Pécs többek között Zsolnay Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Victor Vasarely és egy csoda szép székesegyház és püspökség városa. Ezúttal a város egy kevésbé ismert templomába látogattunk el.
Pécs többek között Zsolnay Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Victor Vasarely és egy csoda szép székesegyház és püspökség városa. A magyarországi török-iszlám építészet különleges alkotása, a város jelképe Gázi Kászim pasa dzsámija, amely manapság Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomként működik. Pécs történetéről sokat olvashatunk a turisztikai könyvekben meg persze az interneten is. Az utóbbi évtizedekben nagy változásokon ment keresztül, nem véletlen, hogy a turisták egyik kedvenc célpontja a hegyekkel övezett város.
Ám vannak rejtett értékek, épületek, intézmények, amelyek talán kevésbé ismertek a nagyközönség előtt, pedig nem éppen kis méretűek. Ha elhagyjuk a városközpontot, és a hegyek felé vesszük az irányt, nevezetesen a Misina tetőn álló korábbi televíziós torony és kilátó felé, akkor nagyjából félúton, a hegyoldalon egy modern templom és torony tűnik fel a szemünk előtt. A felfelé vezető, széles járdán egyre feljebb mehetünk, s végül egy lépcsősoron keresztül megközelíthetjük meg a harmincas években emelt modernista templomot.
Magyarországon hozzászokhattunk a barokk templomok sokaságához, hiszen a történelem viharai miatt nálunk reneszánsz vagy még annál is korábbi épület, templom nem sok maradt meg. Szakrális építészeti alkotások azonban a legújabb korban is születtek, és ma is épülnek. A 20. század első negyven évére esik az úgynevezett modernizmus kora, amikor az első világháború után jelentősen átrendeződött a világ. Semmi sem maradhatott meg úgy, ahogyan a pusztító háború előtt volt, és ez a változás erősen éreztette a hatását az építészetben is.
Korábban is írtunk már a modern szakrális építészetről, a budapesti városmajori templom mennyezeti képeinek restaurálásáról, a Győr melletti nádorvárosi templom monumentális Szőnyi-freskóiról. Pécsen a várostervezők a felfelé vezető út mellett, a harangtorony vonalában stílusosan elhelyeztek egy Vasarely-térplasztikát. Az egykor Franciaországban élt, magyar származású mester jellegzetes térhatású, színes kockákból szerkesztett, vizuális illúziót keltő művét nézhetjük meg itt. Remekül illik ide ez a vasbeton alapra állított, modern hatású plasztika, amely egy fákkal, bokrokkal kialakított területen kapott helyet.
A pálos rend Szent Imre-templomához érkeztünk. A rendet Boldog Özséb alapította 1250-ben, a pilisi és a Jakab-hegyi remeték egyesítésével. A templomot Zembrzuski Mihály atya és növendékei tevékeny fizikai munkájával építették. Az alapkövet 1936 őszén rakták le, és egy évvel később gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, volt pécsi püspök már fel is szentelte a templomot. Az épületet Weichinger Károly műegyetemi tanár tervezte, kivitelezője Marsay Andor építési vállalkozó volt. A templom hossza negyven, szélessége tizenöt méter, belső szélessége nyolc méter. A hajót két pillérsor három részre osztja. Mennyezete préselt falemezekből készült. A belső tér rendkívül világos, a természetes fényt a sok ablak biztosítja. A szürkésfehér boltíves kőformákat jól ellensúlyozza az oldalfalak vöröstégla-borítása.
A szentély falán a bronzdombormű Ohmann Béla alkotása. Szent Imrét, a templom védőszentjét ábrázolja, amint Szűz Mária előtt térdel. A mellékalakok Szent István király, Szent László, Remete Szent Pál és Szent Ágoston. Ugyancsak Ohmann műve a szembenéző oltártól balra eső ambó rézdomborműve, amely Boldog Özséb, a rendalapító látomását jeleníti meg. A régi és az új főoltár egyaránt carrarai és tardosi márványból készült. A jobb oldali bronzdomborművön Jézus születése látható, Rétfalvi Sándor munkája. A jobb oldali hajóból nyíló kápolnában a częstochowai Madonna képének másolatát helyezték el. A bal oldali hajóban Remete Szent Pál, a pálos rend védőszentjének barokk képét nézhetjük meg, az első pécsi pálos templomból (ma Egyetemi templom) került ide, festője ismeretlen.
Az Angster gyártmányú orgonát a papnevelő intézetből hozták a templomba, 1967-ben. Az épület jellegzetessége a huszonhat méter magas, lapos tetejű harangtorony, melyet árkád köt össze a főépülettel. A toronyban lévő harangok közül az egyik tíz-, a másik kétmázsás. Ezeken kívül volt még további két harang, amelyeket a második világháború idején elvittek. A harmadikat Szent István király halálának kilencszázadik évében öntötték, 1938-ban. A templom előtti téren Szűz Máriának, a Világ Királynőjének Zsolnay-pirogránit szobra áll. Sinkó András erdélyi származású művész alkotása. A pálosok 1948-ban, Mária évében állították fel.
A pálosok történetéhez tartozik, hogy az egyetlen magyar alapítású, ma is létező szerzetesi közösség. 1308-ban kapott szentszéki jóváhagyást a Remete Szent Pál nevét viselő pálos rend (Ordo Sancti Pauli Primi Eremitae). A remeték első csoportjait Bertalan pécsi püspök (1219–1251) szervezte közösségbe 1225 körül. Ekkor a várostól nyugatra húzódó Jakab-hegyen biztosított számukra épületet, amely a Szent Jakab tiszteletére emelt templom és kolostor fejlődésének alapjául szolgált. Ürögben szintén rendelkeztek egy templommal, amelyet a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szenteltek. A török hódoltság idején mindkét kolostoruk elpusztult.
A pálosok a 18. században telepedtek le ismét Pécsett. II. József király (1780–1790) azonban a többi rendhez hasonlóan a pálos közösséget is feloszlatta a század végén, így egészen 1934-ig nem volt rendházuk Magyarországon. Ekkor Serédi Jusztinián esztergomi érsek engedélyezte letelepedésüket. Czestochowából tizennégy pálos indult útnak, hogy létrehozzák a magyar rendtartományt.
A Pécsre visszatérő remeték templomának felépítését Pius Przeździecki, a rend lengyel tartományfőnöke vállalta (1935). A tetemes kiadásokkal járó munkálatokat Virág Ferenc püspök (1926–1958), az egyházmegye papsága, valamint hívei egyaránt támogatták. A Mecsekre felfutó Hunyadi úton létesült pálos templom meghatározza a városrész látképét. Amint utaltunk rá, a nagy méretű templom a klasszikus bazilikák formavilágát idézi, építészeti megfogalmazása azonban a modern építészeti megoldások jegyében született.
A szerzetesrendek feloszlatását (1950) követően egészen 1989/1990-ig nem élhettek pálosok a kolostorban. Végül 1996-ban jött létre ismét az önálló Magyar Pálos Rendtartomány, amelynek központja a pécsi konvent.
Szöveg és fotó: Mészáros Ákos
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. június 16-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
