszélye, hogy ez a szakadék tovább mélyül, és még inkább lemaradnak azok a népek, amelyek már most is azért küzdenek, hogy érvényesülni tudjanak az egyre inkább globalizált világban és gazdaságban?
– Ez teljes mértékben igaz. A mesterséges intelligencia multiplikátorként, szorzóként működhet. Ahol gazdagságot, sok erőforrással rendelkező szövetet talál, azt meg tudja sokszorozni. Ahol (…) mínuszjelet talál, ott ezt a mínuszjelet még meg is erősítheti, nem utolsósorban azért, mert ezek a rendszerek, bár globálisak, nagyon kevés globális vállalat privilégiumát és tulajdonát képezik. (…) ez nem egy széles körben elterjedt termék, nem olyan, amihez mindenki hozzáférhet. (…) Amit szintén mérlegelnünk kell, azok ezen technológiák „rejtett költségei”. Ezek a technológiák ritkaföldfémeken és más anyagokon alapuló számítógépeken készülnek, amelyeknek nagyon magas a környezeti költségük és nagyon nagy az energiafogyasztásuk. Miközben tehát jó, ha feltesszük magunknak a kérdést, és elgondolkodunk azon, hogy mit jelentenek ezeknek a gépeknek a csodái, nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy van egy sokkal kevésbé látható, de sokkal költségesebb oldaluk is az egyenlőség, a környezeti és energiaköltségek tekintetében, amelyeket figyelembe kell vennünk, hogy ne váljanak olyan költséggé, amelyet a világ legszegényebb nemzeteinek kell kifizetniük.
– A kormányok rendeleteket fogadnak el a mesterséges intelligenciáról, és az ENSZ is foglalkozik a kérdéssel. Önt az ENSZ főtitkára egy 39 szakértőből álló, mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság tagjává nevezte ki. Milyen feladatai vannak ennek a szervezetnek?
– Ahogyan a munkaszervezet címe is jelzi, ez az ENSZ főtitkárának tanácsadó bizottsága. Mindenekelőtt azt kérik tőlünk, hogy vegyük számba, mi történik az innovációnak ezzel a formájával, és ezt tegyük nagyon kiegyensúlyozott módon. Először is arra kérnek bennünket, hogy készítsünk egy pillanatképet arról, hogy milyen nagy előnyei lehetnek az emberiség számára ezeknek a technológiáknak. Gondolunk a gyógyítási lehetőségek megnövekedésére; olyan lehetőségekre, amelyek révén a jólét új formái jöhetnek létre. De arra is felkértek bennünket, hogy mérjük fel a kockázatokat is, nemcsak az egyenlőtlenségek miatt, amelyek növekedhetnek, hanem azért is, mert különösen a mesterséges intelligencia legújabb formáiban, köztük az imént említett ChatGPT esetében is,
Egy olyan gépezetre, amely ennyire képes befolyásolni a közvéleményt, egyértelműen nagyon oda kell figyelniük különösen azoknak a szerveknek, amelyek együtt akarnak működni a globális béke vagy az egyenlő fejlődés érdekében. Az ENSZ-bizottság feladata az is, hogy olyan lehetséges keretet kínáljon, amelyen belül nemzetközi megállapodásokra lehet törekedni, olyan értékekre alapozva, amelyek segíthetnek ennek az eszköznek abban, hogy a fejlődés egy formája, és ne csupán kevesek meggazdagodásának az eszköze legyen.
– Az Egyház nem vonja ki magát a mesterséges intelligencia vitájából. Ezt az Ön személyes elkötelezettsége is bizonyítja. A Szentszék ezen túl is több területen dolgozik ezzel kapcsolatban. Ferenc pápának a béke következő világnapjára és a társadalmi kommunikáció napjára szóló üzeneteinek témája pontosan a mesterséges intelligencia lesz. Mi lehet ezen a téren az Egyház legfontosabb hozzájárulása?
– Az Egyház az „emberiség szakértőjeként” (az emberélet legjobb ismerőjeként) értelmezi magát. Egy olyan intézmény, amely mindenütt jelen van. Az Egyház első termékeny talajként összegyűjti és felkínálja az egész világnak átgondolásra mindazt, ami a mai ember élete, annak nagy törekvéseivel, álmaival, de gyarlóságaival és félelmeivel együtt. 2020 óta a mesterséges intelligencia témája sokféleképpen foglalkoztatja és érinti a Szentszéket is. Nyilvánvaló, hogy mint minden nagy témának, ennek is érlelődnie kell az emberiség e gazdagságának találkozásában, amely alulról jön, a lelkipásztori jelenlétből és az evangéliumhoz és a teológiai elmélkedéshez is kapcsolódó reflexiós képességből származik. Ez a nagy figyelem egy olyan időszakban történik, amikor a Szentatya nagy hangsúlyt kívánt fektetni bizonyos globális témákra, mint például a közös otthonról való gondoskodás és a testvériség. (…) Nem csak politikai, nem csak ipari, gazdasági hozzájárulásra van szükség. Ez a humanizmusnak a hozzájárulása, egy olyan emberiségé, amely egy olyan környezetben, egy olyan otthonban él, amely a bolygónk, és amely rájön, hogy testvérként él, hozzájárul a mesterséges intelligencia „humanizációjához”, vagyis ahhoz, hogy a haladást hiteles emberi fejlődéssé alakítsa át, amire ma oly nagy szükségünk van.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
